Republikon: A Fidesz szavazói sem elégedettek a magyar oktatási rendszerrel
A magyar társadalom oktatási rendszerről alkotott képe túlnyomóan negatív – derült ki a Republikon Intézet legfrissebb felméréséből. Nem túl meglepő módon az ellenzéki szavazók körében magasabb azoknak az aránya, akik elégedetlenek az oktatási rendszerrel, de még a Fidesz szavazóinak 43 százaléka is negatívan értékelte.
A kutatásában azt mérte fel az intézet, hogy hogyan értékeli az oktatási rendszer állapotát a magyar társadalom. A válaszadók egytől ötig értékelhették az oktatási rendszer eredményeit. Az értékeléseket nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és pártpreferencia szerint, valamint aszerint is rendszerezték, hogy a válaszadónak van-e iskoláskorú gyereke.
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült augusztus 16–23 között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2 százalék.
A teljes népesség 62 százaléka, közel kétharmada negatívan osztályozta az oktatási rendszert, és mindössze a válaszadók 9 százaléka adott pozitív értékelést.
A kormánypárti szavazók 43 százaléka van negatív véleménnyel a magyar oktatási rendszerről, és mindössze 21 százalékuk adott pozitív értékelést.
Az ellenzéki szavazók körében jóval magasabb az elégedetlenek aránya: több mint háromnegyedük negatív véleménnyel van az oktatási rendszerről.
A Momentum, a DK és az MKKP esetében mindössze a szavazók 1-2 százaléka vélekedett pozitívan az oktatásról.
A jobboldali ellenzéki pártok szavazói viszont elégedettebbek az oktatási rendszerrel, a Mi Hazánk-szavazók csupán 58 százaléka, a Jobbik-szavazók mindössze 45 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt. A Republikon Intézet szerint ennek többek között az lehet az oka, hogy a jobboldali szavazók általánosan kisebb településeken élnek és alacsonyabb iskolai végzettségűek, és ebben a rétegben általában kevésbé negatív a magyar oktatási rendszer megítélése. A másik ok lehet, hogy a „jobboldali Fidesz–KDNP-kormány oktatáspolitikája, nemzeti alaptanterve, kötelező olvasmányai és neveléshez való hozzáállása közelebb áll a jobboldali ellenzéki szavazók álláspontjához, mint a baloldali és liberális szavazókhoz” – írja az intézet.
A fiatal nagyvárosiak a legelégedetlenebbek
A kor és településtípus szerinti megosztottság terén sem tartogatott nagy meglepetéseket a felmérés. Leginkább a fiatal felnőttek a kritikusak az oktatási rendszerrel szemben, a 18 és 40 év közöttiek körében a legalacsonyabb (7 százalék) azok aránya, akik pozitívan vélekedtek a magyar oktatásról. A 40 és 50 év közöttieknél ez az arány 12 százalék volt, a 60 év felettieknél viszont csak 8. Az negatív vélemények aránya mindhárom korosztályban 62-63 százalék volt.
Az is kirajzolódott az eredményekből, hogy minél több időt tölt valaki az oktatásban, annál rosszabb véleménnyel van róla. A maximum 8 általános végzettséggel rendelkező válaszadóknak 55 százaléka van negatív véleménnyel (13 százalékuk elégedett), a diplomások körében ez az arány 68 százalék (és csak 4 százalékuk elégedett).
A fővárosban élők 64 százaléka, a vármegyeszékhelyek és vidéki városok lakóinak 65 százaléka adott negatív értékelést. A községek lakóinak viszont csak 57 százaléka volt rossz véleménnyel a magyar oktatásról.
„Kis mértékben befolyásolja az oktatásról alkotott véleményt, ha a kérdezettnek iskoláskorú gyermeke van, viszont érdekes, hogy ezek a szülők némileg pozitívabb véleménnyel vannak az oktatási rendszerről, mint azok, akiknek nincs iskolás gyermeke” – jegyzi meg a Republikon. A közvélemény-kutató intézet szerint ennek az lehet az oka, hogy a kívülállókhoz sokszor csak a negatív hírek jutnak el az oktatási rendszer állapotával kapcsolatban, a szülőknek viszont pozitív, személyes tapasztalatai is lehetnek. Ettől függetlenül az iskolával érintkező szülők 60 százaléka is rossz véleménnyel van az oktatási rendszerről.
