Karácsony Gergely kedden azt jelentette be, hogy a bíróság a fővárosnak adott igazat a kormány önkormányzatokra kivetett sarca, a szolidaritási hozzájárulás ellen indított perben. A főpolgármester arra számít, hogy a bírósági ítélet írásos kihirdetése után a Magyar Államkincstár vissza fog utalni a fővárosnak egy 28,3 milliárd forintos összeget, illetve annak 6 milliárdos kamatát. De egyáltalán mi az a szolidaritási hozzájárulás, és miért kéri vissza egy részét a komoly anyagi gondokkal küzdő főváros? Tényleg érkezni fog a Magyar Államkincstártól „szolidaritási hozzájárulás visszautalása” közleménnyel a főváros számlájára 28 milliárd forint?
Mi az a szolidaritási hozzájárulás?
A szolidaritási hozzájárulás egy kormány által a nagyobb önkormányzatoktól beszedett összeg. Ezt ugyan az önkormányzatok finanszírozási rendszerébe sorolják, azonban több önkormányzatnak ez nem finanszírozás, hanem teher, elvonás. A kormány meghatározása szerint a hozzájárulást „a magas egy lakosra jutó adóerőképességgel rendelkező települések” egy része fizeti a központi költségvetésnek. Egyszerűen: a gazdag városokat sújtó elvonás célja, hogy ebből a pénzből támogassák a szegényebb településeket. Ennek mértékét évről évre a településhez beérkező adókból számítják ki, és mivel ez szinte mindig egyre több, így a szolidaritási hozzájárulás mértéke is szépen megugrott az utóbbi években.
Miért bírálják ezt a rendszert a nagyobb városok?
Vannak olyan nagyobb önkormányzatok, amelyek szerint gyakorlatilag semmi bizonyíték nincs arra, hogy a tőlük elvett pénz valóban a kisebb, az arra rászoruló településekhez kerül vissza. A Fővárosi Önkormányzat szerint a pénzük egész egyszerűen visszacsordogál a költségvetésbe, hogy aztán a kormány arra költse el azt, amire ők szeretnék. A kormány ezekre a vádakra nem reagál, szerintük a nagyobb és gazdabb településeknek ki kell segíteniük kisebb társaikat.
Ki és mennyi szolidaritási hozzájárulást fizet?
Leegyszerűsítve: minél több adóbevétele van egy településnek, annál többel kell „hozzájárulnia” a kisebb önkormányzatok működéséhez. A 3200 önkormányzat körülbelül harmadát érinti a befizetés. Néhány példa a nagyobb városok esetében: Szeged 5 milliárdot, Székesfehérvár 8,2 milliárdot, Pécs 4,5 milliárdot, Győr 12 milliárdot, Debrecen 8 milliárdot, a kisebb Érd pedig 520 millió forintot fizet be. Messze a legnagyobb befizető Budapest. 2025-ben adóbevételeikből 89 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kell visszautalniuk a központi költségvetésbe.
Milyen összegek folytak be így az államhoz, és az állam mennyivel támogatta az önkormányzatokat?
Az elvonás mértékének növekedése ötéves összehasonlításban elég látványos: miközben 2020-ban még összesen 58 milliárd forintnyi hozzájárulást fizettek az önkormányzatok, addig idénre már összesen 360 milliárd forintot visz el a kormány ezen a címen. Ezzel párhuzamosan az állam az önkormányzatoknak 2020-ban 821 milliárdnyi támogatást adott, idén pedig 1350-et. Tehát a támogatás nem duplázódott, miközben a nagyobb önkormányzatoktól elvont pénz a hatszorosára nőtt.
Miért perelte be az államot a főváros?
Röviden: a főváros a szolidaritási hozzájárulás évről évre növekvő mértékét vitatja. Bővebben: 2023-ban azzal az érveléssel indítottak pert a Pénzügyminisztérium ellen, hogy önkormányzatként nettó befizetői lettek a központi költségvetésnek, tehát több pénzt fizettek be, mint amit az állam normatívaként adott arra, hogy működtessék a közszolgáltatásaikat. A per indításakor az Alaptörvényre és az önkormányzati törvényre hivatkoztak. Ezek ugyanis kimondják: az önkormányzatok saját bevételei nem vonhatók el. Karácsonyék gyakorlatilag csak azt szeretnék elérni, hogy a szolidaritási hozzájárulás összege pont annyi legyen, mint amennyit az államtól kapnak támogatásként.
Akkor állam gyakorlatilag kevesebbet ad Budapestnek, mint amit utána elvesz?
Igen. Az utóbbi években ráadásul egyre nagyobbra nyílik az olló, mert miközben az államtól kapott normatíva csak alig látható mértékben növekedett Budapest esetében, addig a szolidaritási hozzájárulás jóval több lett. 2021-ben végül elérték azt a szintet, hogy Budapest több pénzzel „járul hozzá” bevételeiből a költségvetéshez, mint amit az államtól kap támogatásként. 2023-ban 28 milliárd forinttal többet fizettek be, 2024-ben 35 milliárddal, idén pedig már 50 milliárd forint a szolidaritási hozzájárulás címen elvont pénz és a kormánytól kapott állami támogatás különbözete.
Miért húzódott eddig a per, hogy áll most a helyzet?
A per elindítása után 2023-ban úgy tűnt, hogy gyorsan eldől a kérdés. A bíróság első fokon egy hónap alatt, tárgyalás nélkül elutasította kérelmüket, de a főváros másodfokra vitte az ügyet. A Fővárosi Ítélőtábla 2023 szeptemberében a per lefolytatására utasította a Fővárosi Törvényszéket, amely végül az Alkotmánybíróságnak (Ab) beadott, egyedi normakontrollt kérő beadványában azt írta, „a főváros által csatolt beszámolók és egyéb adatok alapján megállapítható a szolidaritási hozzájárulás ügyében az állami konfiskáló, elkobzó jelleg”.
Az Alkotmánybíróságnak 90 napja volt dönteni, de több mint 200 napig halogatták a kérdést, végül kimondták, hogy nincs túladóztatva a főváros. Karácsonyék viszont az Ab egyik megállapításába kapaszkodhattak: „A szolidaritási hozzájárulás, amikor nettó befizetővé tesz egy helyi önkormányzatot, akkor kerülhet összeütközésbe a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában, illetve az Alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával” – írták. A bíróságnak ezután újabb döntést kellett hoznia a kérdésről.
Milyen ítélet született most, ami után a főváros 28,3 milliárd forintos összeg visszautalását várja az államtól?
A Fővárosi Törvényszék ítélete írásban egyelőre nem elérhető, ezért a határozatot a két vitás fél másképp értelmezi. Egyelőre ezért csak az üzengetés megy arról, hogy egyáltalán visszajár-e ez a pénz Budapestnek.
Ki hogy értelmezi az ítéletet?
Karácsony Gergelyék úgy értelmezték a 2023-ra vonatkozó ítéletet, hogy a 28 milliárdot forintot és a kamatokat vissza kell utalnia az Államkincstárnak Budapest számlájára. A Magyar Államkincstár (MÁK) és Sára Botond főispán viszont nagyon nem így látják. A MÁK azt állítja, hogy a bíróság kedden kihirdetett ítéletében kizárólag eljárásjogi hibát állapított meg. Vagyis a bíróság a kihirdetett ítéletével a Kincstárt nem kötelezte a 2023. évi beszedett összegek visszafizetésére. „Nem jár vissza a pénz a fővárosnak, továbbra is fizetniük kell a szolidaritási adót” – írták.
Sára Botond főispán is hasonló álláspontot képvisel. Szerinte szó sincs arról, hogy az Államkincstárnak vissza kell fizetni a szolidaritási hozzájárulást, azt ugyanis a bíróság sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem minősítette vagy vitatta. A főispán szerint a bíróság ezzel éppen ellenkező következtetésre jutott – ennek, és a 2025-ös költségvetési törvény vonatkozó rendelkezésének megfelelően pedig törvényességi felhívást tesznek a Fővárosi Közgyűlés felé a szolidaritási hozzájárulás befizetésével kapcsolatban, amelyet Sára szerint a friss ítélet is megerősít.
Mire számíthat a főváros, hogyan kapna mégis pénzt?
Karácsony Gergely főpolgármester erre annyit reagált, hogy szerinte se a Magyar Államkincstárnak, se Sára Botondnak nincs igaza. Amennyiben pedig nem fizet az Államkincstár, akkor ezért is perre mennek, és így szerzik meg a főváros pénzét. Kiss Ambrus főigazgató pedig azt mondta, hogy szerinte a bíróságon elhangzott: azt a tájékoztató levelet megsemmisítette a bíróság, amit 2023-ban júliustól kezdve kiadott a Magyar Államkincstár. Ezekben a tájékoztató levelekben az Államkincstár azt közölte, hogy mennyi szolidaritási hozzájárulást kell az adott hónapban befizetni. Ezek a bíróság szerint azért semmisek, mert nem volt mögöttük az államháztartási törvénynek megfelelő közigazgatási eljárás. A tájékoztató levelekben szereplő összeget adták most össze. Ezért követeli a 28,3 milliárd forintot, illetve a 6 milliárdos kamatot a főváros. Így jelenleg két jogértelmezés áll egymással szemben, amiből a kormány magyarázatát részleteiben még nem ismeri a nyilvánosság. Egyelőre kérdés, hogy újabb per lesz-e az ügyből, vagy a kormány Budapest értelmezése szerint eleget tesz az ítéletnek és utal.
