Videós interjút készítettünk Polgár Csaba színésszel és rendezővel az Örkény Színházban betöltött új pozíciójáról, arról, hogy miért vannak szereptévesztésben a politikusok, és követelhet-e a színház magának pénzt, mikor ilyen állapotban van az oktatás és egészségügy. Ebben a cikkben az interjú legerősebb részeit szedtük össze.
Engem is le kéne taposnia valakinek
Polgár Csaba színész és rendező 2025 márciusa óta a művészeti vezetője az Örkény Színháznak, Gáspár Máté menedzseri-igazgatói szemléletével végzik közösen a színház vezetését Mácsai Pál után. Az adásban szóba került, hogy már Mácsai is nyilatkozta, hogy ideális esetben fiataloknak kéne igazgatniuk a színházakat. Polgár Csaba szerint is így van, és sajnálja, hogy nincsen a szakma mobilitásáról párbeszéd, nem tudni, mit lehetne tenni a szakma megkövülése ellen.
„Az lenne az ideális, ha a harmincas éveiben járó, tettvággyal és mondanivalóval rendelkező alkotó emberek vezetnék a színházakat” – mondta Polgár a műsorban.
„Én is azt érzem, hogy engem már le kéne taposnia valakinek. Simán kirúghatna valaki, aki sokkal élesebben és kortársabban gondolkodik a színházról.”
Mácsai Pál öröksége teher és ajándék is
Az elvárások szempontjából viszont teher is tud lenni számára az elődje vezetése.„Akkor lenne ez teher, ha Mácsai Pali akarnék lenni, de nem akarok az lenni, nem is tudnék. Ő inkább iránytű, amit ugyan el lehet mozdítani, de jelzi azokat az értékeket, és ízlést, ami alapján tudunk menni” – mesélte Polgár.
Arra a kérdésre, hogy tart-e attól, hogy sérül a rendezői vagy színészi pályája, így válaszolt: „Engem jelenleg sokkal jobban érdekel, hogy helyzetbe hozzak embereket, most nem akarok rendezőként vagy színészként nagyot dobni. Nem érzem azt, hogy nagyon sérül a pályaívem, ráadásul nem is tudom, hogy lehet-e egyáltalán pályaívről beszélgetni ebben az országban.”
Kiszámíthatatlan ma színházat igazgatni Magyarországon
Polgár Csaba már évekkel ezelőtt is beszélt arról, hogy ma nem hálás feladat színházat igazgatni itthon. „Egyfelől félhetünk, honnan érhet minket támadás, másfelől pedig kérdés, hogy egyáltalán lehet-e pofája egy színháznak pénzt kérnie, mikor ilyen állapotban vannak az iskolák és kórházak Magyarországon” – mondta. Hozzátette, hogy fontos feladatot végez egy színház, de természetes, hogy a létszükséglet nincsen a kultúrával egy szinten.
A független színházak kezét rég elengedte a kultúrpolitika
Polgár – miután végzett Novák Eszter és Ascher Tamás osztályában – az akkori osztálytársaival megalapította a HOPPart Társulatot, amelynek több külföldi rendezést is köszönhetett. A társulat lassú kivéreztetésre hivatkozva kénytelen volt 2019-ben befejezni a tevékenységét. „A függetlenek helyzete soha nem volt igazán kitalálva, soha nem volt rózsás. Volt egy olyan időszak, amikor erős jelenlétük volt, egyszerűen megduzzadt az a szcéna. Most is nagyon minőségi alkotók dolgoznak ezen a színtéren, de akkor sokkal láthatóbbak voltak” – emlékezett vissza Polgár.
„Ekkor szerintem lett volna lehetősége a kultúrpolitikának a független színházat brandként használnia, de nem tették. Nagyon sok külföldi bekötöttség volt, lehetőség akadt Európában jelen lenni a társulatok által” – tette hozzá. „Ismert történet a független színházak kivéreztetése, egyre kevesebb támogatás, és egy idő után csak szerelemből csinálják az alkotók. Viszont miután családjuk lesz, utána nem engedhetik meg, hogy ne éljenek meg a munkájukból. Az, hogy a nézők szeretik a független színházat, az csak egy darabig pótolja a vajas kenyeret meg a WC-papírt.”
Polgár hozzátette, hogy bár nem tudná az összes releváns színházi alkotót felsorolni ebből az időből, mert annyi tehetség volt, de Schilling Árpádot, Bodó Viktort, és Mundruczó Kornélt mindenképpen kiemelné.
„Ha csak azt mondom, hogy Mundruczó Kornél hol készít filmeket, ezt egy kultúrpolitikai agynak rég észre kellett volna vennie, hogy büszkének kell lenni arra, hogy ő magyar, de hát ez nem történt meg”- folytatta Polgár.
Az átláthatósági törvényről
Bár Kocsis Máté hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy az átláthatóságinak nevezett törvényről csak ősszel döntenek, nem lehet tudni, hogyan hat a szabad sajtó és civil szervezetek mellett a színházi társulatok külföldi pályázataira. Polgár szerint jogos kérdés, hogy ez miként hathat a színházra, hiszen a törvény értelmezésében gondot okozhat, ha a külföldi támogatásból megvalósuló színdarab a kormányzat értékrendjével ellentétes gondolatokat ültet el a nézők fejében.
„Kíváncsian várjuk, hogy lesz-e arra vonatkozó passzus, hogy a színház sem kaphat külföldről pénzt. A színház ellenzéki műfaj, nem most, hanem mindig is az volt. Maga a műfaj gondolkodásra késztet, tehát dilemmák elé állítja az embereket”
– mondta Polgár Csaba.
Hozzátette, hogy nem tud elképzelni olyan színdarabot, ami ne érintene érzékeny pontot. Az adásban említett Zűrzavar 2045 című előadás végén az Örkényben például megjelent Putyin a darabban, és elképzelhető, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal törvényének értelmezésében ez problémás lehet.
„Értem a kormányzatnak a játékát, csak nem érzem jogosnak, mert én magyar, de európai is vagyok, hiszen az Európai Unió tagjai vagyunk” – hangsúlyozta.
Az SZFE modellváltása nem elfelejthető és nem megmagyarázható
Polgár Csaba az adásban többször említette, hogy két szakmáról beszélhetünk ma már, mert ezt kettészakították, és ennek az egyik fő oka az SZFE modellváltása. „Nagyon megnehezíti a szakmában a párbeszédet, hogy einstandolták az SZFE-t, nem tudok ezen túllépni. Én egyébként maradtam még egy évet, mert beszédet tanítottam, de teljesen el voltunk szeparálva az új diákoktól, más épületben voltunk. Szerintem ez nem elfelejthető. Ez egy olyan pont, amit nem lehet megmagyarázni.”
De hozzátette, hogyha SZFE-s diákok arra kérik, nézze meg egy előadásukat, gondolkozás nélkül segít nekik.
