Itt az ideje Magyarországon is bevezetni a zöld áfát

Magyarország kapott egy újabb esélyt, hogy átgondolja hosszú távú gazdasági, energiapolitikai és környezetvédelmi stratégiáját, egyúttal reagáljon az elmúlt évek háborúinak és környezeti kockázatainak kihívásaira. Ezen a ponton érdemes áttekinteni, hogy milyen gazdasági, környezeti és társadalmi érvek szólnak amellett, hogy hazánkban is eljöhessen egy célzott, zöld áfareform.

Az Európai Unió 2022-ben módosította az áfa-irányelvet, és szélesebb mozgásteret adott a tagállamoknak arra, hogy kedvezményes – akár nulla százalékos – áfakulcsot alkalmazzanak környezetbarát termékekre és szolgáltatásokra. Több uniós ország gyorsan élt ezzel a lehetőséggel, Magyarország azonban egyelőre alig, miközben hazánk 27 százalékos általános áfakulcsával az Európai Unió legmagasabb áfaszintjét alkalmazza. Az uniós átlag jellemzően 20–23 százalék között mozog. Az áfa a magyar költségvetés egyik legfontosabb bevételi forrása, és ezért politikailag mindig is érzékeny terület volt, a költségvetés jelenlegi rekordhiánya mellett pedig még érzékenyebb téma lesz a következő hetekben, hónapokban.

Magyarországon léteznek csökkentett szintű áfakulcsok, de ezek elsősorban az alapvető élelmiszerekre, az egészségügyre, egyes médiaszolgáltatásokra, a távhőre és a lakásépítés egy részére koncentrálnak. A fenntarthatósághoz közvetlenül kapcsolódó termékek és szolgáltatások – például a napelemek, a hőszivattyúk, az elektromos kerékpárok vagy az energiahatékony felújítási munkák – szinte kivétel nélkül a 27 százalékos általános kulcs alá tartoznak. Ebben kaphatna nagyobb szerepet a zöld áfa.

Az EU 2022-es irányelvi módosítása kifejezetten célzott beavatkozást tesz lehetővé: a tagállamok 0 és 5 százalék közötti kulcsot alkalmazhatnak olyan termékekre és szolgáltatásokra, amelyek illeszkednek az uniós klíma- és energiapolitikai célokhoz. Ide sorolhatók többek között a napelemek, az elektromos kerékpárok, az energiatakarékos fűtési rendszerek, a tömegközlekedés, valamint az energiamegtakarítást vagy megújuló energia telepítését szolgáló tevékenységek.

Hollandia nulla százalékos áfát vezetett be a lakóingatlanokra szerelt napelemekre, Belgium pedig átmenetileg hat százalékra csökkentette a napelemekre és napkollektorokra kivetett áfát, és a hőszivattyúk esetében ma is kedvezményt alkalmaz. Németországban 2023 óta van hatályban a nulla százalékos áfa a lakossági napelemes rendszerekre. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy Ausztria viszont költségvetési okokból visszavonta a korábban alkalmazott napelemes kedvezményt, és visszatért a normál áfakulcshoz. Ebből is látszik, hogy a zöld áfa nem minden körülmény között lehet reális.

Mit jelentene a zöld áfa a gyakorlatban?

A zöld áfa nem egyetlen intézkedést, hanem teljes szemléletváltást takar: az adórendszer aktívan befolyásolja a fogyasztói döntéseket, ezáltal kedvezőbb helyzetbe hozza a kisebb környezeti terhelésű megoldásokat. Magyarországon erre elsősorban három területen lenne lehetőség.

Először is, az energetikai felújítások és a megújuló energia támogatásában. A 27 százalékos áfa jelenleg lassítja a napelemes rendszerek, hőszivattyúk és épületenergetikai korszerűsítések alkalmazását. Egy alacsonyabb, például ötszázalékos kulcs érdemben csökkentené a beruházási költségeket, rövidítené a megtérülési időt, és szélesebb háztartási kör számára tenné elérhetővé ezeket az eszközöket.

Másodszor, a zöld áfa a fenntartható közlekedést is támogatná. A tömegközlekedés, az elektromos kerékpárok és más, alacsony kibocsátású közlekedési eszközök ma szintén a legmagasabb adókulcs alá esnek. A kedvezményes áfa alkalmazása nemcsak a városi mobilitást segítené, hanem támogatná a tömegközlekedést, és csökkentené a légszennyezést is.

Végül pedig a csökkentett áfakulcs a körforgásos fogyasztást is segíthetné, hiszen az EU‑s szabályok lehetővé teszik a javítási és karbantartási szolgáltatások kedvezményes adóztatását is. Ha egy termék megjavítása olcsóbb, mint az új eszköz beszerzése, az hosszú távon kevesebb hulladékot és alacsonyabb erőforrás‑felhasználást eredményez.

Gazdasági érvek a zöld áfa mellett

A zöld áfareform nem pusztán környezetvédelmi, hanem gazdaságpolitikai eszköz is, beruházásösztönző, munkahelyteremtő és energiaimport-csökkentő hatása miatt.

A megújuló energiához és energiahatékonysághoz kapcsolódó beruházások erősen árérzékenyek. Az áfa csökkentése közvetlenül mérsékelheti a fogyasztói árat, és növelheti a beruházási kedvet.

A napelemek és hőszivattyúk telepítéséhez, karbantartásához és az épületek energiahatékonyságát javító beruházásokhoz sok élőmunkára van szükség, ezeket a tevékenységeket pedig jellemzően helyi vállalkozások végzik. A kereslet bővülése tehát közvetlenül támogatja a hazai kis- és középvállalkozásokat, és bővíti a foglalkoztatást.

A helyben megtermelhető megújuló energia és a jobb energiahatékonyság csökkenti a – többnyire importból származó – fosszilis energiahordozók iránti igényt, biztonságosabbá teszi az energiaellátást, és javítja a külkereskedelmi mérleget.

Megéri-e a bevételkiesés?

A legfőbb ellenérv nemcsak a zöld áfával, hanem minden áfakedvezménnyel szemben a költségvetési bevételek kiesése, ami a jelenlegi magas költségvetési hiány mellett nem biztos, hogy megengedhető. Ugyanakkor az áfacsökkentésnek köszönhetően elérhető alacsonyabb árak megnövekedett keresletet eredményeznek, és ez részben kompenzálhatja az alacsonyabb áfakulcsot.

A hosszú távú energiamegtakarítás továbbá csökkentheti az állam támogatási és szociális kiadásait. A jelenlegi, pályázati alapú támogatások gyakran adminisztrációigényesek, időben pedig a pályázati időszakokhoz kötöttek. Egy kedvezményes áfarendszer ezzel szemben kiszámíthatóbb és szélesebb körben elérhető ösztönző lenne.

Megfelelő tervezéssel a zöld áfa akár bevételsemleges is lehet: a környezetterhelő tevékenységek adókedvezményeinek fokozatos kivezetésével is előteremthető a zöld áfakedvezmények bevezetéséhez szükséges költségvetési fedezet, és a szabályozások ez irányú változását egyébként az uniós szabályok is ösztönzik.

Környezeti és társadalmi szempontok

Uniós tagországként Magyarország vállalta a 2030-ra és 2050-re kitűzött klímacélok teljesítését. A célok eléréséhez a közvetlen szabályozások mellett érdemes az árjelzéseket is kihasználni, amelyek további differenciálódást érhetnek el a karbonsemleges és a karbonintenzív termékek között. Az adórendszer kedvezményei és preferenciái pedig nagyon hatékonyan képesek befolyásolni a fogyasztói döntéseket.

A társadalmi igazságosság szempontja sem elhanyagolható. A zöld technológiák ma jellemzően a magasabb jövedelmű háztartások számára elérhetők. Az áfacsökkentés mérsékelné az anyagi korlátokat, és a középosztály szélesebb rétegeit vonná be az energiaátmenetbe.

„Most vagy soha”?

Összegzésül tehát a zöld áfa Magyarországon nem elvi lehetőség, hanem létező, uniós keretek között alkalmazható eszköz. Több tagállam már használja, eltérő formában és intenzitással. A magyar adórendszerben – a magas általános áfakulcs miatt – egy célzott zöld áfa különösen erős ösztönző hatást érhetne el.

Az ukrajnai és iráni háborúkat követő olaj- és gázárrobbanások jól megmutatták, hogy a jelenlegi energiarendszerünk mennyire kiszolgáltatott az importforrásainkkal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatoknak, és ez mennyire volatilis energiaárakat eredményez. Ezek az energiaválságok mindannyiunk számára jelentős többletkiadásokkal járnak, akár fogyasztóként, akár adófizetőként járulunk hozzá a többletköltségekhez. Ebből is látszik, hogy az energiaátmenet adórendszeren keresztüli támogatása mindannyiunk számára gyorsan megtérülő intézkedés lehet.

A pontos termékkör, a kulcs mértéke és a költségvetési hatások kezelése gondos tervezést és pontos számításokat igényel, és nem kerülhető meg a nyilvános szakpolitikai vita sem. Egy dolog azonban világos: a jelenlegi rendszer, amelyben a fenntartható technológiák szinte kivétel nélkül a legmagasabb áfakulcs alá tartoznak, nem támogatja a zöld átállást. Az eszközök adottak ahhoz, hogy az adórendszer ne csak semleges, hanem valóban „zöld” legyen – a kérdés az, élünk‑e most velük.