„2020-ban ha nem csalnak, akkor Donald Trump maradt volna az elnök” – jelentette ki Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban. A világon, különösen a szövetségi rendszeren belül aligha kérdőjelezte meg bárki ilyen nyíltan az Egyesült Államokat az elmúlt négy évben vezető Joe Biden elnökségének legitimitását. Orbánék viszont sosem riadtak attól vissza, hogy akár az ország államközi kapcsolatait is beáldozzák azért cserébe, hogy a saját nézeteiket képviselő politikusokat, kormányokat támogassanak.
A miniszterelnök most egy olyan választás eredményét kérdőjelezte meg, aminek tisztaságával kapcsolatban perek, nyomozások sora zajlott az elmúlt években. Végül több mint hatvan, a tárgyban indított eljárásban mondták ki az Amerikai Egyesült Államok hatóságai, hogy a csalással kapcsolatos vádak teljesen megalapozatlanok. Donald Trumpon kívül korábbi kormányának gyakorlatilag összes illetékes tagja, így az igazságügyi minisztere, az ő helyettese, az ügyvivő igazságügyi miniszter sem állított mást. A miniszterelnök ezzel Trump nézeteit hirdeti, illetve azokét a republikánus szavazókét, akik megkérdőjelezik a négy évvel ezelőtti választás tisztaságát, köztük például a Capitoliumot lerohanó Trump-fanatikusokét is.
Trumpnál és legszélsőségesebb támogatóinál mindenképp lehet ezzel jó pontokat szerezni, általában az amerikai–magyar kapcsolatokra nézve azonban aligha van ez pozitív hatással, hiszen Trump csak négy évig lesz elnök, utána más jön. És a következő amerikai elnök is választással fog hatalomra kerülni, olyan választással, aminek tisztaságát Orbán megkérdőjelezte.
Orbánék az utóbbi években úgy hirdetik magukról, hogy a nemzeti szuverenitás legnagyobb védelmezői – mint kiderült Orbán szerint Magyarországon ennek Rogán Antal az első számú őre –, hogy példátlan módon avatkoznak bele más országok belügyeibe. Az sem számít, ha Magyarországnak ezért az EU és a NATO szövetségi rendszerén belül kemény konfliktusokat kell vállania. Ahogy azzal sem foglalkoznak, hogy ezzel akár évekre megbénítják Magyarország kapcsolatait egyes országokkal.
Néha bejön, hogy az épp kiszorított szereplők mellé állnak, erre példa Trump 2016-os és mostani választási győzelme is. De az elmúlt négy évben, a demokrata adminisztráció alatt pont ennek volt a következménye, hogy az amerikai–magyar kapcsolatok a mélypontra jutottak – ezt egyébként a miniszterelnök is elismeri. Ezek ráadásul olyan dolgok, amiket a magyarok jelentős része a saját bőrén is érezhet: az amerikaiak nem újították meg a kettős adóztatást kizáró egyezményt és megnehezítették a magyarok beutazását az Egyesült Államokba. Ezek mellé jön Rogán szankcionálása, és a háttérben kialakult bizalomvesztés is. (Utóbbihoz persze azért magyar kormány megengedő Oroszország-politikája is kellett.)
Az Orbán-kormány nemcsak az Amerikai Egyesült Államokkal, hanem Magyarország más, közelebbi szövetségeseivel is eljátszotta a „bármit a saját harcostársainkért” játékot. A lengyel–magyar kapcsolat például pár éve még csúcson volt, csak aztán a lengyelek egy demokratikus választáson leváltották a Kaczyński-féle PiS-t. Bár a lengyel–magyar jó viszonyt Magyarország megengedő Oroszország-politikája eleve kikezdte, a lengyel kormányváltás után kiderült, hogy az Orbán-kormány nem elsősorban államközi kapcsolatokban gondolkodik, hanem egy politikai szövetségesi rendszer fenntartásában: az egyes országokkal akkor jó csak az államközi viszony, ha az adott országban Orbánék szövetségesei vannak hatalmon.
A jelenlegi lengyel miniszterelnökben, Donald Tuskban, az Orbán-kormány már ellenséget lát, ezért el is engedték a lengyel–magyar kapcsolatokat, Orbán és Tusk legfeljebb az EU-csúcsokon találkozik. Az i-re a pontot az tette fel, hogy politikai menedékjogot adtak egy olyan lengyel miniszterhelyettesnek, akit a lengyel igazságszolgáltatás el akart számoltatni, elfogatóparancsot adtak ki ellene. Egészen szokatlan, hogy egy olyan szoros szövetségi rendszeren belül, mint az Európai Unió, ez megtörténhet.
Orbánék akciójának meg is van a következménye. Az EU soros elnökségét Magyarországtól átvevő lengyelek nem látták szívesen Magyarország nagykövetét az EU-elnökség megnyitóján – ezt Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a varsói magyar nagykövetnek címzett diplomáciai jegyzékben írta meg Íjgyártó Istvánnak. Sajtóinformációk szerint Orbán Viktor miniszterelnököt sem hívták meg a lengyel EU-elnökség nyitóünnepségére, bár Orbán ebben az időszakban éppen Indiában tartózkodott.
De nem kizárólag az elmúlt időszakban ment bele a kormány hasonló, az adott pillanatban éppen „nem baráti” országgal folytatott harcba. Nicola Gruevszki korábbi észak-macedón miniszterelnök is Magyarországon éli napjait, miután saját országából menekülnie kellett. Gruevszki 2006 és 2016 között autoriter irányba kormányozta országát. Bukásához egy lehallgatási botrány vezetett: miniszterelnöksége idején, 2006 és 2016 között nagyjából Macedónia minden századik állampolgárát, 20 ezer embert hallgathattak le. Amikor ez kiderült, országos tiltakozás kezdődött, majd a szociáldemokrata ellenzék került hatalomra.
Gruevszki 2018 novemberében a magyar kormány segítségével menekült Magyarországra, hogy elkerüljön egy luxuslimuzin tiltott megvásárlása miatt korábban kiszabott kétéves letöltendő börtönbüntetést. Orbán ekkor azzal indokolt, hogy „az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel”, Gruevszki ugyanis támogatta Magyarországot a menekültválság kezelésében, azaz a kerítésépítésben. Gruevszki pártja azóta újra hatalomra került az országban, így a magyar–macedón kapcsolatok javultak, Magyarország jelentős hitelt is ad az országnak.
Az Orbán-kormány baráti, saját szövetségeseit támogató külpolitikájába az is belefér, hogy olyan országok választásait ismerjék el szabályosnak, amit sok másik ország megkérdőjelez. A közelmúltból erre a legjobb példa a grúz választás. Orbán Viktor még a választás lezárulta előtt gratulált a Grúz Álom győzelméhez, másnap pedig rögtön Tbiliszibe utazott. Erre reagálva 13 uniós ország kormánya közös nyilatkozatban bírálta a magyar miniszterelnököt.
A grúz választáson a csalás és a külső beavatkozás gyanúja is felmerült. Ezt a győztes Grúz Álom tagadta, de a nemzetközi megfigyelők szerint ha nem is elcsalt, de tisztának nem nevezhető módon nyerték meg a parlamenti választásokat. Az országban nagyobb tüntetések is voltak, az ottani rendőri túlkapások miatt felmerült, hogy az Európai Unió szankció alá helyezheti a grúz belügyminisztert és két rendőrségi vezetőt. Szijjártó Péter gyorsan a grúz kormány segítségére sietett, kijelentve, hogy szükség esetén megvétózzák ezeket a szankciókat.
Bőven akad még példa arra, hogy magát szuverenistának hirdető kormány hány alkalommal avatkozott bele közvetett vagy akár egészen közvetlen módon más országok belügyeibe. Korábban már egy sor külföldi politikust pénzeltek: kapott milliárdos hitelt Marine Le Pen francia elnökjelölt, migránsellenes videókat rendeltek meg a lengyel választási kampányba, magyar közpénzmilliárdok csordogáltak a boszniai szerb felforgatóknak, de volt Habony-közeli médiafoglalás is a Balkánon. Emellett olyan bukott vagy visszatérésre játszó politikusokat támogatnak, akiknek eljárások sorával kell szembenézniük a saját országukban, erre a brazil Jair Bolsonaro és Trump a bizonyíték. Orbán és Szijjártó a diplomáciai szokásokkal ellentétben rendszeresen megnevezi, hogy ők kiket látnának szívesen adott ország élén, támogatták az olasz Giorgia Melonit, a spanyol szélsőjobb vezetőjét, Hollandiában pedig Geert Wilders győzelméért szorítottak.
Trump győzelme után bátorodtak fel
Orbán Viktor eleinte sokkal finomabban kezelte az amerikai elnökválasztás tisztaságának kérdését. 2021-ben, miután a Trumpot támogató erőszakos tüntetők megostromolták a Capitolium épületét, még visszafogottabban fogalmazott, csalásról szó sem volt. Azt mondta, hogy ez az amerikaiak dolga, majd diplomatikusan eltolta magától a kérdést. „Azt javaslom magunknak, hogy azt a külpolitikát folytassuk, amit eddig követtünk, vagyis hogy mi nem minősítgetünk egyetlen másik országot sem. Nem szeretjük, ha bennünket minősítgetnek, következésképpen mi sem minősítgetünk más országokat, és nem szólunk bele abba sem, ami most Amerikában történik” – fogalmazott majdnem pontosan négy évvel ezelőtt a Kossuth rádióban.
Időközben aztán látványosabban jelent meg a miniszterelnök Trump iránti rajongása, 2022-ben elsőként állt be az újraindulását fontolgató Donald Trump mögé. De korábban sem titkolták, hogy a magyar kormány 2020-ban az ő újraválasztásáért szurkolt, ahogy 2016-ban is. Trump ki is használta, hogy egy EU-s ország vezetője nyíltan kiáll mellette, többször meghívta Orbánt Amerikába, kapcsolatuk az elmúlt négy évben mélyült el igazán. A magyar kormány pedig gyakorlatilag mindent a volt és most már leendő elnökre tett fel, még az idei költségvetés bemutatását is az amerikai elnökválasztás eredményéhez kötötték.
Jelek utaltak arra, hogy Orbánék így gondolkodhatnak az amerikai választás eredményéről, Joe Bidennek például az utolsók között gratulált a miniszterelnök 2020-ban. A távozó demokrata adminisztráció és a magyar kormány kapcsolata pedig folyton romlott, a Biden által küldött nagykövetet végig nyílt ellenségként kezelték. A miniszterelnök pénteki interjúban is azt mondta David Pressmanről, hogy egy globalista, liberális „verőlegény”. A Trump által ismételgetett, csalással megnyert választásról szóló vádakat viszont csak a volt elnök győzelme után merte elmondani Orbán Viktor. Erről először decemberben, a Magyar Nemzetnek adott karácsonyi interjúban beszélt: „A 2020-as választás, amit nyilvánvalóan elcsaltak, hogy megfosszák Donald Trumpot az elnökségtől.”
Hasonló vádakat egyébként a világ vezetői közül gyakorlatilag senki nem hangoztatott. Olyan országok kormány- és államfői is távol tartják magukat az ilyen kijelentésektől, akik bár kevésbé nyilvánosan, de szintén Trumpot támogatták. Az újraválasztott elnökkel jó kapcsolatban áll például Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, ő azonban nem állt be nyilvánosan mögé, sőt jóban volt Joe Bidennel is. Argentína elnöke, aki gyakorlatilag Donald Trump kampányát leutánozva nyert választást, szintén nem állt be nyilvánosan a volt elnök mögé. Egyszer még egy erről szóló posztot is letagadtak. Javier Milei bár jó kapcsolatot ápolt Trumppal – ölelkezős képük is van –, a demokrata vezetéssel is fenntartotta a normális kapcsolatot.
