Hiába módosítottak egy fontos jogszabályt, még nem lehet LED-et építeni a halogénfényszórós autókba Magyarországon
Aki korábban értesült arról, hogy Németországban 2020 őszén engedélyezték a LED fényforrások beépítését az eredetileg halogénizzóval gyártott autók fényszórójába, azt aligha lepte meg a hír, hogy december végén Magyarország is lépett egyet ebbe az irányba. A járművek közúti forgalomba helyezéséről és forgalomban tartásáról szóló Köhém-rendelet szövegét röviden módosították, így két helyen is hivatkoznak a halogénnél lényegesen nagyobb fényerejű, alacsonyabb fogyasztású és akár ötször hosszabb élettartamú fénykibocsátó diódákra:
A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát, tompított és távolsági fényszóró esetében minősítő jellel rendelkező helyettesítő LED fényforrást is szabad használni.
A járművek jóváhagyásra kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási jellel ellátott izzólámpát vagy minősítő jellel rendelkező helyettesítő LED fényforrást szabad alkalmazni.
Bár a leírtak alapján úgy tűnhet, hogy már itthon is legális a régebbi autók, motorkerékpárok és egyéb közúti gépjárművek fényszórójának gyors továbbfejlesztése, a jogi keretek megléte nem jelenti azt, hogy mostantól bárki utólag LED-esítheti a járműve első lámpáit. A rendeletmódosítás csupán az első lépés, amely megnyitotta az utat, hogy a gyártók Magyarországon is engedélyeztethessék az utólagos (retrofit) LED fényforrásaikat, de ez a folyamat csak most kezdődik.
Mostantól a cégek kérelmére az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz tartozó közlekedési hatóság lefolytathatja az engedélyezési eljárásokat, amelyek végén kiadhatják az utólagos LED-ekhez tartozó magyarországi minősítő jelet, amelynek birtokában az engedélyeztetés során felsorolt autótípusokba beépíthetővé válnak. Ezután derül majd ki az is, hogy milyen feltételekkel lehet szabályos a LED-ek beépítése az eredetileg nem ezekhez tervezett és engedélyeztetett autófényszórókba. Ezzel kapcsolatban megkerestük az Osram magyarországi képviseletét, amelynek válasza megerősítette, hogy a cég itthon továbbra is csak terephasználatra ajánlja LED-fényforrásait, erről tájékoztatják az érdeklődőket is, de dolgoznak a magyarországi minősítő jel megszerzésén.
A hatósági eljárás lehetőségei közt felmerül, hogy a beépítés szabályosságát szemlén kell bizonyítaniuk az autók gazdáinak, amikor is a beszerelés és a beállítás tényét munkalappal vagy számlával igazolhatják. Kevésbé valószínű, hogy az autósoknak előzőleg átalakítási engedélyt is kell majd kérniük, ám hogy melyik megoldást választja végül a minisztérium, az a következő időszakban derül ki.
A fényszórókba épített LED-ek dobozát, illetve a gyártók oldaláról letölthető kompatibilitási igazolást érdemes lesz az autóban tartani, hogy legyen mit megmutatni egy közúti ellenőrzésen, illetve az időszakos műszaki vizsgán. Most tehát az utólag beépíthető LED-ek gyártóin a sor, hogy egyenként, a járművek típusára vonatkozóan külön-külön is engedélyeztessék a termékeiket a magyar hatósággal.
A folyamathoz mintaként szolgálhat, hogy Németországon kívül már más európai országokban is zajlott hasonló, így a nyugati és környező országok zömében is végigcsinálta az Osram. A cég angol nyelvű összefoglalójában a LED-esítésre alkalmasnak talált autótípusok jelentős része a kétezres évek utáni. A táblázatot azért is érdemes átböngészni, mert a fényszórók és LED-ek párosításának logikája Magyarországon is azonos lehet. Hogy miért kell országonként külön-külön minősítő jeleket szerezni? Azért, mert az ezzel kapcsolatos döntést nemzeti hatáskörben hagyta az Európai Unió.
Az Osram felsorolásában szerepel az autótípushoz tartozó fényszóró jóváhagyási száma (headlight approval number) is, így még biztosabb, hogy amikor a LED-ek megkapják a magyar minősítő jelet, azokat valóban abba a fényszóróba építjük-e be, amelybe legális. Vásárlás előtt érdemes megvárni a Magyarországra vonatkozó listát. Régi autók is szerepelnek rajta, hiszen mások mellett a Porsche, a Land Rover és egyes Mercedesek esetében találunk évtizedekkel korábban gyártott típusokat. A Philips kompatibilitási listáján szintén sok még forgalomban lévő autótípus nem szerepel, ezt itt lehet megnézni, de régebbiek itt is vannak.
A neves márkák termékein kívül régóta rengeteg könnyen beszerelhető, szabványos foglalatba való, de rossz minőségű LED fényforrás kapható Magyarországon és az interneten, ami önmagában megmagyarázza, hogy mi szükség a minősítési eljárásra. A nem megfelelő LED-ek egy része rontja a tükrös vagy vetítőlencsés lámpák fényerejét, nem megfelelő vetítési képükkel zavarják a többi közlekedőt, és egy közúti ellenőrzésen meg is bírságolhatják a jármű tulajdonosát a szabálytalan átalakítás miatt. Az illegális módosítással a műszakivizsga-bukás kockázata szintén megnő, és a névtelen termékeknek valószínűleg soha nem lesz minősítő jelük sem.
Miért nehéz a régi és az új technika párosítása?
Nem kézenfekvő, hogy az üvegtestbe zárt volfrámszálas fényszóróizzók helyére LED-eket szereljünk. Miközben az előbbiek körkörösen szóródó, 3000 Kelvin körüli színhőmérsékletű meleg fehér fényt bocsátanak ki, addig a fénykibocsátó diódák fénye koncentrált, a fény–árnyék határvonal élesebb, a magasabb, 6000 Kelvin körüli színhőmérsékletük pedig abszolút fehér fényt eredményez, ami elvileg könnyíti az autó vezetőjének tájékozódását.
Az Osram Night Breaker LED nevű termék esetében a gyártó szintén 6000 Kelvin színhőmérsékletet ígér stabil lumenkibocsátás (fényerősség) mellett még alacsony akkumulátorfeszültség esetén is, miközben a többi közlekedőt vakító fény legfeljebb ötven százalékkal a megengedett maximális értékek alá esik. Az Osram azt is ígéri, hogy ez a fényforrás a hagyományos halogénlámpákhoz képest akár 60 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, és akár 6-szor hosszabb az élettartama.
Ha rosszul megtervezett LED-eket szerelünk a halogénizzók helyére, nem számíthatunk azonos vetítési képre és megfelelő megvilágításra, míg a jó minőségű, 20-50 ezer forint körül kapható retrofit LED-készletek esetében ilyesmitől nem kell tartanunk. A silány termékekkel kapcsolatos további probléma, hogy az általában egy fémtest két oldalára helyezett, egyenként nagyjából 180 fokos szögben világító diódák fénysugarainak határán kevésbé megvilágított területek lehetnek. Ennek következménye, hogy az útra vetülő fénynyaláb bizonyos területeken valóban hosszabb és erősebb lesz ugyan, máshol halványabb. Esetleg túlságosan felfelé, vagy a szemből érkező járművek vezetőinek szemébe világít majd az autónk lámpája.
A precíz utólagos LED-ek beszerelésekor is figyelni kell a tökéletes illeszkedésre. A fény keletkezésének helyén egy néhány milliméteres eltérés akár több méteres fénysugártorzulást eredményezhet az autó előtt látható fénycsóva távolabbi pontján. Az újfajta fényforrások egy részén hűtőbordák és/vagy apró ventilátor található, ami bizonyos autótípusok fényszóróháza mögött nem fér el. Léteznek olyan modellek is, amelyeken nem találunk ilyen alkatrészt, és a gyártók sokféle illesztő gyűrűt is kínálnak a beépítés könnyítésére.
Bármilyen halogénhez tervezett fényszóróba be lehet építeni a megfelelően megtervezett LED fényforrást Pusztai László szerint, aki 26 éve foglalkozik autólámpákkal és 32 éve autóvillamossági műszerész. Az általa vezetett Autólámpa Szakszerviz tapasztalata, hogy több autógyártó hivatalosan nem teszi lehetővé a fényszórótest szétszereléses javítását és finombeállítását, pedig megfelelő eszközökkel ez is kivitelezhető. A végeredmény pontos és intenzív vetítési kép, amely nem zavarja a többi közlekedőt, de a LED-esített autó vezetője sokkal könnyebben tud tájékozódni sötétedés után. Pusztai kitért arra is, hogy az összes LED-es megoldás élettartamát alapvetően meghatározza, hogy biztosított-e a fénydiódák megfelelő hőelvezetése, mert a közhiedelemmel ellentétben ezek is melegednek, nem csak a halogénizzók. A megfelelő hőleadáshoz a dióda és a hordozófelület közti illeszkedésre, hővezető pasztára, illetve a távolabbi pontokon aktív vagy passzív hűtésre van szükség.
LED fényforrások terep- és pályahasználathoz
Több éve forgalmazza nagykereskedőként az olasz Sirius márka LED fényforrásait a szegedi Powertuning, és mint azt a cég ügyvezetője, Magyarics Robin kérdésünkre elmondta, a Köhém-rendelet módosítása előtt minden ügyfelük figyelmét felhívták arra, hogy ezeket a termékeket kizárólag zárt pályán, illetve terepen használhatják, közúti forgalomban nem. Magyarics úgy látja, a fényszóróba építhető LED-ek forgalmazóinak egy része egyelőre igyekszik részletesebb információkat szerezni arról, hogy pontosan milyen engedélyekre van szükség ahhoz, hogy az eredetileg halogénizzókkal szerelt, majd átalakított fényszórókkal is legálisan közlekedhessenek, illetve részt vehessenek a műszaki vizsgán.
Mint hozzátette, a LED-ek beépítése előtt mindenkinek azt javasolja, hogy tájékozódjon arról is, hogy a gyártó termékeihez van-e magyar minősítő jel, és csak ezután cserélje, illetve cseréltesse ki az eredeti izzókat. Szintén fontos lehet, hogy ellenőriztessük a fényszórók állapotát, és ha szükséges, szánjunk pénzt a felújításra, majd a fényforrás cseréje után műszerrel állítsák be az első lámpák vízszintes és függőleges pozícióját. Akinek az autójában a manapság általános CAN-busz rendszerű elektromos hálózat található, amelyben az egyes elektromos fogyasztók működését is elektronika felügyeli, annak a LED-ek alacsonyabb áramfelvétele miatt külön illesztő elektronikára is szüksége lehet, mert ellenkező esetben az autó számítógépe tévesen azt érzékeli, hogy kiégett az izzó és hamis hibajelzést küld a műszerfalra.
Miért ne kockáztassunk az illegális LED-del?
Az Országos Rendőr-főkapitányság Telexnek adott korábbi tájékoztatása szerint a rendőrség főként télen, a megváltozott időjárási és látási viszonyok miatt folyamatosan ellenőrzi a járművek műszaki állapotát, ezen belül a világító és fényjelző berendezések megfelelő működését, illetve azt, hogy ezeket az előírásoknak megfelelően használják-e. Ugyanakkor a válaszból kiderül, hogy nem készítenek statisztikát arról, hogy milyen műszaki rendellenességekkel találkoznak leggyakrabban. Ezért nem tudható, hogy hány esetben bukkantak illegálisan autóba épített xenon vagy LED fényforrásokra.
A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést követi el, aki nem jóváhagyott LED-del szereli fel az autóját. Az ilyenkor kiszabható helyszíni bírság legmagasabb összege 65 ezer forint lehet, de neve elhallgatását kérő rendőrségi forrásunk szerint a 20-30 ezer forintos büntetés jellemzőbb, illetve kötelezik az autó gazdáját, hogy a helyszínen szerelje vissza a halogénizzókat a fényszórókba. Összetettebb a helyzet az utólagos, nem legális xenon esetében, mert ennek beépítése átalakításiengedély-köteles, ráadásul a minősítő jellel ellátott fényforrás mellett kötelező a dinamikus fényszórómagasság-állító, illetve lámpamosó is.
4-5 éve rendszeresen találkozott a rendőrség az illegális xenonszettekkel, amelyeket könnyen ki lehetett szűrni a fényszóróház mögé, a motortérbe épített indítóelektronika, illetve az eltérő kábelezés alapján. Az ilyen autók gazdái a helyszíni bírság mellett a forgalmi engedély bevonására számíthatnak, illetve rendkívüli hatósági műszaki vizsgára is kötelezik őket, amelyen eredeti állapotra visszaalakított járművel kell megjelenniük.
Nem elsősorban a bírság miatt érdemes várni az utólag beépíthető LED fényforrásokkal kapcsolatos magyarországi szabályozásra, és a termékek engedélyeire, de azért is, hogy ne vakítsuk el a többi közlekedőt a nem megfelelően kiválasztott, esetleg nem is az autónkhoz való LED-del, és a rosszul beállított fényszóróval. Amikor ugyanis egy közlekedési baleset vizsgálatakor a baleset okai közt felmerül az is, hogy valaki azért veszítette el tájékozódási képességét, mert egy másik jármű fényszórója elvakította, a vizsgálat megállapításától függően legalább részben felelőssé válhat a balesetért ennek az autónak a vezetője, ha szabálytalanul átalakított fényszórókkal közlekedett.
