Sok gyötrődést okozhatnak bizonyos mentális gondokkal küzdő szomszédok, és nem igazán lehet mit tenni velük

Nagyjából minden második embernek van tapasztalata furcsán, vagy zavartan viselkedő szomszédról, és mivel kevesen tudnak szomszédmentes övezetbe költözni, rengeteg embert érint a kérdés: mit lehet tenni, ha egy mentális gondokkal küszködő lakó megkeseríti az életünket? A múlt heti, rendőrgyilkossággal végződő késes támadás után igazságügyi elmeszakértővel jártuk körbe, mit tehetünk, ha azt érzékeljük, ilyen problémái vannak egy szomszédunknak.
„A mi szomszédunk azt gondolta, ő fogja megszülni a következő megváltót a pasijának, majd miután szakítottak, öngyilkos akart lenni, biciklivel kihajtott egy kamion elé, aztán bizonygatta, hogy ez nem is történt meg. Utána totál becsavarodott, kiborította a szemetét az ajtónk elé, és állandóan kinyitotta a kaput, amikor a kutyánk az udvaron volt, hátha kiszalad” – meséli Orsi, aki egy hatlakásos társasházban élte át, milyen az, amikor valamilyen mentális betegséggel küszködik a szomszéd. Orsiék megpróbáltak együtt élni a fura szomszéddal, de végül részben miatta költöztek el a lakásból.
Kollégánk a Lecke utcai, rendőrgyilkosságba torkolló késeléshez hasonlító történetet élt át néhány éve: egy alkoholfüggő, gyakran kábítószert is használó szomszédja rendszeresen hangosan veszekedett az élettársával, az egyik vita tettlegességig is fajult.
„Hívtam a rendőrséget, akik a bejárati ajtón dörömböltek, és hiába küldte el őket a fickó üvöltve, rárúgták az ajtót. A férfi késsel ugrott nekik, de a rendőrök szerencsére készültek erre, és szakszerűen leszerelték, igaz, mentővel kellett elvinni utána. Az eset után kb. két hétig volt üres a lakás, aztán a támadó tesójáék költöztek be, akik ugyanazt adták elő pepitában az üvöltve veszekedés–bulizás napokig–ordítva szexelés tengelyen. Volt éjszaka, amikor ötször hívtam a rendőrséget a csendháborítás miatt, de érdemben semmi nem változott” – mesélte kollégánk, aki végül elköltözött a problémás szomszéd mellől, de nem járt jobban az új lakásával sem.
„Valószínűleg vonzom a hülyéket, mert a következő lakhelyemen szintén volt egy hasonló alkoholista fickó, akinek félévenként volt egy bulizós-drogozós-ivós időszaka, és fel is volt készülve a tiltakozókra, mert a lakás ajtaját három kamera figyelte és senkinek nem nyitott ajtót. A közös képviselőn keresztül többször tettünk bejelentést, de azon kívül, hogy az önkormányzat embere kijött és napközben megkérdezte az otthon lévő szomszédokat, mennyire zavarja őket a zajos szomszéd, semmi nem történt. Onnan is elköltöztünk” – mondta.
Múlt csütörtökön egy XI. kerületi, Lecke utcai társasházhoz azért hívták ki a rendőröket, mert az egyik lakó kalapáccsal törte be egyik szomszédja ajtaját, majd az őt megbilincselni próbáló mindhárom rendőrt megszúrta egy 17 centis késsel, ami az egyikük halálát is okozta. Felmerül a kérdés: mit tehetünk, ha azt érzékeljük, hogy a szomszédunk mentális problémákkal küszködik? A 35 éves, izmos férfi ugyanis már a támadás előtt is mindenkihez becsengetett a társasházban, azt mondta, hangokat hall. Forrásaink szerint a férfi agresszívan üvöltött, többször mutatott a szemközti házakra, a sötét utcára, láthatóan zavart állapotban volt, de aztán elcsendesedett. Pár órával később, este tíz óra körül törte rá az ajtót a fölötte lakó szomszédjára, mert meg akarta menteni őt – bár azt nem tudni, mitől.
A támadó, aki később beismerte tettét, a következő egy hónapot az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) fogja tölteni. Zavartságára utal az is, hogy miközben a rendőrök üldözték, azt kiabálta, hogy valaki hívjon rendőrt, mert meg akarják gyilkolni.
Kevés lehetőség van a szomszédok kezében
Több pszichiáterrel is beszéltünk, hogy megtudjuk, milyen lehetőségei vannak annak, aki azt tapasztalja, hogy a szomszédjának mentális gondjai vannak. A lépéslehetőségek szűkek, a helyzetet nem könnyű kezelni, de a szomszéd szempontjából az a fontos, hogy őt fenyegetik-e. Ha igen, akkor rendőrt kell hívni, ez a legjobb, amit tehetünk.
Dr. Somogyi Andrea pszichiáter, igazságügyi elmeorvos szakértő szerint az agresszív viselkedésen kívül vagy akár ahelyett több jel is utalhat mentális betegségre. „Egy társasházban a szomszédok nagyjából ismerik egymás napirendjét, idősek esetében nagy általánosságban tudható, mikor mennek el a boltba vagy a patikába, esetleg sétálni, a környezetük nagyrészt tudja, mikor van mozgás a lakásukban. Ha feltűnik, hogy valami nagyon megváltozott – például szokatlanul szótlanabb a szomszéd, mint általában –, akkor érdemes felvenni a kapcsolatot a rokonokkal, ismerősökkel, és elsősorban nekik jelezni a változást” – mondta a pszichiáter. Somogyi Andrea szerint ha idősek esetében tapasztalunk jelentős változást, például túlzott befordulást, és a hozzátartozók nem elérhetők, akkor a háziorvost, vagy az önkormányzati gondozási osztályt érdemes megkeresni.
„Extrémebb, látványosabb esetekben a 112-t kell hívni. Nehéz a kérdés, mert nem léphetjük át a személyiségi jogokat. Mi lesz, ha mentőt hívok, kórházba viszik a szomszédot, majd hazajön, és megtudja, hogy én vitettem be? Nem biztos, hogy belátja, hogy beteg volt, ezért a kapcsolatunk meg is változhat. De bármennyire nehéz is, mentőt kell hívni” – mondta Somogyi Andrea. Szerinte mentális betegségre utaló jel lehet a kiszámíthatatlanság is, ha valaki az egyik pillanatban kedves, a másikban gyanakvó, agresszív.
A pszichiáter szerint a furcsaságok esetén a rokonokon kívül fordulhatunk a közös képviselőhöz is, de sok eszköz a házi rend betartatásán kívül az ő kezében sincs. „A legjobb, amit tehetünk, ha elkerüljük a furcsán viselkedő szomszédot, és ha extrémen viselkedik, akkor hívjuk a mentőket vagy a rendőrséget” – mondta. Azt, hogy valaki veszélyes-e a társadalomra, közvetlenül veszélyeztető magatartása fennáll-e, nemperes eljárásban állapítja meg a bíró.
„A kezelőorvos, a független bíró és egy független pszichiáter értékeli a helyzetet, és állapítja meg, hogy fennáll-e a mentális zavar, ez alapján dönt a bíró a személyi szabadság korlátozásáról – mondta a szakértő. – A vizsgálat során spontán is, és irányított kérdéseket is feltesznek a betegnek, itt megvannak a sarokpontok, de az a beszélgetés egyedi, így nem lehet általánosságokat meghatározni” – mondja Somogyi Andrea. A pszichológusok teszteket is végeznek, a kezelőorvos pedig azt állapítja meg, hogy áll-e testi betegség a mentális probléma hátterében.
A mentális gondokkal küszködő szomszéd problémaköre csak az egyike annak a sokféle konfliktusnak, ami egy társasházban kialakulhat. Korábban jogi szakértőkkel, ügyvédekkel néztük meg a társasházakban előforduló leggyakoribb konfliktustípusokat, és írtunk a szereptévesztésben lévő közös képviselőkről is.
A sok rossz példával szemben találni azért jókat is, az erős szomszédsági kapcsolatok pedig kisebb-nagyobb baj vagy vészhelyzet esetén is jól jönnek, hiszen gyorsabbá és szervezettebbé teszik a segítségnyújtást és a tájékoztatást. A Covid elején például érzékelhető volt, hogy az emberek érzékenyebben fordultak egymáshoz. Egy közös ügy, egy mindenkit érintő probléma akár össze is kovácsolhatja a lakókat.