Mintha Tóth Gabin kívül már senki nem szeretne részt venni a Megasztárban

– Végre megláttam az igazi arcotokat.
– Kussoljál már!

Bár az első rész alapján valószínűleg naivitás is lett volna jelentős minőségjavulást várni, a fenti, Herceg Erika és Tóth Gabi közötti záródialógus volt az egyik olyan pont, amikor alapjaiban kérdőjeleztem meg, hogy egy tehetségkutató tud és akar-e még többet nyújtani egy Mónika Show színvonalánál.

A második adás hozta a klasszikus forgatókönyvet. A versenyzők tematikus blokkokban jönnek egymás után, tíz, világát nem tudó katasztrófaénekes után egy továbbjutó, lehetőleg kemény háttérsztorival, aztán még pár „fura alak”, még jobb, ha beöltözve, de csak azért, hogy még nagyobb legyen a katarzis a következő „világszínvonalú” produkciónál. Ahol pedig természetesen kell egy kis feszültség és odamondogatás a mentorok között, hogy ki kapja meg az esélyes versenyzőt – de ez is csak azt a célt szolgálja, hogy Tóth Gabi egy adáson belül minimum kétszer dühösen kivonulhasson a stúdióból.

És ha már mentorok: ha az első rész után ez nem lett volna egyértelmű, a mostani bebizonyította, hogy egy teljesen diszfunkcionális zsűrit sikerült összehozniuk a műsor alkotóinak. Pozitív értelemben vett kémiát maximum a két szélen ülő Curtis és Marics Peti között lehet felfedezni, a fókusz viszont sokkal inkább azon van, hogy:

• Tóth Gabi mindegyik mentor szerint egy manipulátor;
• mindenki azt próbálja bizonygatni magáról, hogy ő igenis letett valamit az asztalra;
• azt viszont úgy tűnik, már tényleg senki sem érti, hogy Herceg Erika mit ad hozzá a műsorhoz.

„Azért jöttem a Megasztárba, hogy megalázzam a Tóth Gabit”

A második adás kicsit olyan volt, mintha Tóth Gabi kapott volna egy tévéműsort, ahol minden körülötte forog. Egy körülbelül 45 perces blokkban több versenyző is azzal jelent meg, hogy Tóth a szintén TV2-s Sztárban Sztár Leszek!-ben megalázta, szóval most eljött bebizonyítani neki, hogy igenis tud énekelni. Egy nő azt mondta, azért jött a Megasztárba, hogy megalázza Tóth Gabit – ebből aztán nem sokat láttunk, csak annyit, hogy átnyújtotta a csirkelábakkal (!!!) tűzdelt csokrot, majd előadott egy rossz produkciót.

Ezután feltűnt egy, az előző adásban szerepelt középkorú versenyző: a nőt Ördög Nóra műsorvezető szerint azért hívták vissza, mert a TikTokon csúnya dolgokat mondott róla és Tóth Gabiról. Ezt a konfliktust pedig rendezni kell, és hát hogy, ha nem kamerák előtt.

„Ne menj innen el úgy, hogy tüske maradjon benned, a Megasztár nem erről szól” – tessékelte be a versenyzőt enyhén álszent módon a műsorvezető a stúdióba, és ekkor vált igazán Mónika Show-szerűvé a helyzet. A nő főleg azzal támadta Tóth Gabit, hogy kulturálatlan és nincs érettségije, mire a mentor azzal vágott vissza, hogy „miért, te mire mentél azzal”. A rendkívül kellemetlen jelenet aztán a stúdión kívül is folytatódott, ahová Tóth Gabi már egy „Kimegyek, aztán megverem!” felkiáltás kíséretében viharzott ki, ahol még egy kínos összeszólalkozást kellett végigkövetniük a nézőknek.

Ezután óramű pontossággal megérkezett a feloldozás: egy látássérült fiú alapos felvezetés után – amiből megtudtuk, hogy orvosi műhiba miatt veszítette el a látását és a zene az élete – Elton John Can you feel the love tonight című számát énekelte el. Márió elmondta, Tóth Gabi dalát hallgatva, 16 évesen érezte először, hogy milyen szép dolog a szerelem, mire az énekesnő természetesen könnyekben tört ki. Rajta kívül még két másik versenyző is érkezett, akikről kiderült, hogy mennyire szeretik az énekesnőt – hogy, hogy nem, ők is jól énekeltek. „Jó ez a Megasztár, jó helyen vagyunk” – fogalmazta meg a tanulságot Herceg Erika.

A háromórás adásnak itt még csak a felénél jártunk, de Tóth Gabi (és a műsor készítői) ezután is megragadott minden alkalmat, hogy az énekesnőre irányítsák a figyelmet. Például azzal, hogy Tóth pofátlanul behúzott a csapatába gyakorlatilag minden jól éneklő versenyzőt, miközben Herceg Erikát vagy Curtist gyakorlatilag senki nem választotta. Utóbbi egyébként teljesen kiakadt, mikor egy versenyző bevallotta, hogy négyük közül „csak Gabi munkásságát ismeri”.

„Az egész ország nem ismeri a munkásságomat. Én a fejem tetejére is állhatok, ha százból egy ember hozzám akar jönni, akkor szerencsés vagyok”

– mondta ki Herceg Erika a műsor egy pontján, és a nézők többsége ezzel valószínűleg egyet is értett, talán ez is volt a műsor egyetlen őszinte szegmense. Mégis rettentően kellemetlen és egyben szomorú volt azt nézni, ahogy a versenyzőkért küzdve szinte egymásnak bizonygatták a mentorok, hogy igenis letettek már valamit az asztalra, és tudnak tanítani értékes dolgokat a következő nemzedéknek – vagy legalábbis azoknak, akik eljönnek még egy tévés tehetségkutatóba.

„Én műsorban még senkivel nem éreztem olyan jól magam, mint veletek” – mondta a második adás elején Tóth Gabi, ezt pedig kétféleképpen lehet értelmezni: vagy ennyire minősíthetetlenül rosszul érezte magát korábban az X-Faktorban, vagy nagyon más fogalmai vannak arról, milyen, ha az ember jól érzi magát. Szép ellenpont volt ehhez képest, hogy az adásnak azzal lett vége, hogy Tóth Gabi harmadszorra is kirohant a stúdióból, méghozzá egy „Kussolj már!” felkiáltással, amit Herceg Erikához intézett.

Nyilván közhely, de mindezek fényében már egyenesen szürreális, hogy a Megasztár eredetileg olyan zsűritagokkal indult, mint például Presser Gábor.

Mese a kaszásról, a kukásról és a jósnőről

„Nem az lenne a felelősségünk, hogy itt megállítsuk?” – súgta a műsor elején Ördög Nóra műsorvezetőtársának, amikor egy valószínűleg részeg, borítékolhatóan rosszul éneklő férfi közeledett hozzájuk. Szépréthy Roland erre azt mondta, szerinte pont az lenne a felelőtlenség. „Én ezt szeretem” – mondta Szépréthy, a férfi pedig bement, rappelt egyet, a mentorok és a nézők kinevették, ő pedig megköszönte, hogy ott lehetett.

Az adásban emellett mintha a szerkesztők több kis közjátékkal is próbáltak volna reflektálni arra a kegyetlenségre, amit folyamatosan alkalmaznak az egyértelműen fogalmatlan versenyzőkkel szemben. Megoldás viszont nincs: mintha csak elismernék, hogy lehetne máshogy is csinálni, aztán megvonják a vállukat, és minden folytatódik tovább, recept szerint.

Az egyik freakshow-blokkban egy kukás érkezett egy elemelt kukával, majd egy ponton egy furry jelmezes csoport is megjelent a színpadon. De érkezett kaszás jelmezes versenyző és egy magát Jézusnak tartó élelmiszeripari munkás is, aki a Queentől a We Will Rock You-t próbálta előadni.

Nem maradhattak el azok a pillanatok sem, amikor egy viccesnek szánt produkcióra spontán minden mentor és néző (vagyis inkább statiszta) felmegy a színpadra, és mindenki megőrül, annyira jól érzi magát. A mentorok válogatási módszereit ezúttal is nehéz volt hová tenni: egy versenyző például lila-fehér maszkban, a szemeihez tartott mikrofonba énekelt, teljesen hamisan, az újpesti Curtist pedig annyira elvarázsolta ez a hacuka, hogy végül továbbjuttatták. Mindezt úgy, hogy pár perccel később Herceg Erika olyan érveléssel utasított el egy férfit, hogy nem rappelt olyan jól, mint Eminem.

És amikor már úgy éreztem, hogy nem lehet ennél vásáribb a dolog, megérkezett a jósnő a színpadra, aki egy Cserháti-szám eléneklése után természetesen kártyát is vetett a mentoroknak. Ebből kiderült, hogy Tóth Gabit valakik le akarják söpörni a pályáról, de nem fog sikerülni nekik, hogy Curtisnek nem kompakt a szerelmi élete, hogy Maricsnak két fia, Herceg Erikának pedig egy lánya lesz három éven belül. Utóbbi erre elkezdett sírni, Tóth Gabi pedig gyorsan megmagyarázta a nézőknek, hogy Herceg azért sír, mert nagyon régóta szeretne gyereket.

Az az egyik legszomorúbb, hogy volt pár tényleg kifejezetten jól éneklő versenyző – többnyire egyébként olyanok, akik már foglalkoztak is énekléssel –, de az amellett fennmaradó, gyakorlatilag két és fél órányi nyomorpornóval kevert reality teljesen felülírt minden ilyen homályos emléket.