Már csak két hét, és október 12-én estén elindul a Budapest Open Mic HipHop Talents második évada, hogy hétről hétre nyolcrészes dokumentumfilm-sorozatként jelenjen meg a Telex After felületén.
Hogy mennyire eltér a kertévés tehetségkutatóktól a BOM alkotói által megálmodott etikus szemléletmód, arról legutóbbi cikkünkben Dér Asia és Kőrösi Máté társrendező, valamint a zsűritag Sajó Dávid is mesélt. De mit gondolnak minderről a zeneipar neves képviselői?
A BOM 2022-es indulása óta Budapest kulthelyeiről az online térbe költözött, ahol a hazai hiphopszcéna egyik legrelevánsabb közösségépítő, nyolcrészes dokureality-sorozatává nőtte ki magát. A sorozat meríteni kíván az ismert tehetségkutató műsorok dramaturgiájából, ám a megszokott televíziós formátumtól eltérően filmes megoldásokkal és hatással, a szereplők útjára és személyiségére koncentráló, inspiráló portrékkal meséli el a versenyzők útját a döntőig. Az idei évad október 12-től látható a BOM YouTube-csatornáján: hétről hétre vasárnaponként érkeznek az új részek, majd november 26-án az Akvárium NagyHallban élőben is követhetővé válik a döntő.
Ez nemcsak műsor, hanem közösségépítés is
Az online tehetségkutatók új korszakot nyitottak a tehetségek felfedezésében és a zenei pályák indításában. Értékük leginkább abban rejlik, hogy demokratizálják a belépést a kreatív iparba, és olyan lehetőségeket kínálnak, amelyek korábban csak a nagy költségvetésű, televíziós show-műsorok révén voltak elérhetők. Míg a hagyományos kereskedelmi tehetségkutatók a látványra, a drámára és a gyors sztárcsinálásra építettek, addig az online formátumok – mint a Sávlekötő Camp vagy a Budapest Open Mic – sokkal inkább a szakmai fejlődést, a közösségépítést és az önazonos előadói hang megtalálását támogatják. A belépés alacsony küszöbe – mindössze egy okostelefon és egy online platform – szélesebb társadalmi rétegeknek kínál lehetőséget, ezzel kulturális sokszínűséget teremtve.
Az online tér egyik legnagyobb újítása a közönséggel való közvetlen kapcsolat
A nézők valós időben reagálhatnak, kommentelhetnek, így az előadók valós közösségeket építhetnek, nem csupán a show dramaturgiájának „termékei”. Ez a szemléletbeli fordulat hosszú távon a fenntartható karrierépítést, az önazonosságot és a közösségi kapcsolódást helyezi előtérbe, miközben rugalmasan alkalmazkodik a fiatal generáció médiafogyasztási szokásaihoz.
Ebben az átalakuló környezetben különösen kiemelkedő a Budapest Open Mic (BOM) szerepe, amely 2022 óta Magyarország vezető hiphop-tehetségkutatójává vált. Nem csupán műsor, hanem közösségépítő és szakmai inkubátor is: egyszerre kínál belépési lehetőséget a fiatal előadóknak, és nyújt nekik hosszú távú támogatást a karrierjük építésében. A program három év alatt a hazai undergroundból országos branddé nőtte ki magát, 2024-ben már több mint 1,2 millió organikus megtekintést ért el, és jelentős közönséget mozgósított a közösségi médiában is. Az egyik legjobb példája ennek Lekvárherceg, aki BOM győzteseként ma már fesztiválok színpadain és turnékon szerepel, bizonyítva, hogy a formátum képes valódi karrierutakat elindítani.
A BOM ars poeticája az etikus mentorálásra, az önazonosság támogatására és a valós zenei munkafolyamatok bemutatására épül. Szakít a bulváros „freak show” dramaturgiával: nem mesterséges drámákat kreál, hanem az előadók hiteles személyiségére, zenei fejlődésére és közösségi kapcsolódására koncentrál. A mentorok a műsor után sem engedik el a résztvevők kezét, hanem segítik őket fellépésekben, kollaborációkban, hosszú távú fejlődésben. A BOM központi értéke, hogy a hiphopszcénából kiindulva hidat épít az underground és a mainstream között, miközben az online jelenlét mellett hangsúlyosan épít az offline közösségi élményekre: open mic estekre, koncertekre, workshopokra.
A BOM nemcsak a tehetségek felfedezésében, hanem a hazai zenei ökoszisztéma alakításában is úttörő
A hiphopfókusz után a zenék felé nyit, hogy egyre szélesebb körű tehetséggondozó platformmá váljon. A cél nem a pillanatnyi sztárság, hanem az organikus, szakmailag megalapozott fejlődés, amely hosszú távon is erősíti a résztvevőket és a közösséget.
Az online tehetségkutatók – és különösen a Budapest Open Mic – nemcsak új lehetőségeket nyitnak a fiatal alkotók előtt, hanem egy olyan inkluzív, közösség- és értékalapú ökoszisztémát hoznak létre, amely hidat képez az online és az offline tér, a közönség és a szakma, az underground és a mainstream között. Ez a szemlélet az, amely valóban megújítja a tehetségkutatás műfaját és a kortárs zenei életet Magyarországon.
A BOM idei évadában fontos zeneszakmai emberek vállaltak szereplést
Bánkuti Dani, akinek nemrég jelent meg első szerzői albuma, és a 2024-es évad zsűritagja volt, a zeneszakmaiság mellett a közösségépítést emeli ki: „A tavalyi évad nagyon jó volt, a stábbal együtt tanultam ennek a versenynek a mikéntjét, a zsűrizést. Nagyon sok jó ismerősöm lett, az ott lévő srácoktól jó párral dolgoztam és dolgozunk is együtt. Jó kis család alakult ki.”
Hasonló élményekről számol be Ganxsta Zolee: „A tavalyi évad Lekvárherceggel egy élmény volt, egy élményfutás! Amikor kiválasztottam a Lekit, mondtam is drága barátomnak, Saiidnak, hogy stipi-stopi, takarodsz, ő az enyém, annyira biztos voltam benne, hogy Leki nyer, annyira kilógott egészségesen abból a mezőnyből. Nagyon szerettem a tavalyi évad minden pillanatát, és vele egy olyan barátot is nyertem, amit köszönök is a műsornak.”
Dobos Csaba, a Slow Village menedzsere, számtalan projekt megálmodója a tehetségkutatásról, A&R-ról így vélekedik: „Korábban, hogy milyen legyen egy előadó brandje, későbbi kérdés volt. Fontosabb volt, hogy az előadó a saját hangját megtalálja, komfortosan érezze magát benne, legyen egy megfogható, értelmezhető karaktere, és aztán került úgymond felöltöztetésre. Viszont mostanában ezek a folyamatok jóval közelebb kerültek egymáshoz, sőt bizonyos szempontból már fontos, hogy amikor az előadó az első lépéseit teszi, rögtön arculatot, hangulatot kapjon. Ettől függetlenül én azt javaslom, hogy előbb ne a brandinget építsük elsődlegesen, hanem ami miatt úgy érzik, hogy előadói pályára akarnak lépni, mint előadók keressék és találják meg a hangjukat, mivel utána következetesen azzal kell működniük évekig. Ha ebben nem magabiztosak, az esetek többségében problémát szül. Elsőre az érdekel, milyen a hangulata a produkciónak. Én mindenre figyelni szoktam, még azt is, ahogy előadáson kívül viselkednek backstage környezetben, mennyire stresszelik magukat, ezt mennyire tudják levetkőzni. Nyilván mostani állapotukban nyers karakterek, ebbe belefér, ha bizonytalanok, ha hibáznak.”
Nem is olyan régen Wolfie, a Punnany Massif frontembere kiadót indított True Story Records néven, amely a Gold Record hiphop-R&B labelje lett. Hasonló szemszögből látja a tehetségkutatást és -gondozást, mint Csabi: „Az elvárásaimat szeretem otthon hagyni. Folyamatosan keresem a friss előadókat, viszont nagyon fontos leszögezni, hogy én az előadói oldalról jöttem, így az elmúlt huszonöt év során láttam az összes kiadó, agent tevékenységét. A menedzsment és az előadó között mindig is elég nagy szakadék tátongott. A magam előadói szemléletével mint kiadó és A&R remélem, hidat tudok képezni. Nem az motivál, hogy minél gyorsabban összerakjunk egy előadót és brandet, majd a legrövidebb idő alatt a legtöbb pénzt kifacsarjuk belőle. Elsődlegesen olyanokkal dolgozom, akiben száz százalékban hiszek, sőt ez egy kölcsönös bizalmi viszony. Lehet valakinek nagyon jó a flow-ja, nagyon jó az énekhangja, írhat nagyon jó szövegeket, de a legfontosabb a mindset, azaz kellőképpen kitartó és alázatos legyen. Ez kábé a nulladik pont, utána jöhet az, hogyan áll össze a háttércsapat, aki segít neki, a közös egységüknek mi a motivációja.”
Rose May még fiatal, feltörekvő előadó, aki sokszor a meglepetés erejében hisz: „Kíváncsi vagyok az egyéniségekre, és kíváncsi vagyok azokra a pillanatokra, amelyek meglepnek engem. Aki legutoljára meglepett mint előadó, bongor. A Szigeten láttam először, és az állam-a-földön pillanat volt.”
Süli András, a debreceni Campus Fesztivál apukája a magyar hiphop elmúlt öt évét fokozott figyelemmel kísérte: „Early birdként a Campuson szinte azonnal egy önálló hiphop színpadot indítottunk, amikor először tapasztaltuk azt, mennyire fontos lett a műfaj a Spotifyon és a különböző tehetségkutatókban. A színpad azóta is stabilan működik, így évente legalább húsz előadó van a lineupban. Egyáltalán nem látom, hogy a műfaj népszerűsége csökkenne, sőt. Ami érdekes, hogy ezalatt a négy-öt év alatt is mennyi átalakulás zajlott le a műfajon belül: nagyon sok új név tűnt fel, és a szubzsánerek között is van egy átrendeződés, például három-négy éve még az újhullámos trap előadók domináltak, most ez kiegyenlítődött, és egyre több fiatal az old schoolabb beateket hozza be.”
A műsor a kereskedelmi médiumoktól teljesen független, szabad formátumú produkció, amely olyan piaci szereplők támogatásával valósul meg, akiknek szívügye a fiatal tehetségek szakmai támogatása. Az idei Budapest Open Mic kiemelt partnerei a hazai McDonald’s, a Veolia és a Magyar Telekom. A műsor social media ügynöksége a DOT Creative.
A cikk megjelenését a Subkult Production Kft. támogatta.
