Az állami egészségügy lábadozik, magánra már nincs pénzük az embereknek

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár is felszólalt az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek című konferenciáján. Az államtitkár azt mondta, „a betegek is tudják, hogy ideje a túlméretezett kórházi kapacitásokat megigazítani” – írja a Népszava.

Hozzátette, kórházat nem zárnak be, de csak azokat az ellátásokat tartanák meg a városi intézményekben, amelyekre ott feltétlenül szükség van.

Szerinte például nincs szükség a kisebb kórházakban a műtéti ügyeletekre, mert a sürgős eseteket a megyei intézmények átvehetik.

Az elmúlt hónapokban több kórházban zártak be osztályokat, több helyen a szülészeti ellátást csökkentették vagy szüntették meg teljesen, de volt, ahol a sürgősségi vagy a gyerekosztály zárt be. És van, ahol a kardiológiai szakrendelés is szünetel. Az ok szinte minden esetben az orvoshiány.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkelő (NEAK) főigazgatója a konferencián arról beszélt, a járóbeteg-ellátás országos átlagban a járvány előtti időszak 80 százalékán üzemel, míg a kórházak a 91 százalékot is elérték. Az elmaradt műtétek pótlása viszont még tart, a várólisták továbbra is hosszúak.

Kiss szerint az adatokból is látszódik, hogy a várólistákkal a halálozások aránya is megugrik. 2019 óta például kevesebb nyitott szívműtétet tudtak elvégezni, és ott, ahol nem sikerül 90 napon belül megoperálni a beteget, nőtt a halálozás. A cél, hogy a szívműtétek esetében három hónapon belül tartsák a várakozási időt. Hozzátette, a daganatos betegek ellátásában jól vizsgázott a rendszer.

Mint mondta, továbbra is magas a 30 napon túli szövődmények aránya, különösen a kórházi fertőzéseké, tüdőgyulladásé és egyéb légzőrendszeri fertőzéseké.

Míg februárban úgy tűnt, egyre többen fordulnak az állami egészségügyi ellátás helyett magánorvoshoz, mostanra úgy tűnik, elfogytak az emberek megtakarításai.

A magánegészségügyben ugyanis 25 százalékkal csökkent a betegforgalom – derült ki Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnök-helyettesének előadásából.

Sinkó szerint nem csak a magánellátás igénybevétele terheli meg egyre jobban a magyar emberek pénztárcáját: már a gyógyszerkiadásaik 51 százalékát zsebből fizetik, miközben az unióban az önrész átlaga csak 43 százalék.

Sinkó számításai szerint az állam jövőre a GDP arányában 3,6 százalékot tervez költeni az egészségügyre, de legalább dupla ennyit kellene, hogy megközelítsük a 8 százalékos uniós átlagot.

Takács Péter államtitkár a kórházak adósságrendezését firtató kérdésre azt válaszolta,

várhatóan a nyáron lesz „egy számlakiegyenlítés” a rezsivédelmi alapból, amivel szerinte nagyjából a meglévő adósságokat lehet majd konszolidálni.

Azt viszont nem tudta megmondani, hogy ez nagyjából mekkora nagyságrendű kifizetés, ahogy azt sem, mikor fizethetik majd ki.

A Népszava beszámolója szerint Takács arról is beszélt, a járási ellátásszervezéssel nem történik egyéb, mint hogy az állam visszaveszi a saját feladatait az önkormányzatoktól. Azt is elmondta, hogy a nyári hónapokra leállították az egységes alapellátási ügyeletek megyénkénti megszervezésének folytatását.