„Az emberek életének részei lettünk” – Cruisin bulik a Dunán (x)
Nagy Ákos elképesztő karaktere a budapesti éjszakai életnek. Több mint két évtizede dolgozik benne, megszámlálhatatlan rendezvény kötődik a nevéhez, ahogy az ország egyik legnagyobb jegyértékesítő oldala is. Munkásságának legismertebb IP-je azonban mégis a Cruisin, amely több mint egy évtizede meghatározó sorozata a fővárosi elektronikus zenének. Egyedülálló koncepciója nem pusztán a hajós buli ötletétől különleges, hanem attól is, hogy szervesen bevonja abba Budapestet, mint teret az élménybe. Erről az ötletről, valamint az elmúlt tizenkét évről beszélgettünk.
Tizenkét év távlatából hogyan tekintesz vissza a Cruisinra?
Mindig büszkén gondolok vissza rá. Tizenkét éve hajózunk a Dunán, és ez idő alatt sikerült valami olyat létrehozni, ami nemcsak a régióban, de világszinten is egyedülálló. Budapest lenyűgöző város – a történelmi épületek, a hidak, az északi és déli partszakaszok – mind hozzájárulnak ahhoz az élményhez, amit a Cruisin ad. Vannak nagyobb hajók a világon, persze, több ezer emberrel, vannak városok, ahol felhőkarcolók árnyékában lehet táncolni a fedélzeten – de olyan nincs még egy, ahol mindez a történelem díszletei között történik.
Az a pillanat, amikor kihajózunk a városból, a hidak alatt felrobban a tánctér, mindenkinek a keze a magasban van, amikor pedig a naplemente lassan átadja helyét a főváros lenyűgöző esti fényeinek – ez mindig katartikus. Ez teszi fel a koronát a napra. Az elmúlt tizenkét évben rengeteg örömöt szereztünk az embereknek. Volt, aki itt ismerkedett meg a párjával, akadtak lánykérések, esküvők, születtek gyerekek (persze nem buli közben), sőt, olyan is volt, hogy egy egész lagzi befutott a hajóra. Egy kicsit, azt hiszem, az emberek életének részei lettünk – és ez az, amire a legjobb érzés visszagondolni.
Mennyit változott a piac és a közönség az indulás óta?
Mindkettő óriási átalakuláson ment keresztül. A hajó önmagában egy különleges helyszín, de ma már nem vagyunk egyedül – a piacon és az ország legnagyobb állóvizén is megjelentek a hasonló koncepciójú rendezvények. Kialakult egy túltelített elektronikus zenei tér, ahol minden esemény egy-egy igényt próbál kiszolgálni. Emiatt ma már nehezebb megtalálni a saját közönségünket, ráadásul a gazdasági helyzet is szűkíti a lehetőségeket.
Ennek ellenére a Cruisin továbbra is az egyik legnépszerűbb sorozat itthon. A zene is változott – új trendek érték el az országot a nagyvilágból, amelyek közül sok nem illik egy nappali hajós buli hangulatához, és nem is akarunk minden hullámra felülni. A közönségünk pedig pár évente ugyancsak lecserélődik – az élethelyzetek változnak, de vannak, akik az első pillanattól velünk vannak. Ez természetesen nem véletlen, hanem törvényszerű. Rengeteg barátság, kapcsolat, sőt üzleti együttműködés is itt született. És hála a tudatos szervezői együttműködéseknek, a közönségünk folyamatosan bővül – ma már generációk találkoznak a hajón, a tizennyolc évestől a hatvanévesig.
Említetted is, hogy az elmúlt években rengeteg trend jött-ment a klubéletben. Szerinted mitől működik még mindig a Cruisin?
Szerintem leginkább azért, mert nem követte a divatokat, hanem mert mindig tudta, mikor kell tágítani a horizontot. House, tech house, microhouse, techno, drum & bass, breakbeat, psy trance – minden stílus kapott egy-egy saját napot a naptárban, és a legjobb hazaiak mellé nemzetközi fellépőket hívtunk, akik tudják, hogy lehet emelni a hangulatot. A közönség hosszú távon értékeli az önazonosságot. Ami pedig a többi helynek nincs, az a mozgó panoráma, a naplemente a Duna felett, Budapest esti fényei és az a szolgáltatás, amit évről évre csiszoltunk „tökéletesre”. Aki egyszer felszállt hozzánk, az ritkán nem jön többször. Mi pedig éppen ebből építkezünk.
Mit gondolsz, miben különbözik a Cruisin a legtöbb budapesti zenei eseménytől?
Az előbb említett élményektől elsősorban. Az ország elektronikus színtere évről évre egyre komolyabb vizuális és zenei élményekkel rukkol elő. A Cruisin azonban nem csupán látványt kínál, hanem egy pillanatot, ahol a zene nem csupán szól, hanem a tánctér mozgásban van a panorámával együtt. Itt minden másodperc más térben valósul meg, ahol a Duna, a naplemente és a város fényei a hanghullámokkal együtt szőnek megismételhetetlen emlékeket. A körítés fontosabb, mint valaha – és nem rossz értelemben. Ez a világ már nem kezeli külön a zenét és a környezetét. Együtt számítanak, együtt hatnak, mint minden más az életünkben.
Szerinted ki lehet ebből valaha „öregedni”? Vagy ez mindig a közeg frissességéről szól?
Az igény nem tűnik el, csak átalakul. Aki egyszer részese volt egy ilyen délutánnak, az mindig visszavágyik – ha nem is minden hétvégén, de néha biztosan. Azonban semmi sem örök. A legsikeresebb sorozatok is elhalványulnak, a közönség új arcokat keres, és mi sem maradhatunk fenn a vízen örökké. A jövő kedvenceit valószínűleg nem mi fogjuk már megnevezni – és ez teljesen rendben van így.
Mi az, amit most máshogy csinálnátok, ha 2014-ben újrakezdhetnétek?
Messze vagyunk a tökéletestől, de nem tudok olyat mondani, amit másképpen csinálnánk. Persze minden évben vannak hibák, néha a mi döntéseinkből fakadóan, néha külső körülmények okoznak fejfájást, de ezeket orvosoljuk lehetőségek szerint.
Meddig lehet ezt még csinálni? Vannak hosszú távú vízióitok, vagy a hullámokkal sodródtok?
Amíg mozog a hajó. Nincsen kőbe vésett jövőkép – de mindig figyelünk, merre visz a víz, merre húz a közönség, hol tűnik fel egy új hang, egy új energia. A Duna nem áll meg – úgyhogy egyelőre mi sem.
További információk és a jegyértékesítés ide kattintva elérhető.
Ez a cikk egy fizetett promóció, megrendelője a Kék Padlizsán Kft.
