„Ide figyelj, te otromba, sovén Tanasă!” – Egymásnak ment az RMDSZ és a román szélsőjobb a felújított Rákóczi-vár miatt
Éles hangnemben vágott vissza az AUR xenofób és magyarellenes megnyilvánulásairól híres parlamenti képviselőjének az RMDSZ szóvivője az ezeréves határon újjáépített gyimesbükki Rákóczi-vár miatt.
„Ide figyelj, te otromba, sovén Tanasă! A gyimesbükki Rákóczi-vár nem a te magántulajdonod, hogy te döntsd el, hogy felújításra kerül vagy sem! A romániai magyarok ennek az országnak az adófizetői, úgyhogy joguk van ahhoz, hogy felújításra kerüljenek az általuk is lakott régiókban található műemlékek! Te meg úgyis a történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb, ahol várnak rád a többi, már odakerült sovén pajtásaid. Csak idő kérdése!” – írta Csoma Botond vasárnap délelőtt a Facebookon.
Az RMDSZ-es politikus arra reagált, hogy előző nap Dan Tanasă szolgalelkűségnek nevezte, hogy román közpénzből újítottak fel egy olyan épületet, amely az Osztrák-Magyar Monarchiát idézi. „Hogy a románok pénzén állítsd helyre annak az Osztrák-Magyar Monarchiának a műemlékét, ahol a románokat állatként kezelték és ahol nem voltak politikai vagy vallási jogaik, ez nyilvánvaló szolgalelkűség, és nem tolerancia vagy Európa-pártiság” – írta a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a Facebook-posztjában.
Dan Tanasă rendszeresen tesz feljelentést a székely zászló és a magyar feliratok nyilvános használata miatt, és számtalanszor bírálta az RMDSZ-t. Kikelt a vendégmunkások ellen is, arra biztatta a követőit, hogy utasítsák el az ételrendelésüket, ha azt nem román futár szállítja ki. Nem ő az egyetlen szélsőséges közéleti személyiség, aki a Rákóczi-várat tematizálta, szombaton Mihai Tîrnoveanu, a szélsőjobboldali Calea Neamului (Nemzet Útja) szervezet vezetője is a helyszínről üzent a csíksomlyói búcsú résztvevőinek, román nemzeti lobogóval a kezében, emlékeztetve őket, hogy Gyimesbükk Románia területén van.
A történelmi Magyarország keleti határán lévő egykori vasúti őrház és a romjaiból újjáépített, csíksomlyói pünkösdi búcsú előtt egy nappal ünnepélyesen felavatott Rákóczi-vár a magyarországi turisták kedvelt zarándokhelye. Az eredeti tervek szerint korhű anyagokból újjáépített Rákóczi-várat, vagy ahogy 2026 óta nevezik, a Bethlen–Rákóczi-várat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül őrtoronyként, majd a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc fejedelem erősítette meg. Őrhelyként, vámszedőhelyként, 1710 után pedig vesztegzárként is használták, írta róla az MTI. Az újjáépítését helyiek kezdeményezték, az RMDSZ pedig felkarolta a projektet, ahogy azt az avatáson felszólaló Cseke Attila ügyvivő fejlesztési miniszter is hangsúlyozta. A 4,1 millió lejes (321 millió forintos) beruházást főként a román kormány finanszírozta az Országos Beruházási Társaságon (CNI) keresztül, a gyimesbükki önkormányzat 750 ezer lejjel (51 millió forinttal) járult hozzá, magánadományból 250 ezer lej (17 millió forint) érkezett.
Az avatóünnepségen az RMDSZ vezető politikusai és a helyi elöljárók mellett egyébként Dolhai István, Magyarország csíkszeredai főkonzulja és Andreea Negru Bákó megyei prefektus, illetve Ionela-Cristina Breahna-Pravat, a Bákó megyei önkormányzat elnöke is felszólalt.
