Szinte újrakezdték a Stranger Thingst, csak közben elveszett a lényege

Szinte újrakezdték a Stranger Thingst, csak közben elveszett a lényege
Fotó: Netflix

(A kritika spoileres.)

A Stranger Things az elmúlt tíz év talán legmeghatározóbb sorozata, egyben a Netflix egyik első nagy durranása, ami végigkísérte a platform felnőtté válását. A sorozat készítői eddig pár vadhajtástól eltekintve tudták, hogyan tartsák fenn a nézők érdeklődését, és hellyel-közzel azt is megoldották, hogy minden évadban azt érezzék a rajongók, hogy amit látnak, annak tétje van.

Amellett, hogy a sorozat izgalmas, néha félelmetes, és legfőképp szórakoztató volt, még generációkat is összekötött. A nyolcvanas években játszódó sci-fi miatt sok gyerek ismert meg retró popkulturális utalásokat, a saját unokahúgomnak például a Talking Headstől a Psycho Killer a csengőhangja, és akkor a mindent bekebelező Kate Bush-őrületről még nem is beszéltünk.

Új részeket látni a Stranger Thingsből először egészen fura élmény volt, olyan, mintha egy nagy klasszikus legalább tíz év kihagyás után tért volna vissza. Pedig a 4. évad csak pár éve, 2022-ben jött ki. Talán azért érezhetik ezt sokan, mert a sorozatnézési tempó drasztikusan átalakult az elmúlt években, és egyre inkább örökkévalóságnak tűnik két évad közti szünet.

A Stranger Things negyedik évada sok kritikát kapott azért, mert a szereplők nem mind egy helyen, egészen pontosan nem a történet középpontjában álló Hawkins városában küzdöttek a gonosz ellen. A zárószezon ezért rögtön fan service-szel indul: az előző évadban szétszóródott, külön utakon járó csapatot most újra egy helyre terelik, sőt konkrétan Wheelerék házában laknak majdnem mindannyian. A negyedik évad végén a város egy része elpusztult vagy lakhatatlanná vált, az Upside Down és a mi világunk között tátongó repedések miatt Hawkins karantén alá került, a szálló, hamuszerű valami miatt rendszeresek az orvosi vizsgálatok, a katonaság pedig elkerítette a vörösen izzó, tátongó lyukakat.

A város eközben megtanult alkalmazkodni a helyzethez: Robin egy „Jó reggelt, Vietnám!” típusú rádióadásban jelenti be minden nap elején, hogy mi történik, a gyerekek iskolába járnak, a felnőttek dolgoznak, a főhősök pedig folytatják a hősködést, igaz, egyre kisebb lendülettel. A főszereplők titokban, a hatóságok tudta és támogatása nélkül szerveznek úgynevezett portyákat, hogy megtalálják és megöljék Vecnát. Harminc ilyen akció volt eddig, de eredmény nélkül, így a csapat lendülete is alábbhagyni látszik. Mint ahogy az én nézői lendületem is, amikor már sokadjára nézem, ahogy a fiatalok terveket szőnek, csapdát állítanak, kalapálnak, a szülők aggódnak, az állam pedig továbbra is teljesen vak.

Fotó: NetflixFotó: Netflix
Fotó: Netflix

A már jól ismert szurkálódások, Nancy pasiügyeket illető döntésképtelensége, Robin gyors beszéde vagy Dustin örökös ordítozása már nem hozza azt a hatást, mint régen. Pedig a sorozat nagy erőssége épp az volt, hogy képes volt olyan hangulatot teremteni, amiben már csak jelen lenni is jó élmény volt. Egy régóta futó sorozatnál persze teljesen normális, hogy a végére áthelyeződnek a hangsúlyok, és az is rendben van, hogy sokadik alkalommal már nem olyan bájos, ahogy Dustin és Steve úgy szívatják egymást, mint két sitcomszereplő, de valamilyen merészebb újítás jót tett volna a Stranger Thingsnek.

A sorozat igazán csak új évad első négy részének közepére érkezik meg, ekkor kerül elő Vecna is, aki kvázi újraindítja a történetet, és ismét elkezd gyerekeket elrabolni. Az eddigi évadok felépítéséhez hasonlóan itt is kibontakozni látszik egy nagy, gonosz terv, ami közel tíz év után már kicsit komikusan hat, de legalább nem azt nézzük, ahogy Dustint kis híján agyonverik a szekálói, hogy aztán ezzel a szállal később ne történjen semmi. Miközben az is elgondolkodtató, hogy a hősi halált halt Eddie lényegében közellenségnek számít abban a városban, amit megmentett.

Az jót tesz a sorozatnak, amikor halad a sztori, igaz, arról egyelőre fogalmam sincs, hová fog kifutni az egész, tekintve, hogy lényegében egy négy és fél órás előzetesről beszélünk. Az első négy részt lezáró finálé visszahozza ugyan azt az élményt, ami miatt elkezdtem nézni ezt a sorozatot, de most még nem igazán tudom sem nektek, sem magamnak megmagyarázni azt, hogy például Willnek hogyan lett szuperereje.

A záróévad első négy részében még próbálkozik azzal a sorozat, hogy a nosztalgiát felerősítse, de közben egyre egyértelműbb, hogy a Stranger Things a végére elfáradt. Az már a fináléra derül csak ki, hogy ez a kifulladás mennyire lesz érezhető a történet lezárásán, és hogy sikerül-e méltó búcsút venni egy olyan szériától, ami megkerülhetetlen része lett az elmúlt évtized popkultúrájának.

A Stranger Things utolsó évadának első négy része már elérhető Netflixen, a többi rész a két ünnep között, az utolsó epizód pedig január elsején lesz elérhető Magyarországon.

Kövess minket Facebookon is!