AWS: Örs halála óta könnyebben sírunk és fejezzük ki az érzéseinket

479

„Elvesztettem anyukámat fiatal koromban, de nem veszteségérzettel gondolok rá, hanem szeretettel, azzal az élménnyel, hogy mennyi mindent kaptam tőle. (…) Persze hordozza az ember ezeket a sebeket, de a világról kaptam egy szemléletet, olyan tudást, amit mindig magammal tudok vinni” – így mesélt a gyászról az AWS zenekar basszusgitárosa, Schiszler Soma a Budapest Park Engedj Be! címmel futó videósorozatának harmadik, veszteségről szóló részében, amelyben hazai zenészek mesélnek a mentális problémáikról, és gyógyulásukról. Az AWS együttesnek közösen kellett megbirkóznia a gyásszal, amikor Siklósi Örs, a zenekar frontembere 2021-ben, huszonkilenc éves korában meghalt.

„Örsnek volt egy nagyon jó barátja, Mikola Józsi, ő tartotta velünk a kapcsolatot akkor is, amikor Örs meghalt. Örs feleségét hívta fel a hírrel, mi negyvenen összegyűltünk a lakásomban, és síri csendben bámultunk magunk elé. Mindig abban hittem, hogy ő meg fog gyógyulni, és édesanyám, aki három testvérét eltemette már, azt mondta, hogy kezdjek el készülni arra, hogy nem biztos, hogy jó lesz ennek a vége” – emlékezett vissza Veress Áron, a zenekar dobosa.

Schiszler hozzátette, hogy amikor Siklósi Örsnél diagnosztizálták a súlyos betegséget, még nem kommunikáltak erről a zenekar tagjai egymással, de a halála után más lett a helyzet. „Váltakozott a mély csend és a magunk elé meredés, amit néha sírás vagy nevetés váltott fel. Ez borzasztó szomorú időszaka az életünknek, de úgy emlékszem vissza erre az időszakra, hogy szeretetteljes volt.”

Schiszler azt is megosztotta a videóban, hogy mennyire nehéz volt számára a gyászidőszak „Borzasztó sok alkoholt ittam utána, balhéztam, ideg-összeroppanásaim voltak, szóval ez nem egy egyenes út volt.”

Veress hozzátette, hogy a társuk elvesztése óta már könnyebben fejezik ki az érzéseiket, illetve könnyebben sírnak. „Ez is egy kis csomag amit magamra vettem. Sírtam el magam már buszon, idegen emberek előtt akkoriban.”

A videóban Lábas Viki, a Margaret Islandből az elengedésről mesélt. Neki például sokáig az is szorongást okozott, hogy amikor felköltözött Budapestre, és a zenekarral folyamatosan turnéztak, nem tudta, hogy fogja-e valahol újra otthon érezni magát. „Az ilyen életvitelhez az tartozik, hogy el kell engedni azokat a helyeket, amikhez amúgy ragaszkodnánk.”

Lázár Domokos, az Esti Kornél zenekar gitárosa az első szakítását is komoly gyászfolyamatként élte meg. „Amikor az első ilyen nagy csalódásom volt, akkor azt hittem, hogy vége a világnak, nem leszek már önmagam. Ez így visszatekintve nevetségesnek hangzik. Viszont azt nem lehet mondani, hogy az ember egyre érettebb lesz lineárisan, nem sérülünk ezektől kevésbé, én is ugyanúgy sérülök a traumáktól.” Lázár Domokos arról is beszélt a videóban, hogy milyen módszere van arra, ha kilátástalan állapotban érzi magát.

„Ilyenkor újra kell definiálni magunkat minden alkalommal. Érdekes, hogy a szomorú dolgok hátterében az életigenlés húzódik meg, és erre lehet támaszkodni. Én korábban csak a szar dolgokról írtam. Ezt most már meguntam, és mellette elkezdett érdekelni, hogy mi van a másik oldalon. Nem ciki arról beszélni, hogy az élet csodálatos dolog.”

Kedvenceink
Csatlakozz a csoportunkhoz!