Ne keressen a gyógyszertárakban „jódtablettát” a Csernobil körüli harcok miatt, teljesen felesleges

606

Több gyógyszertárban is megnőtt az érdeklődés az úgynevezett – köztudatban elterjedt – jódtablettákra az elmúlt napok eseményei nyomán. Sokan látták ugyanis, hogy az orosz-ukrán háború egyik fejleményeként az oroszok elfoglalták Csernobilt is, ahol az 1986-os balesetben megsérült atomerőmű található. Az oroszok azt állítják, hogy azért foglalták el a területet, hogy „megvédjék” azt a nacionalista ukránoktól, és mert így

„nacionalista csoportok és más terrorista szervezetek nem tudják felhasználni egy nukleáris provokációra az országban kialakult helyzetet.”

Az ostromot követően azonban kiugró sugárzásértékeket mértek a környéken, ami érthető módon sokakat megijesztett, a mi olvasóink is többen jelezték az aggályaikat. Az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közleménye szerint azonban nincs ok a pánikra: bár a sugárzás egy kis területen valóban jelentősen megnőtt, csak a nehézgépjárművek verték fel a földutakon az 1986-os atomkatasztrófa után leülepedett nukleáris port.

A koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó nevű szakértői Facebook-csoportban született egy, nem az oltással kapcsolatos „soron kívüli” hír. Azt kérték az ott publikáló orvosok és virológusok, hogy

senki ne rohanjon a gyógyszertárakba „jódtablettáért”, különösen, hogy nincs konkrét veszély.

A posztból kiderül, hogy eredetileg nem is jódról van szó, hanem jodid sóról. Szükség esetén sugárvédelmi célokból, az ilyen készítményeket állami raktárakból, közvetlen hatósági intézkedésre osztják szét. Fontos még, hogy a 40 felettieknek már nem kell ilyet szedniük, csak nagyon magas radioaktív jodid kitettség esetén, mert az ő pajzsmirigyműködésük már más, és nem fenyegeti őket a radioaktív jodid felhalmozódása.

Arról pedig, hogy miért nincs ok a pánikra Csernobillal kapcsolatban, ebben a cikkünkben már foglalkoztunk.

Másfél nap telt el azóta, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, azóta pedig újabb és újabb légi- és szárazföldi csapásokról érkeznek a hírek. Éjjel újabb légicsapások érték Kijevet, melyekről az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba azt írta, legutóbb a náci Németország csinált hasonlót. Több ország és az Európai Unió eközben pénzügyi és az energiaszektort is érintő szankciókat vezetett be, melyeket hivatalosan a külügyminiszterek fogadnak el pénteken. 20 millió dollárt csoportosít át az ENSZ, hogy humanitárius segítséget nyújthasson Ukrajnának, de még így is százezrek indultak útnak a bizonytalanba, menekülve a katonai erőszak elől.

Már pénteken délelőtt megérkeztek az első orosz csapatok Kijev közelébe, ahol a Telex több újságírója is jelen van, és folyamatosan tudósít.

Percről percre tudósításunkat itt tudják követni, az orosz–ukrán válságról írt összes cikkünket pedig itt találja.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!