A 2024-ben az Artisjus több mint 13,5 milliárd forint jogdíjat juttatott el a dalok és zeneművek szerzőihez, ami rekord, és az összeg reálértéke elérte a pandémia előtti szintet. A kifizetett összeg egyre jelentősebb hányada maradt Magyarországon, miközben példátlan mennyiségű új dal született, és az új szerzők száma is rekordot döntött – derült ki az Artisjus múlt évi összesítéséből.
Tavaly az Artisjus összesen 13 milliárd 538 millió forint jogdíjat juttatott el a szerzőkhöz, ami 13%-kal több, mint a 2023-as 11 milliárd 969 millió forint. Ha az inflációval korrigáljuk ezt az összeget, látható, hogy a jogdíjak vásárlóereje lényegében elérte a 2020-as szintet – mindössze 1,5%-kal marad el a pandémia előtti 9,37 milliárd forint reálértékétől. Ez azt jelenti, hogy a szerzők bevétele újra stabil alapokon áll, és a zeneipar talpra állása kézzelfogható adatokkal alátámasztható.
A kifizetett jogdíjakból rekord arányban, 57,5%-ban részesültek magyar zenék szerzői, míg a külföldi dalokra 42,5% jutott. Ez jelentős elmozdulás a korábbi, nagyjából fele-fele arányhoz képest, ami az elmúlt két évben kezdett a magyar alkotók javára billenni. A változás egyik fő oka, hogy az Artisjus hatékonyabban gyűjti be a nemzetközi digitális platformok – például a YouTube, a Spotify vagy az Apple Music – jogdíjait. Ezeknél a szolgáltatóknál a külföldi szerzők jogdíjait általában nagy nemzetközi jogkezelők szedik be, de a magyar lejátszásokból származó bevételek egyre nagyobb része marad itthon.
A rádiós játszások is erősítették ezt a trendet: 2024-ben 7%-kal többször csendültek fel magyar dalok a rádiókban, mint egy évvel korábban. Különösen fontos mérföldkő, hogy az MR2 Petőfi Rádió tavaly egész évben kizárólag magyar zenéket játszott. Ezek a lejátszások a 2025-ös jogdíjakban mutatkoznak majd meg igazán.
2024-ben a jogdíjban részesülő szerzők száma meghaladta a 20 ezret: összesen 20 735 alkotó kapott kifizetést, ami másfélszerese a 2019-es adatnak. A növekedés főként a kisebb jogdíjat kapó szerzőknél figyelhető meg.
Mivel a jogdíj a zenészek bevételének egyik meghatározó forrása, érdemes az átlagbérekhez viszonyítva is megvizsgálni az eloszlását. A legmagasabb jogdíjakat továbbra is azok a szerzők kapják, akik mögött jelentős életmű áll, és dalaik gyakran felcsendülnek. Eközben a jogdíjpiramis alsó szintjén – ahol a szerzők éves átlagjövedelmük kevesebb mint 2%-át keresik meg jogdíjból – 11%-kal nőtt a létszám. Ez arra utal, hogy egyre többen kezdenek el zenét alkotni, még ha eleinte csak szerényebb bevételekkel is.
Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötöde származik szerzői jogdíjból, a fennmaradó részt pedig fellépések, oktatás, pályázatok vagy egyéb bevételek adják.
2024-ben 878 szerző kapott olyan jogdíjat, amely elérte az éves átlagbér legalább egyötödét – ez valamivel kevesebb, mint 2020-ban (913 fő), de nagyjából megegyezik azok számával, akik zenészként meg tudnak élni ebből a bevételből. A „zenei középosztály” – vagyis azok, akik jogdíjból az egyhavi átlagbérnél kevesebbet, de annak legalább 5%-át keresik meg – stabilan 2063 főt tesz ki. A legkiemelkedőbb helyzetben pedig 64 szerző van, akik jogdíja meghaladja az éves átlagbér kétszeresét.
2024-ben 1501 új zeneszerző és dalszövegíró csatlakozott az Artisjushoz, ami ismét növekedést jelent, különösen a fiatalok aktivitása figyelemre méltó: az új szerzők 13%-a 20 év alatti, míg a legnagyobb csoportot továbbra is a 20–30 évesek alkotják (40%). A női szerzők aránya változatlanul 20% körül mozog.
Az újonnan bejelentett dalok száma rekordot döntött: 26284 művet regisztráltak az Artisjusnál, ami 27%-kal több, mint 2023-ban, és 14%-kal meghaladja a 2020-as adatokat. A pandémia idején felerősödött alkotási kedv után bár volt egy kisebb visszaesés, a számok továbbra is meghaladják a covid előtti éveket. Ez a tendencia globálisan is megfigyelhető, hiszen egyre több új dal jelenik meg a digitális platformokon.
A műfajok közül a popzene vezet (25%), de a rock/metal (21%), az electro/dance (14%), az instrumentális/klasszikus zene (11%) és a hiphop (10%) is népszerű. Egy dalra átlagosan 1,72 szerző jut – ez az arány évek óta stabil. Ugyanakkor az egyetlen szerző által jegyzett dalok száma jelentősen, 37%-kal nőtt (16 401 dalra), különösen a szöveges művek esetében (+43%). A közös alkotások száma is emelkedett: több mint 1200 dalnak volt legalább öt szerzője, ami 21%-os növekedést jelent 2023-hoz képest.
A sikerdalok továbbra is csapatmunkában készülnek: a rádiókban legtöbbet játszott 30 dalhoz átlagosan 2,8 szerző járult hozzá, míg a digitális toplisták élén álló 30 dal esetében ez az arány 4 szerző volt. Utóbbi kategóriában mindössze egy dal akadt, amelyet egyetlen alkotó jegyzett.
