Budapest egyik, egykor ikonikus, mára kicsit megkopott fényű területe a Petőfi híd budai hídfőjének környezete. Itt volt a kilencvenes évek végének és a kétezres évek elejének két fontos budapesti szórakozóhelye, a Zöld Pardon (ZP) és a Rio, és itt található mai napig az A38 Hajó is. A ZP és a Rio már évekkel ezelőtt bezárt, előbbi helyén azóta egy üres, füves terület tátong, amit jobbára a 4–6-osról leszálló, A38-ra igyekvők használnak, levágva a klubhoz vezető utat.
A Petőfi híd ezzel átellenes oldalán, a Goldmann György téri Rio romjain azonban új élet nőtt ki a földből az elmúlt évtizedben. A parkosított területen kültéri fitneszeszközök, egy falmászó elem, és egy gördeszkapálya is található. Ezeket azonban nem az állam, a város, vagy a kerület, építette. Előbbiekért két vállalkozó, utóbbit pedig egy csapat lelkes gördeszkás építette saját kezűleg, még a kétezertízes évek elején. A pályát főleg a magyar gördeszkás közösség egyik legfontosabb csapata, a Rios Crew építette, de a munkálatokban több Alap Deszkák-tag, illetve sok deszkás is részt vett. Ezek kis, DIY (csináld magad) szemléletű csapatok, amik deszkás videókkal, gördeszkalapok gyártásával, valamint gördeszkaparkok építésével foglalkoznak, tevékenységüket szabadidejükben, saját pénzükön végzik.
A Goldmann téri park egy meghatározóan fontos helyszíne lett a budapesti deszkás közösségeknek, a tavalyi, olimpiai kvalifikációs sorozat alkalmával még a brazil válogatott gördeszkacsapat is meglátogatta egy edzés erejéig. A dolog pikantériája azonban az, hogy a park nem felel meg a szabványoknak, sőt, Bardóczi Sándor, a Főpolgármesteri Hivatal Tájépítészeti Osztályának vezetője szerint „balesetveszélyes” is.
Bardóczi március elején írt arról Facebook-posztjában, hogy a korábban a XI. kerülethez tartozó terület hamarosan a fővároshoz kerül, a hídfő két oldalán található zöldterületekkel pedig nagy terveik vannak. A ZP felőli oldalon „növényzet dominálta zöldfelületet” szeretnének létrehozni, a korábbi Rio területe pedig maradhat majd „gördeszkás paradicsom, de csakis szabályosan”.
Megkerestük az eredeti építőket, a Rios Crew nevű csapatot, ők azt mesélték, hogy a kezdetekben nem egy nagyszabású dolognak indult a park.
„Csak összedobtuk a cementet, aztán Duna-víz, kikevertük kézzel, és csináltunk egy elemet, majd azt követte a többi sorban.
Középen van a medence, azt kézzel ástuk, talán a leghosszabb projektünk volt, de elhatároztuk, hogy megcsináljuk Magyarország első betonmedencéjét. A park évekig készült sok etapban, és megszámlálhatatlanul sok betonozós nap volt” – meséli a csapat egyik tagja. Az évek alatt aztán folyamatosan fejlődött a park, a Rios sok építkezős eseményt szervezett, egy ponton pedig már betonkeverő autó hozta a betont.
A Rios arról is mesélt, hogy kerültek ide a brazil olimpikonok. „A DIY pályáknak nagy kultuszuk van, kihagyhatatlan úti célok a deszkásoknak. Ezek alternatív gördeszkaparkok, fixen helyi közösség építi őket összefogással. Néhány brazil – azok közül, akik itt voltak – hallott már a Rio DIY parkról, és szerettek volna itt deszkázni. Van a helynek egyfajta romantikája: itt a Duna-part, ráadásul zöld területen a város zajától távolabb. Mivel alapvetően nem versenysport a gördeszkázás, itt kapták vissza ezt a hangulatot, és elvonultak az olimpiai gördeszka-selejtező forgatagából.”
A pályát a főváros nemrég lezárta, megkeresésünkre Bardóczi azt válaszolta, a parknak „egy gördeszkapályák, biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek nevű szabványnak, valamint az egyes szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek, valamint szórakozási célú sporteszközök biztonságosságáról szóló rendelet rendelkezéseinek kell megfelelnie”. Ezek jelenleg nem teljesülnek, ezért zárták le a parkot. Bardóczi azt is hozzátette, a szükséges feltételek megteremtéséhez „nagy valószínűséggel teljes bontásra és újjáépítésre lesz szükség”.
A Rios egyébként üdvözli a park átalakításának ötletét, azt mesélik, már a kezdetek óta jó kapcsolatban vannak a kerülettel, és számítottak arra is, hogy amit építettek, nem marad így örökre. „Hallgatólagos megállapodásunk volt a kerülettel, mindig jó fejek voltak, párszor voltunk náluk és persze ők is voltak kint megnézni, mit csinálunk. Ők se tudtak sokat a területről, csak annyit, hogy majd biztos lesz itt valami a jövőben. Mindig benne volt a levegőben, hogy holnap körbekordonozzák vagy lerombolják a parkot, de ebbe bele sem gondoltunk. Hallgatólagosan megtűrt dolog volt, hogy építkezünk a Goldmann György téren. A kerülettel többször beszélgettünk már a terület sorsáról, mindig is megvolt benne a kockázat, hogy egyszer, így vagy úgy, de vége lesz. Eléggé vékony jég volt ez a történet, megkerülhetetlen volt ez a párbeszéd, mivel elég frekventált helyen van a park, és az építkezések is elég látványosak voltak” – ecseteli a Rios tagja a park építésének körülményeit.
A csapat a jövőben is szeretné megtartani a terület gördeszkapark funkcióját, de ez nyilván nem csak rajtuk múlik. „Ha az a végkimenetele a dolognak, hogy lesz egy profin kivitelezett park, akkor nyertünk. Örülünk, ha normális körülmények között, velünk együtt tervezik, építik majd a pályát, ez egy nagyon pozitív, előremutató gondolat” – meséli a csapat tagja. Bardócziék ugyanis kapcsolatban vannak a Riosszal, illetve a pálya tervezőivel és építőivel is, a felújítást együtt tervezik.
Az építésben részt vevő Rios-tag azt meséli, a park „2012 óta épül organikusan, de nincs kész, mindig lehet alakítani, változtatni rajta. Ez viszont nagyon szembe mehet azzal, hogy közben európai uniós szabványnak kell megfelelni olyan köztéren, amit bárki használhat” – ismeri be a Rios. A csapat tudott arról is, hogy a főváros lezárja a parkot, és azt is elismerik, hogy „benne volt végig, hogy bármelyik nap lerombolhatják, sajnos el is lett hanyagolva az utóbbi években”.
A főváros egyébként az Aktív Magyarország Programban futó Országos Görpark Programra pályázik majd, a tervek szerint a kerülettel közösen, és ebből újítanák fel a Goldmann téri parkot. Ez egy olyan állami pályázat, amely „az olimpiai sportággá fejlődött gördeszkázás”, valamint a görkorcsolyázás igényeit egyaránt kielégítő szabadidőparkok építésére ad pénzt önkormányzatoknak. Az a vicces helyzet állt elő, hogy a Rios által épített park az állam kegyeire van bízva. Bardóczi azt is elmondta, hogy ha a felújítás nem megoldható pályázati forrásból, akkor a pályát el kell bontani.
A tájépítész egyéb forrást nem lát a felújításra, de régóta várnak pályázati lehetőségre, és ez most adott. A bontás tehát mindenképpen elindul, a kérdés csupán annyi, hogy ezt követi-e újjáépítés, korszerűsítés.
A Telex által megkérdezett Rios-tag szerint remek, ha a terület funkciója megmarad. „Nyilván szomorú, hogy egy korszaknak vége, mert ez a pálya a lenyomata az összefogásnak, amit gördeszkapark formában hoztunk létre. Azért csináltuk, mert akkoriban nagyon bénák voltak a pályák, saját pályát akartunk, saját ízlésre szabva, önerőből, amibe senki nem szól bele.
Ez egy DIY park, teljesen amatőr módon, magunktól betonoztunk mindent, valószínűleg semmi nem felel meg a szabályoknak.”
A Görpark Programról egyébként meglepően jó véleménnyel vannak ők is, azt írják, bár nem látnak bele, és szerintük ennyi pálya már az utcai gördeszkás kultúrát is alakítja, csorbítja, de a programban épült parkok gyakorlási szempontból kiváló lehetőséget kínálnak a deszkásoknak. Azt is hozzáteszik, hogy a program teret és munkát ad a pályaépítő gördeszkásoknak, akik részt vettek budapesti DIY parkok építésében, és az évek alatt szerzett tapasztalattal külföldön is megállják a helyüket.
A főváros egyébként a Radó Dezső Terv nevű zöldinfrastruktúra-fejlesztési és -fenntartási akcióterv keretében megkérdezte a városlakókat is, a program oldalán várják a visszajelzéseket. Az itteni kommentekből arról is képet kaphatunk, milyen szerepet is tölt be pontosan a park Budapest deszkásainak életében.
„Ez a gördeszkapálya meghatározó volt a magyar gördeszkázásban és fontos közösségi térként is szolgált. A fiatal deszkásoknak szükségük van elérhető gyakorlóhelyekre, ezért javasoljuk egy street stílusú park építését lépcsőkkel, korlátokkal, manual padokkal és világítással, hogy továbbra is fejlődhessenek” – írja az egyik kommentelő. Egy másik komment arra is felhívja a figyelmet, hogy a park „eredetileg nem egy hagyományos gördeszkás versenypálya, hanem annak a szoros ellentéte, ilyen szempontból kilóg az Országos Görpark Program eddigi pályái közül” – rávilágítva a park utcai deszkás karaktere megőrzésének fontosságára.
„A közösség egyik aktív tagja közreműködik a tervezésben, a tájépítészeti osztály fejlesztési csoportja többször egyeztetett már velük. Ha sikeres a pályázat, a kiviteli tervek készítésének indításakor workshopot tervezünk tartani” – mesél a Riosszal közös terveikről Bardóczi. A tájépítész azt is elmondta, ha nyernek a pályázaton, a munkálatokba is bevonják majd az eredeti építőket, de ennek a részleteit a pályázat pozitív elbírálása esetén tudják majd kidolgozni.
A Rios természetesen örül, hogy bevonták őket a tervezésbe, de azt is hozzáteszik, ez egy hosszú lefolyású dolog, és szerintük legalább egy év, amíg ebből ténylegesen lesz valami. Ha azonban a területen megmarad a gördeszkapark, azt sikerként élik majd meg.
