Kobe Bryant nem megy sehová
Kobe Bryant a Washington Wizards elleni mérkőzésén 2015. december 2-án – Fotó: Rob Carr / Getty Images

1166

2020. január 26-a, délelőtt 11 óra 32 perc: a TMZ bulvárlap megerősítette a Twitteren, hogy Kobe Bryant és nyolc útitársa, köztük az NBA-bajnok 13 éves lánya életüket vesztették egy helikopterbalesetben a kaliforniai Calabasas közelében. A 9 fős csapat épp a Mamba Sports Academy nevű csarnokba tartott egy Sikorsky S-76 típusú helikopteren, ahol Gianna Bryant kosárlabdacsapatának meccsét rendezték volna, de a gép a rossz időjárási viszonyok miatt egy hegyoldalnak csapódott.

Ma pontosan 5 éve történt a modern sportvilágot megrázó egyik legnagyobb tragédia. Kobe Bryant, az NBA történetének egyik legfontosabb játékosa elhunyt, komplex karaktere és izgalmas története pedig fél évtized elteltével is elemzésre vár. A tragédia évfordulóján Tőrös Balázs NBA-szakértő és tartalomgyártó segítségével helyezzük kontextusba Kobe Bryant hagyatékát.

Munkamorál, szenvedély és a női kosárlabda felemelése

Jövőre lesz 10 éve annak, hogy a 37 éves Kobe Bryant április 13-án a Utah Jazz ellen győzelemre juttatta a Los Angeles Lakerst, és egy hihetetlen 60 pontos hajrával örökre visszavonult a játéktól. A kosárlabdázó húsz kőkemény, hullámvasút-szerű évvel a háta mögött sétált le a pályáról, az azóta eltelt időben teljesen átalakult a liga, Bryant hagyatéka mégis máig erősen jelen van az NBA-ben.

„Kobe Bryant hagyatéka leginkább a szenvedélyben és a munkamorálban mutatkozik meg a mai NBA játékosokban”

– meséli Tőrös Balázs, aki Torontóban látta Kobe Bryantet testközelből játszani a sportoló utolsó All Star-gáláján. „Az ő játéka inkább még az előző korszakéra emlékeztetett: Bryant hasonló dobásdiétán volt, mint Michael Jordan, nagyon sok középtávoliból dolgozott, ehhez képest mostanában már teljesen kitolódott a játék a triplavonalra.”

A szakértő szerint egyre kevesebb olyan játékost látni, akikben egy az egyben meg lehetne látni Kobe-t, mint ahogy Kobe-ban egy az egyben meg lehetett látni Michael Jordant korábban, filozófiája viszont él és virul, és minden újoncnak jó tananyag lehet. „Amit ő át tudott adni, meg amit el lehet tőle tanulni a mai napig, az az a metodikus, már-már fanatikus, őrületbe hajló készülési mánia, munkamorál, akár az egyéni védőfeladatoknak a nagyon tűpontos kielemzése. Lenyűgöző volt a fickó” – mondja a Telexnek Tőrös Balázs, aki Kobe Bryant Mamba-mentalitás című könyvére hivatkozik, melyben az őrült zseniként jellemzett sportoló oldalakon keresztül elemzi más pályatársainak a játékát, és azt, hogy melyiküket hogyan kellene levédekezni.

Fotó: G Fiume / 2002 G Fiume
Fotó: G Fiume / 2002 G Fiume

Bár más idők járnak, több olyan – az életkorbeli sztenderdeket nézve már „őskövületnek” számító – játékos van, akik viszik tovább a Jordan-Bryant örökséget a játékukban. Az egyik ilyen Tőrös szerint DeMar DeRozan, a Sacramento Kings játékosa, aki „a középtávoli dobásokat a mai napig magas volumenben vállalja”, és még értékes ebből a szempontból. Kobe másik, ritkábban említett karakterjegyét testesíti meg Jayson Tatum például a Boston Celticsből: „Mindene egy manír, mindenét valahonnan lopta. Egy picit pózer, egy picit »hatékonytalan«, egy picit mindig figyel arra, hogy mi történik vele, próbál nagyon menőnek látszani, ami nem mindig sikerül neki” – mondja Tőrös, aki szerint Tatum inkább egy „Kobe-klón”.

Szerinte Kobe nagyon sokszor próbálkozott azzal, hogy olyan „cool” legyen, mint amilyen Jordan volt, és ez néha sikerült neki, néha pedig inkább kabaré jellegű szituációkat szült a pályán. Mégis, a szakértő hozzáteszi, hogy Bryant zsenialitását épp az mutatja meg, hogy ha élne, „két hónap alatt át tudná állítani magát”, és képes lenne gyorsan alkalmazkodni a folyamatosan változó liga tempójához és kihívásaihoz, Tatumből viszont hiányzik az a tökös és kemény hozzáállás, ami Bryant néhai mesterkéltsége ellenére végig ott volt benne.

És mostanában kezd gyümölcsöt hozni a sportoló másik fontos küldetése, a női kosárlabda felvirágoztatása is. Tőrös Balázs szerint a tavalyi évben óriási robbanás volt tapasztalható a női NBA-ben (jó példa erre az amerikai ligáig menetelő Juhász Dorka sikertörténete is, amit a Telexen is részletesen dokumentáltunk), ehhez a felíveléshez pedig mások mellett Kobe Bryant is hozzájárult a tevékenységével. Kobe Bryant és felesége négy lányt neveltek együtt, ezért a játékos nagyon hamar élére állt a női kosárlabda népszerűsítésének, és rengeteg energiát fordított lánya, Gianna Bryant fejlesztésére. A 2020. január 26-i helikopterbaleset ebből a szempontból is óriási tragédia: a mindössze 13 éves Gianna édesapjával együtt elhunyt, és komoly űrt hagyott maga után a női kosárlabdában. „Amikor még nem húszezres nagyságrendben voltak a női játékosok, hanem csak pár ezren, már ott ült a lányával, aki nagyon ígéretes utánpótlás játékos volt a női mérkőzéseken” – tette hozzá Tőrös.

Mélységek és magasságok

A szakértő szerint Kobe Bryant karrierje öt komoly mérföldkőre osztható, mely során többször volt a csúcson, és számos alkalommal fogott padlót, ami csak izgalmasabbá tette az ő történetét és megmutatja a játékos komplex karakterét. Az első ilyen alkalom az 1997-es rájátszás volt, amikor Bryant csereként a Utah Jazz ellen nagyon sok homályt dobott. „Érdemes megnézni, ahogy a ligába nagy mellénnyel megérkező srác először találkozik a valósággal, és szétszedik a sajtóban. Ez az első ilyen epizód, amikor pofán csapják a realitások” – említi Tőrös.

A második lépcsőfok kezdődátuma 1999. A 2000 és 2002 közti három szezonban a Los Angeles Lakers kemény sorozatot produkálva tripla bajnoki címet szerzett Kobe Bryanttel és Shaquille O’Neallel, már Phil Jackson edző irányítása alatt. Ez mégsem elégítette ki Bryant egóját, aki maximalistaként csak a játékra fókuszált sztárstátuszba emelkedő csapattársa mellett. „Ők hárman egyre tolódó hierarchiával sorra nyerték a bajnoki címeket. Shaquille O’Nealt viszont évről-évre egyre kevésbé érdekelte a kosárlabda, arra figyelt, hogy nagyjából a rájátszásra jó formában legyen, úgy időzítette a szezon előtt a műtétjeit, hogy az első két-három hónapot kihagyhassa, filmet forgatott, és minden fontosabb volt neki, mint a játék. Kobe-ban eközben egyre inkább nőtt az ideg: megvan a három bajnoki cím, de az egója mégsem engedi, hogy ezt a felállást elviselje” – részletezte a szakértő.

2003-ban nem jött össze a bajnoki cím, majd ugyanezen a nyáron kirobbant Bryant szexuális zaklatási botránya, amit később mi is érinteni fogunk. 2004-ben egy ügyesen telepakolt csapattal újra döntőbe jutottak, de ott kikaptak, miközben itt már Kobe volt a támadás fókuszában, elsősorban azért, mert ő így döntött. Ezután elcserélték O'Nealt, és Tőrös szerint „senkiföldje-szituáció” alakult ki, gyenge játékostársakkal, amiben Bryant nehezen tudott eredményes lenni. Innen nehezen lehetett látni a fényt, ami 2006-ban jött el újra, amikor ismételten köré raktak egy jó csapatot, és Bryant egy 81 pontos meccsel szerezte vissza a dominanciáját, amit az Achilles-ín szakadása tört meg. Tőrös szerint az utolsó egyértelmű mérföldkő Bryant 60 pontos kilépő mérkőzése volt 2016-ban, aminek munkatársai mellett ő volt az egyik kommentátora élőben a Sport1-en, és az ikonikus meccsről a saját YouTube-csatornájára is közzétett egy videót.

Kobe Bryant sneakerforradalma

Az NBA-nek és tágabb értelemben véve a kosárlabda-kultúrának is elengedhetetlen elemei a cipők, Kobe Bryant halála pedig sneakerforradalmat teremtett: egyre többen kezdték hordani a nevével fémjelzett modelleket, a január 21-ei adatok szerint a top 5 pályán hordott cipő közül kettő rögtön egy Kobe-sziluett. Az első helyen a 2010-ben bemutatott Kobe 6-os, az ötödik helyen pedig a 2009-ben kiadott Kobe 5-ös áll, amik annak ellenére törtek be a 2020 eleji tragédia után, hogy több mint tíz éves modellekről van szó.

Bryant 2016-os visszavonulása után viszont még egészen más volt a helyzet. Mint Tőrös említi, a Nike minimális hangsúlyt fektetett csak a Kobe-modellekre, a valódi kereslet csak a játékos halála után indult be. A cég rájátszott a hájpra azzal, hogy úgynevezett scarcity-modellben kezdtek gondolkozni a Kobe-cipőknél is, gyakoribbak lettek a limitált megjelenések, nem volt elég belőle a piacon, az özvegy Vanessa Bryant pedig komoly konfliktusba került a céggel, mondván, hogy férje azt akarta volna, hogy aki a cipőjébe akar játszani, az igenis tudjon benne játszani, a Nike pedig visszaélt ezzel vádja szerint.

Fotó: Justin Jay / 2005 Justin Jay
Fotó: Justin Jay / 2005 Justin Jay

Másfél-két évig nem is jelent meg új Kobe-modell, a piacon pedig óriási hiány volt ezekből a sportcipőkből. Ez ahhoz vezetett, hogy csak aranyáron lehetett hozzájutni egy-egy Kobe-hoz olyan exkluzív viszonteladói oldalakon, mint például a StockX. Mint Tőrös felidézi, Hanga Ádám visszavonult válogatott kosárlabdázó (jelenleg a Joventut Badalona spanyol klub játékosa, akit korábban a San Antonio Spurs is draftolt) is gyakran panaszkodott arról, hogy ezer eurókért kell cipőt vásárolnia magának, mivel szinte csak Kobe-modellekben volt hajlandó játszani (fontos megjegyezni, hogy a nagy méretek sokkal drágábbak itt, mert tudják, hogy kosarasnak kell). Ez a veszély elhárult, miután az özvegy és a Nike megbékéltek egymással, és újra elkezdtek cipőket kiadni, de a nagy érdeklődést jelzi, hogy a legmenőbb modellek így is másodpercek alatt lekerülnek a polcokról az NBA-re szakosodott tartalomgyártó szerint.

Kobe Bryant emellett a karrierje során is nagy reformer volt a cipők terén. Olaszországban nőtt fel, imádta a focit, és sok focit is nézett, és az elsők között volt, akik az alacsony szárú cipők használatát propagálták a pályán. Bryant felismerte, hogy ha a más terhelésnek és mozgásnak kitett focisták – akik sokszor egyenetlenebb talajon játszottak – képesek alacsonyabb szárú bokacipőkben megmérkőzni, akkor a kosárlabdázóknak sem kell térdközépig érő csizmákban szaladgálniuk. „Ő volt az, aki megmondta a Nike-nak, hogy » én alacsony szárú cipőt kérek«. Ez a mai napig tartó forradalom: magas szárú cipőt már nem is látsz sehol az NBA-ben, a cipők nagy része mid, azaz félmagas modell, és egyre több a low, vagyis az alacsony szárú cipő. Ez is neki köszönhető. Kobe a cipőipart is tudta forradalmasítani” – mesélte Tőrös.

A rapperek kedvenc kosarasa

Kobe Bryant már karrierje során legendának számított, jól jelzi ezt, hogy több mint 1100 alkalommal említették meg a nevét különböző dalokban, ezzel ő lett minden idők legtöbbet emlegetett sportolója a zenetörténelemben. Beszédes, hogy a dalok 90 százaléka hiphop műfajában született, többek közt írt róla Lil Wayne, Kanye West és Nicki Minaj is. A legtöbbször Lil Wayne, The Game és Chief Keef emlegette Kobe-t, utóbbi összesen 18 alkalommal utalt rá valamelyik dalszövegében a Genius videója szerint.

A hiphop a kosaras szívügye volt, és egy időben nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy maga is befut zenészként, de végül nem minden haladt a terv szerint. Bryant a 90-es évek végén kezdett rappelni, 1999-ben szerződést kötött a Sony-val, közreműködött Brian McKnight Hold Me című dalában, Thug Poet néven írt egy dalt olyan rapikonokkal, mint 50 Cent és Nas, K.O.B.E. című dala pedig 2000-ben jelent meg Trya Banksszel. A róla elnevezett dal a Visions fantázianév alatt futó, készülő lemezének a felvezetője volt, de a projekt végül sosem jelent meg, mivel a K.O.B.E. nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és kereskedelmileg sem hozta el a várt sikert. A félrement projekt értékét mutatja, hogy az eBay-en több mint 290 ezer forintért lehet megvásárolni azt a kazettát, amin a játékos dalkezdeményei találhatóak.

Némi kutakodás után a legnagyobb dalszövegekre szakosodott oldalon (ahol Majka legújabb dala nemrég vezette a trendinget) azt látni, hogy Kobe Bryantre sok rapper emlékezik a halála után több évvel is. Drake megemlítette őt a Stories About My Brother című dalban 2023-ban, Veeze, az újvonalas trapszíntér egyik legizgalmasabb hangja (akinek Ganger című lemeze 2023-as kedvenceim közé is bekerült) pedig a másfél évvel ezelőtti lemez legnagyobb slágerében (Not a Drill) nyilatkoztatta ki, hogy ő Kobe Bryant csírájából nőtt ki, avagy a legjobb a pályán, míg mások „csak” DeMar Derozan szintjét súrolják.

Több reakció érkezett közvetlenül a tragédia után: Bad Bunny, korunk egyik legnépszerűbb énekese Bryant halála után mindössze két nappal adta ki a 6 Rings című dalt, amiben kalapot emelt a kosaras előtt. A beszédes cím nem véletlen: Bad Bunny utal vele Bryant 5 bajnoki gyűrűjére, a hatodik ékszer pedig a kosaras jegygyűrűje a felsorolásban. Money Man a 24 című dallal emlékezett meg róla (ez volt Bryant mezszáma), majd Freddie Gibbs és Madlib klasszikusnak számító lemezén is dedikáltak egy sort a sportolónak 2020 tavaszán, és Polo G is ekkoriban emlékezett meg róla a Trials & Tribulationsben.

Tragikus egybeesés, hogy Juice WRLD, a kábítószertúladagolásban fiatalon elhunyt rapper tavaly év végén kiadott posztumusz albumán pedig szintén Kobe Bryant említi a Barbarian című dal refrénjében. Az előadó 2019 december 8-án halt meg, alig 2 hónappal a legendás játékos előtt, a dalt pedig még akkoriban rögzítette, amikor elképzelhetetlennek tűnt, hogy hamarosan mindkettejüktől el kell búcsúznia a rajongóknak.

Rezgett a léc

Fontos szempont Kobe Bryant hagyatékának értékelésében a játékos jól dokumentált 2003-as szexuális zaklatási ügye. A Washington Post és a New York Times szerint a botrány tovább komplikálja a játékosról való emlékezést, és nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha meg akarjuk érteni karrierútjának pontos ívét. Kobe Bryantet 2003 nyarán vádolta meg egy 19 éves nő azzal, hogy egy coloradói szállodában szexuálisan zaklatta. Kobe Bryant elismerte az esetet, de arra hivatkozott, hogy az aktus beleegyezésen alapult, és elismerte, hogy házasságtörés történt, majd az ügy végül peren kívül megegyezéssel lezárult. A megkérdezett szakértő szerint Kobe Bryant karrierjének harmadik legfontosabb mérföldköve a zaklatási ügy, ami óriási médiavisszhangot kapott, és egy időre megakasztotta a játékos menetelését. Történt mindez a #MeToo-mozgalom előtt 14 évvel:

Tőrös szerint ha a botrány később robban ki, végleg elsöpörhette volna Kobe karrierjét.

A folyamat Bryant cipőüzleteire is hatott: Kobe-t már újonc korában leigazolta az Adidas, akikkel megosztó, formabontó cipőket adtak ki, de Bryant pár év alatt annyira elégedetlen lett, hogy végül a saját pénzéből kívánta kivásárolni magát az Adidasszal kötött dealből, hogy átigazolhasson a Nike-hoz. Ezt vágta keresztbe a zaklatási ügy híre. Bár a deal létrejött a felek közt, a Nike a botrány kirobbanása után minden signature modell ötletét befagyasztotta, és évekre kihátráltak mögüle. Ennek eredményeképp az 1996 és 2016 közti időben csak 11 pályán hordott Nike cipője jelent meg, és Tőrös szerint az első nagy felbuzdulás után komoly sajtócsend alakult ki sportoló körül, és egy időre senki sem tudta, hogy mi lehet Kobe Bryant jövője.

Fotó: J. Emilio Flores / Getty Images
Fotó: J. Emilio Flores / Getty Images

2014-ben, a Black Lives Matter-mozgalom hajnalán jött a következő hullám, amikor Kobe Bryant a Treyvon Martin-gyilkosságról nyilatkozott, véleménye pedig megosztotta a közvéleményt, különösen az afroamerikai közösség tagjait. Bryant egy interjúban beszélt arról, hogy bár együtt érez a meggyilkolt Treyvon Martin családjával, nem szeretne automatikusan beállni az ügy mögé csak azért, mert egy afroamerikai áldozatról van szó, előbb meg szeretné ismerni a tényeket, és azok alapján alkotna véleményt. A sportoló később bocsánatot kért, és több nyilatkozatban is hangsúlyozta, hogy nem szeretné elbagatellizálni az ügy jelentőségét, részt vett különböző jótékonysági eseményeken és közösségi kezdeményezésekben, amelyek az igazságtalanságok elleni küzdelemre fókuszáltak. Az Atlantic szerzője a témát felidézve Bryant halála után úgy emlékezett rá, mint „egy rettenthetetlen, céltudatos és kiváló emberre”, aki saját hibáit és baklövéseit felismerve képes volt a belátásra és az empátiára.

Tőrös szerint Bryant alapvetően nem szerette cicomázni a megszólalásait a nyilvánosság előtt, és kevéssé érdekelte őt mások véleménye, az viszont érezhető volt, hogy készen állt a párbeszédre. „Nagyon sok dologgal nem törődött, hogy mit fognak gondolni róla. A pályán a fickó tényleg egy póz volt: a megtestesült coolness, azon kívül meg nagyon jól volt drótozva. Kobe Bryant úgy reagált, ahogy erre egy intelligens, és sokat látott, tájékozott ember reagál. Az még egy olyan világ volt, amikor értelmesen lehetett beszélni viszonylagosan sok sztoriról anélkül, hogy el kellett volna menned a falig” – emlékezett vissza az NBA-szakértő a 2014-es incidensre.

Hosszú még az út

Kobe történetének még közel sincs vége, sőt, az elkövetkezendő években virágozhat ki igazán az emlékezete, és még bőven van mit feldolgozni az életéből. „Ez még egy olyan terület, aminek a hivatalos kiaknázása gyerekcipőben jár. Szerintem a nagy Kobe-dokumentumfilm még várat magára” – mondja Tőrös, aki szerint időbe telik, mire eljön az áttörés, és csak az elkövetkezendő években fogják Kobe történetét a filmvászonra ültetni a nagyobb szolgáltatók és stúdiók.

A szakértő szerint arra mindenesetre már most is több jel utal, hogy a Nike a Jordanhez hasonló brandet szeretne építeni a Kobe Bryant-márkából, ami sportágakon átívelően lesz jelen a piacon, összekötve a labdarúgás és a kosárlabda világát is. Híresztelések szerint a 2025-ös és 2026-os szezonban az FC Barcelona játékosai Kobe-mezekben fognak focizni, ami a sportklub történetének eddigi legnagyobb kollaborációja lehet, ami más ruhadarabokra is kiterjed. A Nike az év elején közzétett hatásos reklámjával (Have a Hard Year) kvázi fű alatt megerősítette, hogy az idei év ténylegesen Kobe-ról fog szólni náluk. Mint írták, „Ez nem a kígyó, hanem a Mamba éve lesz”, utalva ezzel a kosaras szállóigévé vált becenevére.

Tőrös szerint biztosan komoly tervek vannak az asztalon és nagy dolgokra lehet számítani, mindezt a családja által gyakorolt szigorú kontroll mellett. Bryant özvegye (aki közel 29 millió dollár kártérítést kap Los Angeles megyétől miután a rendőrök, tűzoltók és más elsősegélynyújtók egymásnak küldözgették a balesetről és férje holttestéről készült képeket) ugyanis még mindig kemény kézzel kezeli a játékos hagyatékát. Illetve ügyel arra, hogy méltó módon emlékezzenek rá, a Mamba & Mambacita Sports Foundation nevű alapítványt pedig épp a tehetséggondozás céljából hozták létre a két elhunyt emlékére, itt viszik tovább Kobe Bryant és lányának lelkületét.

Kalifornia-szerte falfestmények emlékeznek Kobe és Gianna alakjára, a Kobemural.com nevű oldal gyűjtése szerint Dél-Kaliforniában 343 ilyen utcai festmény található, az Egyesült Államokban 463-, világszerte pedig 183 freskót (mindezt több mint 45 országban) lehet megtekinteni. Jól jelzi a rajongók elköteleződését a történet, amit a Los Angeles Times írt meg: 2023 őszén el akartak távolítani egy Los Angeles belvárosában található nagyméretű falfestményt, de a Kobe emlékét őrző helyi tömegek összefogtak, és több mint 90 ezer aláírást gyűjtöttek össze online. A tárgyalásokba még a több NBA-játékot is kiadó 2K Games videójátékos cég is beszállt, és végül megegyeztek a falfestménynek helyet adó épület főbérlőjével, hogy a freskó a helyén fog maradni.

Kobe tehát nem megy sehova, Los Angeles a jelek szerint továbbra sem engedte el a kezét. Ráadásul a játékos neve is töretlenül él tovább: az Associated Press szerint 2020-ban 1500 újszülött lány és fiú lett elnevezve a legenda után.

Bryant valódi vizionárius volt, akiben rengeteg megvalósításra váró ötlet dolgozott a halála előtt, amiket már nem tudott célba juttatni. Halála különösen igazságtalan, tekintve, hogy a végzetes helikopterbaleset előtti 3 évben kezdett igazán kibontakozni Kobe Bryant, a gondolkodó, aki a pályát maga mögött hagyva nagyra törő víziói irányába mozdult el, és adni akart valami nagyot és méltót a közönségének. A kosarast izgatta a történetmesélés, felfoghatatlan, mennyi elképzelése, projektje és egyedi ötlete maradt a fiókban, a kreativitás erejét pedig interjúiban is gyakran fejtegette.

2017-ben megjelent a Dear Basketball, Kobe Bryant szívhez szóló, ars poeticaként is felfogható kisfilmje, amit a játékos maga írt és narrált, az 5 perces projekt pedig később Oscar-díjat is nyert. 2018-ban elindult Detail: From the Mind of Kobe Bryant című elemző műsora is az ESPN-en, amiben a játékos megcsillogtathatta, hogy milyen magas szinten értette és érezte a kosárlabda művészetét. Mindez egy virágzó alkotói folyamat kezdete volt, aminek egy sötét januári nap vetett kényszerű véget. „2016-os visszavonulásáig úgy élt, hogy mindene volt a kosárlabda. Utána elkezdett kinyílni és nyitni mások felé, és óriási kreativitás volt benne. Hatalmas tragédia az, hogy ő ezeket már nem tudta megvalósítani. Rengeteg elmaradása volt, és ezeket mind-mind vissza akarta adni” – foglalta össze Tőrös Balázs.

Kedvenceink
Csatlakozz a csoportunkhoz!