Ez nem egy mecénási rendszer, ahol egy gazdag ember a magánvagyonából osztogatja a pénzt – erős idézetek a Jakab Juli-interjúból

Jakab Juli a Telex After+ adásában mesélt arról, hogy miért bátor Schwechtje Mihály rendezőtől és Szurdi Panni társírótól, hogy hétköznapi témát dolgoznak fel egy feszült drámában, miért gondolja, hogy szép lassan visszafoglalják az SZFE-t, és miért sírva vígadás jelenleg Magyarországon filmet készíteni. Ebben a cikkben az interjú legérdekesebb gondolatait szedtük össze.

Orbán Viktor troll nyilatkozata

A miniszterelnök két hete azt mondta beszédében a Nemzeti Filmintézet (NFI) új, fóti stúdiókomplexumának megnyitóján, hogy „végre eljutottak arra a pontra, hogy állami támogatás nélkül készülnek saját lábukon megálló filmek is”. Jakab szerint „ez a mondat annyira cinikus”, hogy ő már azt érezte

„ez már egy troll szint. Nekem annyi jutott eszembe erről, hogy szép. Erre nem lehet mit mondani.”

Jakab szerint a független filmezés fejlődéséhez ha nem is kormányváltás, de „szemléletváltás kell azoktól, akik döntési pozícióban vannak.” Azt is hozzátette, hogy „ez mindig döcögött”, szerinte az „korábban sem volt rendben, hogy a legfőbb döntő testület egy örökérvényű pozícióban van. Nincs rotáció, nincs mozgás, hanem mindig ugyanazok az emberek döntenek, ez ebből jó még soha nem sült ki a világon.”

A színész egyébként ma már nevetve emlékszik vissza arra, hogy amikor azóta az NFI-be beolvadt Nemzeti Filmalapnál dolgozott forgatókönyvfejlesztőként, akkor „azon gondolkodtunk, hogy összeférhetetlenség miatt fel kellene-e mondanunk, amiért Dobó Kata pénzt kapott a második filmjére?”

„Káel Csaba mecénási rendszerének véres a torka”

„Ezt a helyzetet nem lehet normalizálni ezzel az emberkészlettel” – mondja Jakab az NFI működéséről. „Annyi sértettség van, olyan mély az árok, olyan távol van egymástól a két fél, hogy nem tudom, hogy milyen típusú mediációra lenne szükség ahhoz, hogy ez működjön” – véli a független filmesek és az állami támogatásból dolgozók megosztottságáról.

Jakab szerint alapvetően „teljesen irrelevánsnak kellene lennie, hogy Káel Csabának tetszik-e egy projekt. Eleve a torka véres az egésznek, mert ez nem egy ilyen mecénási rendszer, amiben egy gazdag ember a magánvagyonából támogat olyanokat, akiknek tetszenek a projektjei.”

Mit gondol a Sünvadászatról a dramaturg és a kisgyerekes szülő énje

„A kisgyerekes szülő énem azt gondolja erről a filmről, hogy nem lehet elégszer megmutatni azt az élethelyzetet, hogy hogyan zsonglőrködik a szülő az idővel és a lelkiismeret-furdalással” – így mesélt Jakab arról, miért fontos számára, hogy Schwechtje Mihály legújabb filmje a hétköznapi ember drámáját dolgozza fel. A Sünvadászat egyébként a túlterheltség témáját járja körül, Bogi (Mari Dorottya) egy klasszikus éneket tanuló visszahúzódó lány, aki bébiszitterkedésből keresi a zsebpénzét. Unokatestvére (Polgár Csaba) és felesége, Zita (Jakab Juli) két gyerekére vigyáz, a film cselekményideje egy nap, ezalatt pedig betekintést kaphatunk abba, hogyan küzd meg egy introvertált lány a szorongásaival, és hogyan hat egy szétfolyó háztartás egy házasságra.

„Én nagyon örülök, hogy vége van az én életemben a hamvas huszonéves kornak, és végre játszhatok édesanyát is a vásznon” – mondta Jakab arról, hogy egy édesanya ráírt a film előzetese után, hogy milyen durva, hogy ennyi idősen anyukát játszik. „Az nagy öröm, hogy ez egy pici hétköznapi történet, és ahhoz, hogy ez ki legyen bontva egy feszült drámává, ahhoz Szurdi Panni és Schwechtje Mihály bátorsága kellett, hogy ne egy nagyon fordulatos látványos történetet akarjanak elmesélni” – mesélte Jakab.

„Előbb-utóbb visszafoglaljuk az SZFE-t”

Jakab 2007 és 2012 között a Színház és Filmművészeti Egyetem (SZFE) filmdramaturg szakos hallgatója volt. Mint korábbi SZFE-hallgatót, őt is érzékenyen érintette az egyetem modellváltása, habár azt mesélte, „nagyon közeli kapcsolatban vagyok olyanokkal, akik jelenleg is ott dolgoznak, meg már ismerek olyanokat is, akik oda járnak.

Nem nagyon tudom elképzelni, hogy ez máshogy lesz, mint, hogy szép lassan úgyis visszafoglaljuk.”

Habár ő személy szerint nem feltétlenül vágyik vissza az SZFE-re, nem biztos benne, hogy tanítana-e ott, azt mondta, hogy „ez egy nagyon kicsi szakma. Lehet szétdobálni a pénzt mindenkinek, de attól még nem lesz több szakember. Úgyis azok fognak oda visszakerülni, akik filmet készítenek, meg szeretnének tanítani, és ez így rendben van.”

Kedvenceink
Csatlakozz a csoportunkhoz!