Minden vidéki régiónak naponta négy mentőgépkocsira való személyzettel kell kisegítenie Budapestet – derül ki a Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által megosztott körlevélből. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője néhány nappal ezelőtt egy rádióinterjúban azt mondta: Budapesten nagyon megemelkedett az esetszám, új munkaerőt nehéz találni, vidéken viszont alacsonyabb a mentők terhelése, ezért vezették be ezt a kiszámítható, új rendszert.
A Hadházy által közzétett belsős körlevél szerint így Budapest kb. 25-30 mentőautónyi személyzetet kap pluszban naponta vidékről, de szélsőségesebb helyzetben nem zárható ki a rendkívüli felrendelés sem. A levél szerint a mentősöknek személyautóval kell a fővárosba utazniuk, ahol lesz egy bázisállomásuk. Itt kapják meg a felszerelt mentőgépkocsit, amin dolgoznak. A levél szerint beosztás esetén már reggel 7 órakor a fővárosban kell lenni, 9-kor kell elkezdeni a szolgálatot, a mentőkocsit 16 óra elteltével kell visszavinni az állomásra. A dolgozóknak ezután kell hazamenniük. „Összességében ez a szolgálat közel 24 órát vesz igénybe” – olvasható a levélben.
Az új rendszerbe minden ápolót és gépkocsivezetőt be kell vonni, így egy-egy emberre 2-3 havonta kerül sor egy alkalommal – áll a levélben. Hadházy szerint az nem derül ki, mikortól számít a rendes munkaidő és a túlóra, vagyis kifizetik-e azokat az órákat, amikor a mentősök elindultak munkába, de még nem léptek szolgálatba Budapesten. A levél szerint a főorvosok „jóindulattal állnak ahhoz”, hogy a mentősök megehessék a magukkal hozott ebédet. „Szóba került valamiféle anyagi plusz is a Budapesten vidékről feladatot ellátó személyzetnek, azonban erről sincs több információ” – olvasható a szövegben.
A vidéki mentősöket korábban is gyakran vezényelték a fővárosba, ha Budapesten nem volt elég kapacitás, most úgy néz ki, ez rendszeressé válik. Hadházy Ákos azt írta: „Nagyon remélem, hogy Budapesten mostantól késő este már senki nem lesz rosszul vagy töri össze magát! Ha ugyanis este 11-kor kell mentőt hívni, jó eséllyel egy olyan egység érkezik hozzá, amely akkor már 14 órája szolgálatban van, de jóval korábban, kora reggel indult el munkába.”
Az új rendszerről január 15-én Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője is beszélt január 15-én a Tradiónak, ahol óvott a hangulatkeltéstől. Mint mondta, folyamatosan nő a mentők esetszáma, ami 2024 végén már naponta 3800 körül volt országosan. A karácsonyi ünnepek idején különösen sok volt a riasztás, mert sok háziorvos is szabadságra ment, és az emberek ekkor is inkább a mentőket hívták. A hívások száma az ünnepek után sem csökkent jelentősen.
Arányában a legtöbb feladat – körülbelül napi 1300-1400 eset – a fővárosban van, eközben a vidéki mentőállomások terheltsége alacsonyabb, magyarázta az intézkedést a szóvivő. Győrfi szerint most mindenki számára kiszámíthatóbb rendszer jön létre, hiszen rendes beosztás szerint minden vidéki mentőállomás dolgozója előre tudja, hogy két-három havonta mikor lesz az az egy alkalom, amikor Budapesten kell szolgálatot adnia.
Győrfi szerint jogos felvetés lenne, hogy keressenek új munkaerőt az OMSZ-hez Budapesten, és a mentőszolgálat dolgozik is ezen. A fővárosban azonban telített a munkaerőpiac, nehezen találnak embereket. Erősítették a fővárosi kocsiparkot, bevezették például a gyors reagálású egységeket, amelyeket azonnal lehet megadott helyszínekre küldeni. Az OMSZ szóvivője szerint emellett folyamatosan igyekeznek felhívni az emberek figyelmét arra, hogy nem életveszélyes vagy súlyos esetekben, például hasmenés miatt ne a mentőket hívják.
Az ügyben kérdéseket küldtünk az Országos Mentőszolgálatnak.
