Az internet egyik csodálatos tulajdonsága, hogy képes összehozni egymástól távol élő, különböző kultúrákból érkező embereket. Ez a tapasztalat főleg az Y és Z generációnak, azaz azoknak ismerős, akik a nyolcvanas évek után születtek és már az internet korában nevelkedtek. Ennek a korosztálynak a képviselőit megannyi országhatárokon és kontinenseken átnyúló dolog köti, kötheti össze: ugyanazt a kezdő karaktert választották valamelyik videójátékban, ugyanahhoz a lemezhez ugyanazokat az emlékeket kötik, vagy ugyanannyi idősen látták ugyanazt a filmet.
Erre az összetartozás-érzésre alapozva több influenszer teljes karriert épít, és a tartalmaikkal egységet kovácsolnak olyan térségekben is, amik történelmi traumákkal, politikai csatározásokkal és fegyveres konfliktusokkal terheltek. Az utóbbi években több olyan tartalomgyártó tűnt fel a balkáni, valamint posztszovjet térségből, akik a régióban élők közös tapasztalataira, kulturális örökségére alapozva gyártanak szórakoztató vagy edukatív tartalmakat.
Mulatós, manyele, csalga
Balkandad talán az egyik legnépszerűbb influenszer, aki a balkáni térség jellegzetes életérzését mutatja be vagy éppen figurázza ki. Balkandadnek, azaz a szerb Miloš Nedeljkovnak az Instagramon 1 millió, a TikTokon csaknem 120 ezer követője van, tartalmai pedig a régió legjellegzetesebb sajátosságainak humoros, egyszersmind edukatív bemutatásáról szólnak. A tipikus balkáni apukát megtestesítő karakter nemcsak azt mutatja be, hogyan eszik, vagy néz tévét egy középkorú szláv férfi, de végigfőzi a különböző balkáni népek konyháját, sőt, nemrég körbe is utazta a térséget.
Szófián kívül járt Montenegróban, Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában, Görögországban, Romániában, Törökországban, sőt Horvátországban is. Utóbbi már csak azért is érdekes, mert a szerbek és a horvátok viszonya közismerten viharos, azonban ahogy Balkandad viszonyul a témához, jól bemutatja, hogy ezek a nemzeti ellentétek ezt a generációt már kevésbé érdeklik. Balkandad 1995-ös születésű, azaz már hatéves volt, mire lezárult a délszláv háború. Ahogy az egyik horvát videójából kiderül, nagymamája horvát volt, tehát ő maga is félig szerb, félig horvát. Balkandad egyébként két éve Budapesten is járt, lángost és gulyáslevest is kóstolt.
Szintén a balkáni hagyományok aktualizálásából, kifigurázásából gyárt tartalmat a román Balkandreea is. A kicsit kezdőbb, Instagramon mindössze 150 ezer, de a TikTokon már majdnem 500 ezer feliratkozóval bíró lány alapvetően zenei tartalmakat készít, szintetizátoron dolgoz fel slágereket úgynevezett manyele stílusban.
A manyele gyakorlatilag a román mulatós zene, de ahogyan például a mákos bejgli vagy a töltött káposzta is megtalálható a térség sok országában, úgy a manyele szintihangzása is fellelhető több környékbeli országban. A térség népzenéjére alapuló, szintetizátor és gépdobvezérelt zene turbofolk néven van jelen Szerbiában, csalgaként pedig Bulgáriában.
Balkandreea fiatal kora ellenére – és valószínűleg akaratán kívül – a többi balkáni életérzést feldolgozó influenszerrel együtt egy olyan kultúrmissziót visz véghez, amivel nagyon sok balkáni fiatal tud rezonálni, függetlenül attól, hogy a térség melyik országában született.
Az ilyen tartalomgyártók nem az utóbbi években jelentek meg az interneten, régi motoros például a Life of Boris néven tevékenykedő youtuber. A Wikipédia-oldala szerint az orosz és észt felmenőkkel is rendelkező Boris eleinte gameplay videókat gyártott, ezek helyét azonban hamar átvették a főzős, majd később vlogos és zenés tartalmak. Boris a balkáni térség helyett főleg a Szovjetunió kulturális örökségét, illetve a korszak és a térség zenéjét, popkultúráját és gasztronómiáját népszerűsíti, készített már kompótot, szoljanka levest és marha sztroganoffot is.
Boris Budapestet és Magyarországot sem hagyta ki a szórásból: amikor a magyar fővárosban tartózkodott, a szállásán palacsintát is próbált sütni. Az ő videói is szórakoztató, de közben edukatív hangot ütnek meg, alapvető különbség azonban, hogy ő már inkább a volt Szovjetunió területén tevékenykedik, nem pedig kifejezetten a Balkánon, de természetesen a két régió között bőven akad átfedés. Hasonlóan régi motoros Bald and Bankrupt, azaz Benjamin Rich is, akinek nevét egyrészt az inspirálta, hogy kopasz, másrészt pedig az, hogy egy becsődölt (angolul bankrupt) üzlet után menekült a videózásba. A brightoni születésű videós a kezdetektől utazó vlogokat gyárt, csatornája azonban akkor kezdett berobbanni, amikor Kelet-Európában kezdett videózni.
Forgatott Moldova fővárosában, Kisinyovban, meglátogatta a Dnyeszter Menti Köztársaságot, elment Donbászba a 2014-es harcok után, sajátos módon tudósított Szibériából, de 2022 februárjában is a térségben tartózkodott, a menekülő városlakókkal hagyta el Kijevet az orosz támadások idején. Videóiban tényleg bárhova elmegy, ahova csak eszébe jut, akár Oroszországba is, ahonnan ki is tiltották egy időre, miután engedély nélkül videózott egy kazahsztáni űrrepülőtérről.
A$AP Rocky Kijevben
A balkáni, illetve posztszovjet régió esztétikája sok mindenkit megihletett az utóbbi években, főként a zenében. A 2010-es években először meghatározó internetes mém, majd teljes jogú szubkultúra lett a hardbass zenéből, és a gopnyikokból. A gopnyikok orosz, munkásosztálybeli fiatalok, az ő zenéjükként híresült el a veretős hardbass, ami egyébként már a kilencvenes évek óta létezik, és pár éve Magyarországon is berobbant a mainstreambe.
Ugyanebből a zenei hagyományból táplálkozik a Little Big nevű orosz formáció is, aminek Skibidi című száma, és a klipben látható koreográfia 2018-ban szintén mémmé vált, de a balkáni, posztszovjet trashből építkezik dalaiban, klipjeiben és megjelenésében Tommy Cash is. Legutóbb pedig A$AP Rocky vett fel szürreális, a balkáni kultúra és esztétika által átitatott klipet Tailor Swif című számához Kijevben.
Kelet-Európa bármennyire tagolt, és felosztható több szempont szerint is (nevezhetjük a Balkánnak, szláv vagy posztszovjet területnek), közös történelmi, kulturális és népi hagyományai tagadhatatlanok. Az ennek a közös tudatnak a bemutatását influenszerek és tartalomgyártók egész hada végzi, ami nemcsak kulturális szempontból fontos, de üzletileg is jövedelmezőnek bizonyul.
A balkáni Y, de főleg a Z generációnak már alig mond valamit, hogy a térséget, ahol születtek és felnőttek, egykor puskaporos hordónak hívták, vagy hogy mi volt az akkor még nem is feltétlen létező szülőországaik szerepe az első világháborúban. Az viszont egyértelműen feltűnik nekik, hogy az ő életük és kulturális, popkulturális környezetük mennyire más, mint az, amit az interneten amerikai, vagy nyugat-európai influenszerektől, tartalomgyártóktól, filmekben, videóklipekben látnak. Az örökségük viszont határokon átívelően ugyanaz, vagy legalábbis nagyon hasonló, természetes tehát, hogy videóikban, tartalmaikban ezeket a tapasztalatokat fogják tematizálni.
Annál is inkább, mert a nyugati világban, sőt a balkáni területeken is egyre elterjedtebb az utóbbi években egyfajta romantikus álnosztalgiával viszonyulni a régió korábbi időszakához. Felmérések szerint például a volt Jugoszlávia területén meglepően sokan a mai napig azt gondolják, az ország felbomlása káros hatású volt. A Guardian cikkében idézett 2017-es tanulmány szerint a szerbek 81, a bosnyákoknak pedig 77 százaléka gondolkozik így. Persze az influenszerek, akik a saját emlékeikből vagy éppen a szüleikéiből, nagyszüleikéiből gyártanak kontentet, nem is éltek még akkor, amikor Jugoszlávia létezett, de mégis rendelkeznek annak minden tapasztalatával.
Az internet azonban fogékony az ilyen jellegű tartalmakra, a YouTube tele van különböző soviet mixekkel, lejátszási listákkal, a TikTokon és más hasonló platformokon pedig a Balkan Breakfast nevű trend pörög nagyon, azaz egy átlagos vidéki reggeli elfogyasztása. A balkáni kultúra mémekben való újraélesztése és népszerűsítése tehát ma már az influenszerek és tiktokerek feladata, Balkandad LinkedInjén például már Balkandad Advertising Agencyként hivatkozik magára.
Balkán a világtérképen
Az influenszerek tevékenységét nehéz számokkal kifejezni (a követőket, megtekintéseket és lájkokat leszámítva), illetve konkrét statisztikai adat sincs, ami az influenszerek tevékenysége és a térség turizmusa közötti összefüggést bizonyítaná. Az elmúlt évek trendjei mégis azt mutatják, hogy Balkandad, vagy éppen Bald and Bankrupt videói a legkevésbé sem pusztába kiáltott szavak.
Rippert Bálint, a PwC Magyarország turisztikai szakértője szerint „a Balkán turizmusa jelentős növekedést mutatott” az elmúlt években, ennek hátterében pedig számos tényező áll. „A térség egyre népszerűbbé vált a természeti szépségei, kulturális gazdagsága és viszonylag kedvező árai miatt. Az infrastrukturális fejlesztések, az új repülőjáratok és a digitális turizmus fejlődése is hozzájárult ahhoz, hogy a régió vonzóbb célponttá váljon nemcsak az európai, hanem a tengerentúli turisták számára is” – véli Rippert.
A szakértő rávilágít arra is, hogy a már jól ismert tengerparti célpontok, „mint az Adriai- és Fekete-tenger partján fekvő országok, Horvátország, Albánia, Montenegró, vagy Bulgária”, amelyek elsősorban nyáron vonzanak sok turistát, a térségben „egyre nagyobb figyelmet kap a kulturális turizmus, az aktív kikapcsolódás és a gasztronómiai élmények is”. Kiemelkedik ebből a szempontból Bosznia-Hercegovina és Szerbia, a két ország turisztikai fellendülését Rippert szerint „elsősorban a kulturális és városi turizmus segítette elő. Szarajevó és Belgrád egyre több látogatót fogad, akik a városok pezsgő éjszakai életét, történelmi helyszíneit és kulturális programjait szeretnék felfedezni.”
A természeti kincsek terén pedig nem csak a strandolásra kíváncsiak az emberek, Rippert azt meséli, „Montenegró is egyre népszerűbb, különösen a luxusturizmus területén. A Kotori-öböl, a festői tengerparti városok és a hegyvidéki kirándulóhelyek is sok látogatót vonzanak.”
Kulcsfontosságú a balkáni turizmus szempontjából az is, hogy Rippert szerint
„a balkáni és a posztszovjet országok lakói egyre gyakrabban látogatják egymás országait, főként a kulturális és történelmi kapcsolatoknak köszönhetően”.
Ennek okai Rippert szerint többek között pontosan azok, amiket az említett influenszerek is tematizálnak. „A térségen belüli utazások számának növekedését elősegíti a közös nyelvi és kulturális háttér, a viszonylag alacsony utazási költségek, valamint a vízummentesség sok ország között – mondja a szakértő. – Szerbia például jelentős számú látogatót fogad Bosznia-Hercegovinából és Észak-Macedóniából, míg Montenegró és Albánia egyre népszerűbb célponttá válik a balkáni turisták körében is. Bár a régión belüli turizmus adatairól kevesebb statisztika áll rendelkezésre, a növekvő látogatószám egyértelműen mutatja, hogy a térség országai közötti turizmus fejlődésben van” – ecseteli a körülményeket Rippert Bálint.
