Jönnek a középiskolai felvételik. Ön meg tudná oldani az általános iskolásoknak szánt feladatokat?
Izgalmakkal teli nap elé néznek a középiskolai felvételi előtt álló diákok, a nyolc évfolyamos, hat évfolyamos gimnáziumokba és a kilencedik évfolyamra, illetve az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők szombaton 10 órától írják a központi írásbeli feladatsorokat. 555 helyszínen több mint 68 ezer diák kezdi meg a felvételi eljárást.
Hagyományosan a legtöbben az általános iskola végén, azaz nyolcadik osztályban felvételiznek középiskolába, ők kilencedik évfolyamon vagy esetleg nulladik, nyelvi évvel kezdik meg a középfokú tanulmányaikat. A legtöbb középiskola ehhez igazodva 4-5 éves képzéseket indít. Viszont évek óta népszerűek a nyolc és hat évfolyamos gimnáziumi osztályok is, mivel sok szülő már az általános iskola vége előtt szeretné elvinni a gyerekét egy jó nevű gimnáziumba. Idén több mint 51 ezer 9. évfolyamra jelentkező vizsgázik, 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin csaknem tízezer, 8 évfolyamos írásbelin több mint hétezer diák vesz részt.
A diákoknak az írásbeli teszten magyar nyelvből és matematikából kell számot adniuk a tudásukról. Az Oktatási Hivatal honlapján közzétett információk szerint a központi vizsgatesztek elsősorban nem tantárgyi és lexikális tudást, inkább képességeket és készségeket mérnek. Mivel a felvételi eljárásban részt vevő tanulók tudásszintje nagyon különböző, ezért az írásbeli vizsgák célja egy országos mérce felállítása.
Az írásbeli teszteken mindkét tárgyból 50 pontot lehet elérni, a vizsgák 10-10 feladatból állnak. A diákoknak 45 percük lesz az első feladatlap megoldására, utána 15 perces szünetet kapnak, majd újabb 45 perc alatt kell kitölteniük a második feladatlapot.
És milyen feladatokat kell megoldaniuk a felvételizőknek? A hatodikosok magyarból például szófejtő feladatokra, nyelvtani kérdésekre, a mássalhangzótörvények helyesírására számíthatnak, a nyolcadikosok mondatrészek és szófajok felismerésére. Közmondásokra, egy vers stilisztikai elemzésére mindkét korosztálynak érdemes készülnie. És persze nem maradhatnak ki a legalapvetőbb költői képek sem, például a metafora, metonímia, alliteráció, megszemélyesítés. A feladatlapok végén a felvételizőknek fogalmazást kell írniuk, amelynél érdemes a helyesírásra is odafigyelni.
A mumusnak számító matematikából kombinatorikára, grafikonleolvasásra, átlagszámolásra, a hatodikosoknak síkgeometriára, a nyolcadikosoknak szögszámolós feladatra kell készülni. Mindkét csoportnak szokott lenni két-három szöveges feladat, a hatodikosoknál ezek jellemzően logikai, a nyolcadikosoknál egyenlettel megoldható példák.
A tanulóknak a vizsgára személyazonosításra alkalmas igazolványt – vagyis diákigazolványt vagy személyi igazolványt – kell vinniük. A magyar nyelvi feladatlapok kitöltéséhez segédeszközt nem lehet használni, a matekfeladatlaphoz érdemes vonalzót, körzőt, szögmérőt vinni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű, nem halványuló, nem radírozható tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. Szövegkiemelőt és hibajavítót nem lehet használni.
A pótló írásbeli vizsgát január 28-án 14 órától tartják. Pótló vizsgát azok a tanulók tehetnek, akik az írásbeli vizsgán önhibájukon kívül, alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Vizsgát ismételni nem lehet, azonos típusú központi írásbeli vizsgát minden tanuló csak egyszer tehet.
A vizsgázókat február 7-ig tájékoztatják az eredményeikről, de a feladatsorokat és a javítási útmutatókat az Oktatási Hivatal honlapján előbb is közzéteszik.
A középiskolák maguk döntik el, hogy milyen felvételi eredménnyel vesznek fel diákokat. Lehet az, hogy csak az általános iskolai jegyek alapján differenciálnak, vagy az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye szerint, illetve az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámok alapján.
Az elmúlt napokban bejárta a sajtót, hogy a tankerületi központok tavaly a központi írásbelit előíró középiskoláknak azt javasolták, hogy csak azoknak a diákoknak a felvételét fontolják meg, akik elérnek egy minimumpontszámot. Az ajánlás szerint a felvételhez a négy évfolyamos képzés esetében 50, a nyelvi előkészítő esetében 60, a hat és nyolc évfolyamos képzéseknél 70 pontot kellene elérni.
Ez ahhoz képest soknak tűnik, hogy az Eduline összesítése szerint tavaly a központi felvételi vizsgán
- a nyolcadikosok átlagpontszáma 51,2 pont (magyar: 29,5, matek: 21,8);
- a hatodikosok átlagpontszáma 58,6 pont (magyar: 30,4, matek: 28,2);
- a negyedikesek átlagpontszáma pedig 67,0 (magyar: 30,1, matek: 36,9) pont volt.
Bár a Klebelsberg Központ szerint a minimumpontszámok csak ajánlások, több gimnázium nem ajánlásként, hanem utasításként értelmezte őket, és csak egy meghatározott minimumpontszám felett vesz fel tanulókat. Így tesz például a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium, a XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium és a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium is.
Jellemzően a jobb középiskolák az ajánlott minimumpontszámoknál eddig is magasabb bejutási küszöböt határoztak meg.
De vajon ön meg tudná oldani a hatodikosok és a nyolcadikosok előző évi feladatait? Tesztelje magát! A megoldásokat az Oktatási Hivatal honlapján ellenőrizheti.
