A szórakoztatóiparban a fordítók és feliratkészítők munkája ritkán kerül reflektorfénybe (talán utoljára Pong Dzsunho Oscar-beszédében emelték ki a szerepüket), pedig a munkájuk nélkül jóval kevesebb külföldi sorozat vagy film jutna el hozzánk. Ezeket a szakembereket összefoglalóan a fordítói és lokalizációs iparban dolgozóknak nevezzük – ők azok, akik nemcsak egyszerűen lefordítják, hanem a kulturális különbségeket áthidalva érthetővé teszik számunkra a tartalmakat. Ebben a közegben váltott ki nagy felháborodást az utóbbi hetekben a Blu Digital Group gyakorlata, a cég ugyanis a megbízottjaik szerint hónapokon át, sőt bizonyos esetekben több mint egy évig nem fizette ki az elvégzett munkák után járó béreket.
A Los Angeles-i székhelyű Blu Digital Group olyan cégek megbízásából készít feliratot vagy szinkronleiratot, mint a Netflix, a Max vagy a Disney. A cég által megbízott fordítók azonban olyan belső levelezéseket és üzenetváltásokat osztottak meg a nyilvánossággal, ami arra utal, hogy a cégen belül rendszerszintű problémáról van szó, aminek az iparágra is komoly hatásai lehetnek.
Kifizetünk, ha leszeded a posztjaid
A Blu Digital Group főleg szabadúszó fordítókkal dolgozik, akik projektalapon, tehát például sorozatepizódonként kapják a fizetésüket. Egy-egy rész lefordításáért és feliratozásáért általában 100–300 euró közötti összeget szoktak fizetni, attól függően, hogy milyen hosszú és bonyolult az adott epizód. Az iparágban dolgozók azonban azt tapasztalják, hogy valójában nem mindig a szöveg nehézsége vagy hossza határozza meg, mennyi pénzt kapnak, hanem sokkal inkább az, hogy pontosan ki rendeli meg a munkát, illetve hány közvetítőcégen megy keresztül a megrendelés.
Ez azt jelenti, hogy gyakran nem közvetlenül a fordító kapja a megrendelést egy nagy cégtől, hanem előtte még több kisebb, közvetítő nyelvi szolgáltató cég (úgynevezett „Language Service Provider”, röviden LSP) is közreműködik a folyamatban. E közvetítőcégek mindegyike leveszi a saját hasznát a kifizetésre szánt összegből, ezért minél hosszabb ez a közvetítői lánc, annál kevesebb pénz marad végül annál a fordítónál, aki ténylegesen elkészíti a feliratokat.
A munkafolyamatban a fordító először megkapja a film vagy sorozatepizód szövegét, esetleg magát a videót. Ez alapján elkészíti a magyar fordítást, azonban nem elég egyszerűen lefordítania a mondatokat. Arra is oda kell figyelnie, hogy a szöveg a magyar nézők számára is érthető és élvezhető legyen – például a külföldi vicceket, utalásokat vagy kulturális sajátosságokat is át kell ültetni magyar környezetbe. Ha ez megtörtént, a fordítás egy ellenőrzési folyamaton megy keresztül, ahol a megbízó jóváhagyja a szöveget, mielőtt az végül felkerülne például a Netflixre vagy a Disney+-ra.
Az iparágon belüli fizetés azonban az elmúlt években szinte semmit sem nőtt, gyakran még csökkent is. Korábban átlagosan percenként nagyjából 3 eurót vagy dollárt kaptak a fordítók egy felirat elkészítéséért, mostanra azonban többnyire ennél kevesebbet ajánlanak, különösen akkor, ha úgynevezett gépi fordítás utómunkájáról van szó. Ez azt jelenti, hogy először egy automata fordítóprogram készíti el a szöveget, amit aztán a fordítónak kell kijavítania, finomítania. Az iparágban dolgozók azért elégedetlenek, mert a nyelvi szolgáltató cégek gyakran azzal érvelnek, hogy a gépi fordítás miatt a fordítóknak kevesebb a munkájuk, tehát kevesebb pénz is jár nekik. A fordítók tapasztalata viszont ennek épp az ellenkezője, szerintük gyakran sokkal több ideig tart a gép által készített, hibás vagy pontatlan fordításokat javítani, mint teljesen újra elkészíteni őket.
Egy sorozatrész lokalizációja akár 10-15 órát is igénybe vehet, miközben a határidők gyakran szorosak. A szabadúszók körében pedig egyáltalán nem ritka, hogy egyszerre több projekten is dolgozzanak párhuzamosan. A munka végezhető főállásban, de sokan mellékállásként vállalják, mivel a projektek nem folyamatosak. Az iparág legjobban fizető megrendelői közé tartozik a Netflix és az Apple, amelyek akár a szokásos iparági díjazás kétszeresét is kínálják, azonban az utóbbi időben ezek a cégek is egyre gyakrabban alkalmaznak költségcsökkentő stratégiákat, és a projekteket alacsonyabb díjazású alvállalkozókhoz szervezik ki.
Minderről az iparágon kívül keveset lehetett tudni, de a Blu Digital Groupot érintő botrány ismét felhívta a figyelmet a gondokra. A botrány kiindulópontja az volt, amikor a Blu Digital Group 2022 végén megvásárolta az addig a szakmán belül megbízhatónak tartott dán lokalizációs vállalatot, a Dicentia Studios A/S-t. 2025 márciusában aztán az iparág egyik nagy szereplője, a TransPerfect vásárolta fel a Blu Digital Groupot, amely a cég egyik külön divíziójaként folytatja tevékenységét.
A Telexnek nyilatkozó szabadúszók és érintettek szerint a Dicentia időszakában a kifizetések pontosan érkeztek, és a projektmenedzserek professzionálisan bántak velük. Azonban amióta a Blu Digital Group átvette az irányítást, a helyzet jelentősen romlott, és egyre több fordító és feliratozó számolt be késedelmes vagy elmaradt kifizetésekről. A késéseket megunva egyre többen kezdték megosztani tapasztalataikat a közösségi médiában. A károsultak LinkedIn-posztjai (például ez és ez, illetve ez a poszt) alapján egyre világosabb lett, hogy nem egyéni esetekről van szó. A feliratozók panaszai szerint a Blu Digital Group hónapokig váratta a fordítókat, gyakran válasz nélkül hagyva a kifizetésekről érdeklődő emaileket. Ha mégis reagáltak, rendszerint kifogásokkal vagy ígéretekkel halogatták a fizetést, pénzügyi nehézségekre hivatkozva.
Sikos Dániel szabadúszó fordító is a károsultak között van, neki több száz euróval tartozott a cég. Ő volt az egyik olyan fordító, aki nyilvánosságra hozta a problémákat, mivel állítása szerint a legnagyobb fegyvernek ma a közösségi média ereje bizonyul az ilyen esetekben. Sikos LinkedIn-posztjai hatására 1 hónap alatt több száz érintett döbbent rá, hogy nincs egyedül, és azóta is folyamatosan derülnek ki új részletek, nemcsak az elmaradt kifizetésekről, hanem a vállalat megkérdőjelezhető belső működéséről és hanyag kommunikációjáról is.
Forrásaink szerint a Blu Digital Group megpróbálta elhallgattatni azokat a fordítókat, akik nyilvánosan kritizálták a céget a fizetések késése miatt.
Többen is arról számoltak be, hogy csak akkor kapták meg végül a régóta esedékes fizetésüket, ha cserébe eltávolították panaszaikat az internetről. Egyes fordítóknak a cég kifejezetten feltételként szabta meg, hogy előbb töröljék a közösségi médiában tett negatív hozzászólásaikat, és csak utána kapják meg az elmaradt összeget. Ezt bizonyítják azok a képernyőfotók is, amelyeket Sikos Dániel tett közzé az interneten, hogy így próbáljon további nyomást gyakorolni a Blu Digital Groupra.
Az ügy pikantériája, hogy a Blu Digital Group vezetője, Paulette Pantoja nemcsak a saját cégét irányítja, hanem tagja egy olyan szakmai bizottságnak is (AVTpro Steering Committee), amely azért jött létre, hogy az audiovizuális fordítás – azaz például filmek és sorozatok feliratozásának – legjobb gyakorlatait és etikai szabályait meghatározza.
A Netflix csendben szakított
Pantoja személyesen nem kommentálta az ügyet online, azonban maga a vállalat kiadott egy közleményt, amiben azt írták, rendeztek minden tartozást és elnézést kérnek minden érintettől. Egyúttal a cég azt ígérte, hogy fejleszti a bérfizetési rendszerét, hogy többet ilyen ne fordulhasson elő.
Sikos szerint azonban a közlemény „hemzsegett a hazugságoktól”, és szerinte nem átmeneti zavar volt a cégnél. A közlemény Sikos szerint a cég könyvelésére próbálta hárítani a felelősséget, „holott a vállalat amerikai központjának főkönyvelője fizikailag is Pantoja mellett dolgozik, és kizárólag azokat az utasításokat hajtja végre, amelyeket ő ad neki”. Sikos szerint ráadásul a korábbi Blu-posztok alól eltüntették az ügyet firtató hozzászólásokat is.
Kerestük az ügyben Paulette Pantoját, de a megkeresésünkre nem személyesen válaszolt, helyette Evonne Geline küldött választ a kérdéseinkre. „Az Ön által említett késedelmes fizetési problémákat február 28-án teljes mértékben megoldottuk, és az összes fennálló kifizetést teljesítettük. Nincsenek folyamatban lévő problémák, és nincs észrevételünk” – olvasható a cég válaszában.
A szabadúszók online és személyes beszámolói szerint február 28-ig nem mindenkit fizettek ki maradéktalanul. Bár a kifizetések valóban elindultak, sokan csak véletlenszerű összegeket kaptak, amelyek csupán a teljes tartozás töredékét tették ki. Sikos szerint a problémák ezzel még nem oldódtak meg, és pár hónapon belül ismét előfordulhat, hogy késnek a fizetésekkel valamelyik lokalizációs cégnél.
Több fordító is jelezte, hogy amikor többször szóvá tették az elmaradt fizetéseket, a Blu Digital Group egyszerűen feketelistára rakta őket,
azaz nem adott nekik további munkákat – írja a Loekalization szakmai blog. A blog szerzője, Loek van Kooten, a Telexnek nyilatkozva azt mondta, hogy a cég nemcsak a szokásosnál alacsonyabb díjakat fizet, hanem még rejtett költségeket is levon a fordítók fizetéséből.
Van Kooten nemcsak a Blu Digital Grouppal, hanem az egész iparággal szemben is kemény kritikát fogalmazott meg. Szerinte több vállalat (a Blu mellett például a Zoo Digital) nem a fordítók érdekeit vagy a minőségi fordításokat védik, hanem inkább a nagyvállalatok érdekeit képviselik. Van Kooten arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügynek van egy másik oldala is. A szerző szerint ugyanis bizonyos, Hollandiában akadálymentesítésre – például feliratok készítésére – szánt állami támogatások a Dicentia Studioson keresztül végül az Egyesült Államokba, például a Blu Digital Grouphoz kerültek.
Hollandiában a kormány támogatja a közszolgálati műsorok akadálymentesítését, így az audionarráció egy speciális alkalmazáson keresztül érhető el, amely lehetővé teszi a narráció külön sávon történő lejátszását. Ha egy műsor feliratos, a feliratokat további szinkronhangok olvassák fel, biztosítva a teljes hozzáférhetőséget. Ilyen munkát végez többek között a Stone Chamber Media is.
A holland közszolgálati műsorszolgáltató, az NPO a támogatásokat egy holland céghez továbbítja közbeszerzési eljárás keretében, amely végül a Blu Denmarkot bízta meg az audionarrációs gyártással. A Blu ezt a munkát a Stone Chamber Mediának szervezte ki. A cég azt nyilatkozta a Telexnek, hogy a támogatások – amelyeket kifejezetten hollandiai akadálymentesítési célokra szántak – végül külföldre kerülnek, miközben a helyi gyártók nem kapják meg a járandóságukat.
A Stone Chamber Media hosszú ideje vár például egy 26 ezer eurós kifizetésre (kb. 10,4 millió forint). Ebből eddig mindössze 3 ezer eurót kaptak meg, miközben ígéretet kaptak arra, hogy a teljes tartozást hamarosan rendezik, így továbbra is szkeptikusak. A Stone Chamber Media kapcsolatba lépett a Blu Digital Group vezetőségével a szerintük etikátlan támogatásfelhasználás miatt, a Blu Digital Group vezetősége viszont nem értett egyet ezzel a véleménnyel.
Van Kooten szerint a Blu Digital belső konfliktusai is egyre élesebbé válnak: az amerikai menedzsment Európát hibáztatja a fizetések elmaradásáért, míg az európai vezetőség az Egyesült Államokból hiányzó pénzekre mutogat. A cég működési problémái egyre súlyosbodnak, és van Kooten szerint itt már nem csupán késedelmes fizetésekről van szó, hanem magas szintű pénzügyi hanyagságról.
A botrány kirobbanása óta több szakmai szervezet is aggályosnak nevezte a Blu Digital Groupnál történteket. A Subtitlers’ Association (SUBTLE), az Audiovisual Translators Europe (AVTE) és a FIT Europe hivatalosan is állást foglalt az ügyben, elítélve a késedelmes kifizetéseket és a munkavállalói jogok megsértését. Ezek a szervezetek arra ösztönzik a fordítókat és feliratozókat, hogy ne vállaljanak munkát a Blu Digital Grouptól, amíg a vállalat nem változtat üzleti gyakorlatain. A Blu Digital Group hírneve szakmai fórumokon is gyorsan romlik, például a Glassdooron és a ProZ.com-on is egyre több negatív visszajelzés jelenik meg. A ProZ.com például már megtiltotta a Blu számára, hogy állásajánlatokat tegyen közzé a platformján.
A Blu Digital Group legnagyobb ügyfelei, köztük az Amazon, a Netflix, a Disney és a Max is nyomás alá kerültek, több fordító és szakmai szervezet is felszólította ezeket a cégeket, hogy vizsgálják felül az üzleti kapcsolataikat a céggel. Hivatalos nyilatkozatot nem adtak ki, de a Netflix például csendben eltávolította a Blu Digital Groupot a preferált partnereik listájáról.
„Az igazi probléma az, hogy mindenki retteg bármit is mondani” – vonta le a konzekvenciát Sikos az ügyről, hozzátéve, egyelőre „még csak a jéghegy csúcsa látszik” a rendszerszintű problémából.
Megszűnt a kapcsolat a fordítók és az alkotók között
Mark Olmsted, a Los Angelesben működő Nuance Titles vezérigazgatója elmondta, hogy a késedelmes fizetések sajnos általános problémát jelentenek az iparágban „Nagyon kevés olyan cég van, amelyikkel dolgoztam, és amely időnként ne fizetett volna jelentősen késve, akár 30 napon jóval túl a munka leadása után” – mondta kérdésünkre. Példaként említett egy 6 ezer dolláros (kb. 2 millió forint) projektet, amelynek kifizetése hat hónapot vett igénybe, és súlyos anyagi terhet rótt rá.
Részletesebb észrevételeiben az amerikai lokalizációs iparág működésének problémáira is rávilágított. Szerinte Los Angelesben egy olyan alvállalkozói rendszer alakult ki, amely többszörös közvetítőkön keresztül osztja le a munkát, miközben minden szereplő hosszú fizetési határidőkkel tartja vissza a pénzt. Olmsted példaként hozta fel, hogy egy stúdió 35 dollárt fizet percenként egy fordításért, de a munka keresztülmegy az A, B, C és D ügynökségeken, és mire eljut a tényleges fordítóhoz, az már csak 12 dollárt kap, míg egy minőségellenőr (aki a fordító által elkészített munkát átvizsgálja) csupán 3 dollárt kap percenként. A kész anyag ezután visszafelé halad a láncban, így hónapokba telhet, mire a szabadúszó fordító megkapja a pénzét, miközben minden közvetítő arra hivatkozik, hogy az előző láncszem még nem fizetett neki.
Ez a rendszer Olmsted szerint nemcsak etikátlan, hanem az iparág működését is ellehetetleníti. A közvetítőcégek úgy vágnak le részesedést a bevételből, hogy közben érdemi munkát nem végeznek. Emellett az is gondot okoz, hogy így megszakad a közvetlen kapcsolat az alkotók és a feliratozásért felelős szakemberek között. „Ha egy fordító nem biztos abban, hogy egy adott szót hogyan kell értelmezni, vagy hogy formális vagy tegező megszólítást használjon, régen még kapcsolatba léphetett az alkotókkal. Ma már legfeljebb a legfontosabb kérdések jutnak el a láncon felfelé, de mire ez a válasz visszaér, teljesen eltorzul” – magyarázta.
A károsult fordítók jelenleg abban reménykednek, hogy a nyilvánosság erejével sikerül nyomást gyakorolniuk a nekik tartozó cégekre. Az érintettek egy része jogi lépéseket is fontolgat, de ez hosszadalmas és költséges folyamat lehet, úgyhogy ennek az esélye valószínűtlen.
A helyzet rendezése érdekében a szakmai szervezetek az alábbi lépéseket sürgetik:
- Az EGA vezetőségében az érintett vállalatok képviselőinek felülvizsgálata vagy eltávolítása.
- Az AVTpro Steering Committee átláthatóságának javítása.
- A nagy streamingplatformok részéről hivatalos állásfoglalás és vizsgálat a beszállítói láncukban tapasztalható problémák ügyében.
A Blu Digital Group egyelőre csak a reputációját védi elég átlátszó módszerekkel. A cég vezérigazgatója, Pantoja a vádak megjelenése után lerövidítette vezetéknevét „P”-re a LinkedInen, és eltávolította magát a megjelölésekből is. Mellette a cég több tucat más vezetője és alkalmazottja is eltávolította a nevét a céghez köthető nyilvános felületekről. Voltak olyanok is, akik a teljes LinkedIn-profiljuk törlésével próbálták elhatárolni magukat az ügytől.
A legfontosabb streamingcégek egyelőre nem reagáltak hivatalosan az ügyre. A szabadúszók abban reménykednek, hogy a nyilvánosság ereje legalább annyit elér, hogy javuljon a fizetési morál, és végre megfelelő elismerést kapjanak azok a szakemberek, akiknek köszönhetően a kedvenc külföldi filmjeinket és sorozatainkat élvezhetjük.
