Vajon mit gondolnának a görög istenek Gáspár Laciról és Kabát Petiről?

16 celeb, 16 mellszobor, Gozo gyönyörű szigete, mitológiai történetek, taktikázás, szövetkezés, intrika és Pandora szelencéje, ami mindenek felett áll. Ezekből tevődik össze az RTL új stratégiai realityje, a Pandora – A szelence átka, ami simán kiemelkedik az átlagos tévés felhozatalból és azoknál találhat be igazán, akik korábban már ráfüggtek a csatorna másik sikerformátumára, az Árulókra.

Én kiskorom óta imádom a görög mitológiát, tisztán emlékszem arra is, amikor gyerekként még katódsugárcsöves számítógépen harcoltam a Minótaurusszal, és lelkesen pörgettem Odüsszeusz és Thészeusz kalandjait cédékre írt noname játékok formájában. A mitológia hálás műfaj, egy sztorikban gazdag csomagot kínál fel, meglepő módon mégis egész kevésszer nyúlt ehhez a kertévés világ. Ezt a piaci rést tömi be ügyesen a Pandora, ami már csak emiatt előnyből indul: végre nem egy sokadik stúdióba kényszerített, karikapakolgatós gameshow-t látunk, az újszerű körítés már önmagában ad a formátumnak némi frissességet.

A játék röviden a következő: 16 híresség mérkőzik meg egymással, köztük olyan bejáratottabb arcok, mint Vadon Jani, Gáspár Laci, vagy Köllő Babett, és olyan kevésbé ismert figurák, mint Vanya Tímea, vagy a Thom Yorke-hasonmásversenyen jó esélyekkel induló, hamar kieső Bánki Gergely színész, aki kőkemény outsider volt az első perctől kezdve, el is mondta, hogy ez az első ilyen tévés szereplése. Van 12 játékkör, minden adásban van két átkozott, ez úgy derül ki, hogy mindig minden játékos húz tekercset, amire ha semmi sincs írva, akkor ártatlan vagy, ha szerepel rajta az átkozott szó, akkor értelemszerűen veszélyzónába kerültél. Ilyenkor az átkozottak mellszobra bekerül Pandora szelencéjébe.

Aki átkozott marad, az egy végső próbatételben harcol a másik átkozottal, aki pedig elbukik, az az alvilág rabja marad, tehát távozik a műsorból. Minden adásban van egy fő küldetés, amin mindenki részt vesz, aki ezt megnyeri, az kicserélheti az átkozottak mellszobrát Pandora szelencéjéből, és vihet magával két társat is. A lényeg, hogy az eredetileg kiválasztott átkozottak személye abszolút nincs kőbe vésve. Az első részben rögtön jól meg is szívatták a játékosokat Zeusz villámával: meg kellett érinteniük egy áram alatt lévő korlátot, ami akkor csípte meg őket, ha lent valaki úgy döntött, hogy kinyitja a szelencét. Annak, aki megkapja a jogot, hogy lemenjen a föld alá a szelencéhez, egyébként nem kötelező ládát nyitnia, ez is az adott ember taktikáján múlik. Aki viszont nyit, és mellszobrot cserél, az rögtön mínusz 2,5 millió forintot von le a maximálisan megnyerhető 50 milliós fődíjból. Mindeközben a felszínen lévő játékosok közül senki sem tudja, hogy a föld alatt elhelyezkedő ládát ki nyitotta ki, vagy hagyta épp direkt zárva. Ez a bizonytalanság pedig a műsor egészére jellemző.

Itt nincs akkora sumákolás, mint az Árulókban, felfedhető, hogy átkozott vagy-e, de erősen ajánlott megválogatni, hogy kit avatsz be a titokba. Az első adásban nem is kellett sok ahhoz, hogy az első árulók (Király Linda és Vásáry André) bizonyos szövetségeseiknek felfedjék a kilétüket. Sok múlik ezeken a társulásokon, a női játékosok például összefogtak, és döntöttek arról, hogy nő mellszobrát nem fogják betenni Pandora szelencéjébe. Ők konkrétan girlpowert kiáltottak, megalapították Afrodité szektáját, Vásáry Andrét pedig mint „tiszteletbeli lányt” szintén bevették. Persze azzal nem árulok el nagy titkot, hogy egy-egy ilyen szövetség nem áll teljesen stabil lábakon, ebből több vita is kerekedik majd később.

Az első játék az interneten időközben mémesült Sziszüphosz története volt, a csapatokba verődött játékosoknak ki kellett rakniuk egy körülhatárolt pályát nagy téglalapokból, ami között egy nagy golyót kellett legörgetniük úgy, hogy az végül ledöntsön egy, a pálya végén elhelyezkedő kis templom-makettet. A második adásban Damoklész kardja az alapsztori, ehhez bitófákat húztak fel, amin kardok lógnak a játékosok arcképei felett. Ebben a fordulóban egymás ismerete volt a kulcs: személyes kérdésekre kellett felelni annak a játékosnak a nevével, akire leginkább igaz az adott állítás. Itt olyanok is kiderültek, hogy ki aranykalászos, fejőgépet használni tudó gazda a csapatból, kit hívott meg Victoria Beckham személyesen egy privát buliba (éljen Hujber Feri, a kimaradás királya), ki az, aki élt már kommunában, kit hívott meg Slash, a Guns N' Roses gitárosa egy sörre, és kinek született hat ujjal a kisbabája.

Látszik, hogy bőven fektettek energiát ezekbe a játéknemekbe, az igazán feszült pillanatokat viszont egy jóval kevesebb díszletet és kelléket igénylő, sokkal inkább az elmék harcára fókuszáló végső párbaj hozza el mindig, ahol a két átkozott küzd meg egymással Pandora szelencéje mellett. Itt hol a megtévesztés és az intuícióra való hagyatkozás, hol a véletlenek együttállása hozhat továbbjutást, ezek azok a miniepizódok, amik alatt tényleg izzadó kézzel és összeszorult gyomorral figyeltem, hogy ki miképp használja a képzeletbeli lapjait.

Kónya Gergely kreatív vezető a műsor sajtóvetítésén a Telexnek elmondta, hogy a címadó Pandora-történeten túl minden játéknak egy mitológiai történet volt az alapja, ezekből kiindulva fejlesztették ki a játékokat, de a magyar kreatív készítők saját játékokat is kitaláltak. A már említett Árulókkal való hasonlóság nem véletlen: a Traitors (itthon Árulók) magját elültető holland RTL-es kreatív csapat szeretett volna egy olyan új formátumot, ami műfajában szintén stratégiai reality, és hajaz az Árulókra is. Ez egy belsős RTL-es fejlesztésnek indult, majd miután meglett az alapvetés, kiadták különböző formátumcégeknek, megversenyeztették, így került először a Fremantle gyártócéghez, majd bevonták a magyar feleket is. Így nem üres duma az, amit a magyar RTL büszkén népszerűsít magáról: a világon először Magyarországon lesz látható ez a formátum (és itt is készül belőle a legtöbb rész), amiből a holland RTL, a magyar RTL és az RTL francia leányvállalata forgatott még idén egy-egy évadot.

Az Árulóktól annyiban mégis eltér a formátum, hogy a Pandorában kevésbé játszottak rá a teljes pszichológiai hadviselésre, a szereplőket itt nem zárták el a külvilágtól teljesen, a szeretteikkel is tudtak napi szinten beszélni. Az egyetlen szabály az volt, hogy a versenyzőknek a kamerákon kívül nem szabadott beszélniük a játékról. Műsorvezetőként egyébként itt debütál Hevér Gábor színész, vagy ahogyan a legtöbben ismerhetik, Leonardo DiCaprio magyar hangja. Az RTL-esek még az Árulókban figyeltek fel arra, hogy Hevér Gábor milyen remek játékos és a műsorba egy olyan műsorvezető-játékmestert szerettek volna, aki akár a legjobb játékos is lehetne.

Hevér eddig nem teljesít rosszul, kicsit olyan az aurája, mintha egy simlis, low budget Far Cry-szereplő lenne karibi ingben és napszemüvegben, igaz, eddig leginkább az maradt meg belőle, hogy gyakran szívatja Kabát Petit azzal, hogy nem elég intelligens. Kabát tényleg nem a legélesebb kés a fiókban, amikor Hevér kimondta a kommuna szót, a sportoló-celeb rögtön vissza is kérdezett, hogy az meg mit jelent. Ekkor a műsorvezető előre figyelmeztette a magát gyakran túljátszó egykori válogatott focistát, hogy készüljön, mert lesznek ám még idegen szavak a műsorban. Eközben Kabát közeli barátja és szövetségese, Gáspár Laci hamar nagy taktikussá nőtte ki magát, ráadásul külsőleg is illik ebbe a közegbe, ő és a hajbeültetésen túleső, plasztikáztatott arcú Vásáry André úgy néznek ki, mint két balkáni trash-félisten ugyanannak a spektrumnak a két végéről.

Gáspár és Kabát szoros szövetségéhez (amivel egyébként sokak meglepetésére egy tök nehéz, térlátást igénylő logikai játékot is megnyertek) csatlakozott még az egykori olimpiai úszó, az eddig kicsit szürke Kozma Dominik, de aztán a nagy lánykoalíció láttán ők is rájönnek, hogy a férfiak csapatát ki kell szélesíteni, mert hosszabb távon jobban járnak majd így. Vagy nem, mert semmit sem lehet tudni biztosra, és épp ez a Pandora egyik áldása és átka: néha annyira kacifántos a játék, hogy csak kapkodom a fejem. Az, hogy tényleg bármi megtörténhet, és senki sincs védve egy előző adásban behúzott nyereség után, jól mutatja, hogy Vásáry Andrét rögtön a második adásban újra átkozottá választották, hiába tért vissza élve Pandora szelencéje mellől az első részben.

A második adás damoklészes küldetésének nyertese Köllő Babett lett, aki így lemehetett Pandora szelencéjéhez két választott társával, Ullman Mónika színésznővel és Hargitai Bea modellel. A másik plot twist éppen itt jött: az első adást megnyerő Vásáry által kijelölt Pataki Zitát Köllőék megmentették, és Szőke Rebeka streamer-DJ-influenszer mellszobrát tették be helyette a szelencébe, aki végül kiejtette Vásáryt. Mindezt már leírni is nehéz, egészen agyzsibbasztó, hogy milyen rétegzett és mennyi minijátékra épül a Pandora, amiről Hevér előre szólt, hogy meg fogja mozgatni az agytekervényeket. Itt talán még az Árulóknál is nehezebb tartani a lépést az irammal, a harmadik részben ráadásul már két kieső lesz, ami tovább bonyolítja a dolgokat.

A Pandora egyik nagy erőssége mindezek mellett, hogy egy tévés produkcióhoz képest tök jól néz ki, mondjuk ezt a máltai helyszínt egyszerűen lehetetlen lenne csúnyán fényképezni. Ráadásul az Árulókhoz hasonlóan itt is több a filmszerű átvezető és hangulatfestő kép, ezekhez képest azok a jelenetek, amiket a Hevér által olyan idegesítően sokat emlegetett palazzóban (vagyis a játék egyik fő helyszínéül szolgáló rezidencián) forgattak, már sokkal laposabbak és tévésebbek vizuális szempontból. Szerencse, hogy a kültéri forgatások, amiket eddig tenger feletti hegyormokon és patinás templomok között oldottak meg, illetve a Pandora szelencéjénél felvett barlangos részek mindig ellensúlyozni tudják a gyérebb, steril képeket.

Egy-egy mitológiai történet animáció képében is megelevenedik a műsorban a Hevér által gyakran lapozgatott krónikáskönyvben, itt Kónya Gergely szerint a készítők hibrid animációt alkalmaztak: egy holland grafikus rajzolta meg a képsorokat, és utána a magyar RTL egy grafikussal és mesterséges intelligencia segítségével mozgatta meg a rajzokat. Bár néha az MI mozgása picit csúnyácska és természetellenes, az ilyen apró részletek csak hozzátesznek a profibb hatáshoz.

Kiszámíthatatlan, hogy mit hoz majd a többi rész, azt viszont már látni, hogy lesz még bőven konfliktus, intrika, felszakadó sebek, síró Hujber Feri, keményen taktikázó Wossala Rozina és háborút kiáltó Szőke Rebeka is. Egy biztos: a Pandora már most beírta magát a nézhetőbb tévés formátumok közé, és a kicsit trehányul összekukázott szereplőgárda ellenére is simán kiemelkedik a kertévé mocsarából, az Árulók kellemes nosztalgiája pedig sokáig életben tarthatja még.

A Pandora – A szelence átka hétköznap esténként a Fókusz után látható az RTL műsorán és az RTL+ felületén streamelhető.