Orbán Viktor valószínűleg nem ilyen repülőrajtról álmodott, amikor tavaly arról beszélt, hogy 2025-ben fantasztikus éve lesz a magyar gazdaságnak és áttételesen a magyar embereknek. A miniszterelnök víziójában a felpörgő gazdaságnak köszönhetően idén nőni fognak a bérek és a családtámogatások, egyre-másra jönnek létre az új munkahelyek. Ezzel szemben úgy indult az új év, hogy kiderült, az év végén megint meglódult az infláció: decemberben 4,6 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak, ami a legrosszabb adat volt az egész 2024-es évben. A tankolás is egyre drágább, január első napjaiban több mint tíz százalékkal emelkedtek az üzemanyagárak tavalyhoz képest. Rossz hírek jöttek az iparból is. Novemberben megint mínuszos volt az ipari termelés, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság még nem lábalt ki a válságból.
A 2026-os választás miatt kulcskérdés, hogyan teljesít idén a gazdaság, hiszen gazdasági növekedés nélkül nehezen lesz újabb Fidesz-győzelem. Nem csupán az a kérdés, hogy összejön-e az úgynevezett „békeköltségvetésben” megcélzott 3,4 százalékos gazdasági növekedés, hanem az is, hogy ebből mit érzékelnek majd a választók. Mostanában inkább azt érezhetik, hogy egyre rosszabbul élnek, ezért is probléma, hogy a jogállamisági eljárás miatt nem jönnek az osztogatásra fordítható uniós források.
De nem csak a kedvezőtlen gazdasági mutatók miatt fájhat Orbán Viktor és a kormány feje. A Fidesz kommunikációs gépezete a kegyelmi botrány óta akadozik, képtelenek fogást találni az Orbán első számú kihívójává előlépő Magyar Péteren. A kezdeményezést már 2025 első másodperceiben átengedték a mostanában 40 százalék körül mért Tisza Párt vezetőjének azzal, hogy az elmúlt évekkel ellentétben Novák Katalin utódja nem tartott újévi beszédet.
Magyar Péter kihasználta az alkalmat, és Sulyok Tamás helyett ő mondott újévi köszöntőt, ami rövid időn belül 1,5 milliós nézettséget ért el. Az előre hozott választások követelésével Magyarnak sikerült megint bedobnia egy olyan témát, amivel napokig uralni tudta a politikai napirendet, míg a Fidesztől csupán egy videóra futotta, amiben Menczer Tamás, a párt kommunikációs igazgatója, majdnem hét percen át hazugozta Magyart.
A Fidesz-kommunikáció vesszőfutása tehát nem ért véget 2024-gyel, és ehhez maga Orbán Viktor is hozzájárult.
Már nem fér bele, hogy Orbán csak úgy elmenjen nyaralni
A hazai közvélemény csak az indiai sajtóból értesülhetett arról, hogy Orbán Viktor a családjával Indiába utazott. A miniszterelnök hajókázott, megnézte a dzsungelt, tuktukozott, és a kígyóisten temploma mellett a nászutasok kedvelt célpontját is felkereste. Azonnal megindultak a találgatások, hogy miért pont Indiába utazott a kormányfő, az ellenzék pedig Magyar Péterrel az élén azt kezdte el firtatni, hogy vajon ki fizette a miniszterelnök és családjának utazását.
Orbán nem szokott beszélni a magánutazásairól, általában az azokkal kapcsolatos kérdésekre sem reagál. Így volt ez például 2023-ban is, amikor kisebb botrány kerekedett abból, hogy az LMP-s Ungár Péter testvérének horvátországi villájában nyaralt. Most viszont neki szokatlan módon magyarázkodásra kényszerült az indiai útjával kapcsolatos pletykák és híresztelések miatt, amit nehéz nem a megváltozott belpolitikai helyzetnek tulajdonítani. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke először azzal próbálta leszerelni a sajtót, hogy „Orbán Viktor családi, illetve magánprogramjairól, ahogyan eddig, ezután sem adunk tájékoztatást”. Alig két nappal később azonban maga Orbán Viktor nyilatkozott a Blikknek az indiai utazásáról.
Orbán a lehető legtermészetesebb dolognak próbálta beállítani, hogy a nyilvánosság tájékoztatása nélkül hosszabb időre elhagyta az országot a karácsonyi időszak után, egyben cáfolta azokat a pletykákat, miszerint egészségi okokból utazott volna el. „Olvasom, hogy mindenféle sületlenségeket hordanak össze. Így szokott ez lenni. Pedig semmi más nem történt, csak a miniszterelnök kivette a szabadságát” – mondta a Blikknek. Majd megüzente: „makkegészséges vagyok. Ne reménykedjenek!” Szintén csak a bulvárlapnak adott nyilatkozatából derült ki, hogy a miniszterelnök január másodikán utazott el, miután hivatalosan véget ért a magyar soros uniós elnökség. Orbán azt is elárulta, hogy január 17-én a Kossuth rádióban tér vissza a politikai mókuskerékbe.
A konteókat is táplálta, hogy Orbán szokatlan úti célt választott magának. Korábban mindig ügyelt arra, hogy ne olyan helyekre utazzon, ami elérhetetlen lenne az átlag magyaroknak. Márpedig India azért nem az Orbán által is sokat propagált Horvátország vagy a Balaton, ahová csak úgy leruccan a család egy hétvégére. Nem mintha a többmilliós miniszterelnöki fizetéséből ne telne neki hasonló luxusutazásokra, de emlékezhetünk, hogy a Fidesz mekkora botrányt csinált Medgyessy Péter kubai nyaralásából vagy az elhíresült söjtöri lakomából.
Nem véletlenül hangsúlyozta Orbán, hogy nem a luxus miatt esett a választása Indiára, döntését az ország kultúrájával és olvasmányélményeivel indokolta. „Vasco da Gama, akit még az ifjúsági regényekből kedveltem meg. Az ő nyomába eredtem. Kedvenc felfedezőm, jelentősége legalább akkora, mint Kolumbuszé. Ennyit a múltról. A másik ok, amiért itt vagyunk, az a jövő. India gazdasága robbanásszerű fejlődés előtt áll.”
Ez persze nem feledteti azt a tényt, hogy a miniszterelnök közel két hetet töltött egy egzotikus országban a családjával, egy ötcsillagos hotelben szállva meg, ami már nem az a kategória, amit bármelyik magyar család megengedhetne magának. Orbán indiai utazása Lázár János múlt heti közlekedési témájú sajtótájékoztatóján is téma volt. A közlekedési és építési miniszternek jutott a feladat, hogy elmondja: a miniszterelnök maga fizette az utazást.
Izgalmas kérdés, miért hitte azt a miniszterelnök és stábja, hogy nem szivárog ki az indiai nyaralása, miért nem mentek elébe annak, hogy Orbán esetleg magyarázkodásra kényszerüljön. Főleg, hogy a Fidesz már jó ideje reagáló üzemmódban van, nem képes uralni a politikai közbeszéd alakulását.
Erre jött két kellemetlen ügy is
Orbán távollétében meglepő csapás érte a kormányt, pontosabban a miniszterelnök egyik legfontosabb emberét. Az Egyesült Államok alig két héttel Donald Trump beiktatása előtt, január 7-én jelentette be, hogy korrupcióra hivatkozva szankciós listára tette Orbán propagandaminiszterét. David Pressman távozó amerikai nagykövet úgy fogalmazott, hogy „Rogán Antal áll a középpontjában a magyarországi korrupció rendszerének”, az amerikai nagykövetség pedig közleményében önvizsgálatot javasolt a Rogánnal és köreivel üzletelő partnereknek. Rogán szankcionálása is egy olyan ügy volt rögtön az év elején, amiben ha nem is védekezésre, de legalábbis magyarázkodásra kényszerült a Fidesz és a kormány.
Kormányoldalról úgy keretezték a propagandaminiszter szankcionálását, hogy az igencsak ellenséges lépés, „politikai provokáció”, David Pressman „pitiáner bosszúja", amit Lázár János szerint „hisztériából” járt ki a távozó nagykövet a Biden-adminisztrációnál. A dolog azonban nem ilyen egyszerű: egy ilyen súlyú döntéshez kevés egy nagykövet. Kommunikációs szempontból mégsem ártott annyira a kormánynak az amerikaiak lépése, mivel azt mondhatták a fideszes politikusok, hogy tessék, itt az újabb bizonyíték arra, hogy a Biden-kormány kritikái kizárólag annak szóltak, hogy Trumpnak szurkoltak az elnökválasztáson.
Az ellenzék azonnal lecsapott a témára: a DK és a Momentum a kormány és Rogán lemondását követelte, míg Magyar Péter megint csak előre hozott választásokat sürgetett. A Tisza Párt elnökének visszafogottabb reakciója annak tulajdonítható, hogy a Fidesz és a kormánypropaganda folyamatosan azzal támadja: idegen hatalmak zsoldjában áll. Magyar nem sétált bele a csapdába, inkább azt kommunikálta, hogy Rogánról a magyar ügyészségnek kell döntenie, nem az amerikaiaknak.
A Fidesz vezérkarából eddig egyedül a szabadságát töltő Orbán nem reagált az újabb szankciós botrányra. Ezért is lesz érdekes, hogy esetleg már a pénteki rádióinterjúban szóba hozza-e az ügyet, és ha igen, milyen narratívával áll elő. Török Gábor politikai elemző nem tartja valószínűnek, hogy az Indiából hazatérő miniszterelnök meneszti egyik legfontosabb miniszterét, azt viszont igen, hogy Rogán jelenléte problémássá válhat a kormányban. A Rogán-féle botrány ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Orbán távollétében nincs a Fidesznek olyan vezéregyénisége, aki képes lenne menedzselni egy ehhez hasonló politikai helyzetet, és irányt mutatni a tábornak. Valamennyire most Lázár János töltötte be ezt a szerepet, legalábbis ő volt, aki múlt heti sajtótájékoztatóján kormány és a Fidesz nevében határozottan kiállt Rogán mellett.
A kormánynak semmiképp sem hízelgő, hogy Rogán egy orosz hadiipart is segítő céggel és a bukott észak-macedón kormányfővel került egy listára, de ettől még nem fognak tömegével elpártolni a Fidesz szavazói. Az viszont tény, hogy az amerikaiak lépésével megint napirendre kerültek az Orbán legfontosabb miniszteréhez köthető gyanús ügyek. Ezután az lesz az igazán fontos kérdés, hogy a kormány milyen gyorsan tudja leszedetni Rogánt a szankciós listáról, már ha ez egyáltalán lehetséges. Ha elhúzódik az ügy, azzal további támadási felületet adhatnak Magyar Péternek és az ellenzék többi szereplőjének. Az is kiderülhet, mennyit ér valójában a „Trump-kártya”, azaz Orbán és Trump sokat hangoztatott nagy barátsága.
Ezután jött egy újabb meredek ügy. Eddig is lehetett tudni, hogy az ukrajnai háborúra hivatkozva a kormány csak 2023-ban több mint 2000 elfogott és elítélt embercsempészt engedett ki a börtönökből, de eddig nem igazán érte el a közvélemény ingerküszöbét az intézkedés, a kormánynak sem igazán kellett magyarázkodnia emiatt. Emlékezhetünk, Orbán Viktor az Európai Parlament októberi plenáris ülésén azzal söpörte le a témát, hogy Magyarország valójában megszabadította Európát az embercsempészektől.
Csakhogy január 5-én egy autós üldözés után baleset történt Budapesten, amiben négy felnőtt és három gyerek sérült meg, közülük ketten súlyosan. Az első hírek és a kiadott rendőrségi körözés alapján egy korábban kiengedett moldáv állampolgárságú embercsempész okozhatta a balesetet. A rendőrség aztán azt közölte: valójában nem ő, hanem a rá megtévesztésig hasonlító testvére ült a volán mögött.
Magyar Péter egyből Orbán Viktor és a kormány felelősségéről kezdett beszélni. Felszólította a miniszterelnököt, hogy szakítsa meg indiai nyaralását, és mondja meg, hogy „a kiengedett embercsempészek közül hányan sétálnak most közöttünk”. A kommunikációs offenzívát a rendőrség újabb bejelentése után is folytatta Magyar Péter. Politikailag akkor már mindegy volt, hogy a kiengedett és az országból kiutasított embercsempész vagy a testvére okozta-e a balesetet, mivel az elengedett embercsempészek kérdése újból napirendre került. A lényeg, hogy pár napig megint egy, a kormány számára kellemetlen téma uralta a közbeszédet, Magyar Péter pedig tovább tudta építeni az állam működésképtelenségéről szóló narratíváját. Igaz, ehhez azt sejtette, hogy a rendőrség hazudott az ügyben.
Még azt is elérte, hogy a Fidesznek reagálnia kelljen a megszólalásaira. Menczer Tamás, a Fidesz verbális verőlegénye és egyben kommunikációs igazgatója, álhírterjesztéssel vádolta meg őt, míg Rétvári Bence odáig ment, hogy Magyar Péter az „újabb orbitális hazugsággal már az ország biztonságát is veszélyezteti”.
Világraszóló győzelemmel akarják megnyugtatni a fideszes tábort
Ilyen előzmények után a lehető legjobbkor jött a Fidesznek a Tolna vármegye 2. választókerületében tartott vasárnapi időközi választás, amin Magyar Péterék el sem indultak. Országos politikai tétje nem igazán volt a Pótápi Árpád János októberi halála miatt kiírt választásnak, mivel a Fidesz–KDNP kétharmados többsége nem forgott veszélyben, a fideszes Csibi Krisztina győzelme pedig borítékolható volt, nem kis részben a látványos mozgósítás okán. Inkább az volt a kérdés, hogy a dombóvári időközit bojkottáló Tisza Párt távolmaradása mellett a fideszes jelölt milyen arányban és mekkora részvétel mellett húzza be a választókerületet, mert ez határozta meg a választási siker kommunikációját.
A Fidesz szemszögéből minden tökéletesen alakult. Csibinek a 63,7 százalékos eredményével sikerült túlszárnyalnia Potápi 2022-es és a Fidesz 2024-es EP-választási eredményét is. A 33,5 százalékos részvételi arány is jobb, mint amire előzetesen számítani lehetett, ami azért volt fontos, mert Magyar Péter az alacsony részvétellel próbálta csökkenteni a Fidesz-győzelem politikai jelentőségét. A 33,5 százalékos részvételnél azért érdemes annyit rögzíteni, hogy Potápi – magasabb részvétel mellett – 2022-ben 24 ezer szavazatot kapott, míg Csibi most csak 12 ezret, miközben a választókerületben 57 ezer választásra jogosult állampolgár él.
A Fidesz és a kormánysajtó persze nem fukarkodott a jelzőkkel a választási győzelem után. Mindent elsöprő, világraszóló győzelemként ünnepelték a sikert, amit egyből Magyar Péter hiteltelenítésére kezdtek el használni. „A valaha volt legnagyobb győzelmet arattuk ma Tolna megyében. És te hol voltál, Kicsi?” – írta a Facebook-oldalán Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója. A kormánypárti Mandiner pedig „Ennyi volt: nincs itt kormányváltó hangulat – a zsebmessiás pedig pofára esett, mint a zsíros kenyér egy sáros földúton címmel számolt be a dombóvári időközi végeredményéről. Még az Indiában nyaraló miniszterelnök is gratulált Csibinek a Facebook-oldalán, pedig szabadsága alatt csak Keleti Ágnes halála miatt szólalt meg.
Más kérdés, hogy a Fidesztől sem idegenek a Tisza Párt bojkottjához hasonló húzások, gondoljunk csak Szentkirályi Alexandra utolsó pillanatos visszalépésére a tavalyi főpolgármester-választáson. Másrészt bármennyire imponáló is Csibi eredménye, messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a vasárnapi időköziből.
Mindenesetre a fölényes dombóvári győzelem elég lehet arra, hogy a Fidesz egy időre megnyugtassa törzsszavazóit. Ha a következő hónapokban is a Tisza Párt előnyét mutató közvélemény-kutatások jelennek meg, a fideszesek legalább elmondhatják, hogy volt egy választás, amin Magyar Péterék el se mertek indulni, a Fidesz viszont kétharmados győzelmet aratott.
