Ment tovább a tanítás, vagy lementek az udvarra – mennyire vesszük komolyan a bombariadókat?

„Több helyi intézmény jelezte, hogy hozzájuk megérkezett a levél, de ebben az iskolánkban egész nap zajlott az oktatás. Az igazgató önkormányzati ülésen vett részt, nem volt elérhető, később, mikor megérkezett az iskolába, a titkárok mondták neki, hogy a spam mappában volt az email, nem látták” – írta egyik olvasónk a csütörtöki bombafenyegetésekről.

Egy másik, szerkesztőségünkhöz érkezett levél szerint mindössze négy rendőrt vezényeltek a négyszárnyú, háromemeletes iskolába, közben több mint 800 gyereket „órákon át a protokollok ellenére bent tartottak, a szülőket 12-13 óra között kezdték értesíteni. Olyan nincs, hogy egy ilyen fenyegetés ismeretében nem ürítik ki az épületet.” Olvasónknak a helyszínen az egyik rendőr azt mondta: emailen érkezett a fenyegetés, ezért nem ürítették ki az iskolát. „Visszakérdezésemre nem adott értelmes választ. A másik kijelentése az volt, hogy túl sok iskola volt fenyegetve.” Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a kiürítésekkel kapcsolatban azt mondta: ahol a kockázatelemzés alapján nem volt indokolt az épület kiürítése, ott előfordulhatott, hogy ezzel nem éltek a kollégái.

A bombariadók viszonylag rendszeresek, így nem meglepő, hogy csütörtökön is sokan lazán kezelték a történteket. Senki nem kívánja, és soha nem történjen meg, de vajon mennyire vagyunk felkészülve egy valódi fenyegetésre, amikor több száz gyereket és pedagógust kellene gyorsan biztonságba helyezni? Tudjuk-e egyáltalán, mit kellene tenni ilyenkor, mi az eljárásrend, milyen messzire kell elhagyni egy robbantással fenyegetett épületet? Volt már egyáltalán olyan Magyarországon, hogy találtak is bombát egy ilyen fenyegetés után? És hogy jön a csütörtöki fenyegetéshez az, hogy „vége van, kicsi”?

Volt, ahol tényleg komolyan vették

Az egyszeri bombariadókhoz képest a csütörtöki nap rendkívülinek számított Magyarországon. A rendőrség pénteki tájékoztatója szerint összesen 292 oktatási intézménybe érkezett fenyegető email, ebből 273 budapesti és 19 vidéki iskolába. Csütörtökön este, de még pénteken reggel is kaptak jelzést arról, hogy valaki a spam mappában észrevett egy fenyegető levelet – így fordulhatott elő, hogy a rendőrök még pénteken reggel is kivonultak egy budapesti iskolához ellenőrzésre. Volt, aki annak ellenére is kérte a vizsgálatot, hogy nem kaptak fenyegetést. A hatóságok végül 313 épületet vizsgáltak át.

Bombariadó esetén az iskoláknál, illetve közintézményeknél hasonló (lenne) az eljárásrend, mint egy tűzriadónál. A nagyobb intézményeknek (például egyetemeknek) sokszor van saját vagyonvédelmi és rendészeti szabályzatuk is, ez részletesebben is meghatározza a teendőket. Ezekben leírják, hogy a fenyegető tartalmú értesítés telefonon, faxon, levélben vagy emailben érkezhet. A fenyegetés megérkezése után értesíteni kell az igazgatót a fenyegetés tartalmáról, időpontjáról, illetve más információkról, majd szólni kell a rendőrségnek. Az épület kiürítését ezek után a rendőrség rendelheti el. Ilyenkor hivatalosan nemcsak magát az épületet, hanem annak környékét is el kell(ene) hagyni a kijelölt menekülési útvonalon.

Ehhez képest csütörtökön több iskolában zavartalanul ment tovább a tanítás, máshol „a gyerekeket az udvarra terelték, ott fagyoskodtak, amíg valaki elhozta őket”. Volt, ahol valóban komolyan vették a dolgot. Reggel 9 óra előtt már értesítették a szülőket, a gyerekeket pedig nem az udvarra, hanem az épülettől távolabb, az iskola melletti játszótérhez vitték. Minden holmijukat bent kellett hagyniuk, csak a kabátot, csizmát vették fel gyorsan.

Email jött az osztályfőnöktől, hogy vészhelyzet van, vigyük haza a gyerekeket

Innentől már a rendőrségnél, illetve a hatóságoknál van az irányítás. A Telexhez érkezett levelek, és a kormányinfón elhangzottak szerint mindegyik fenyegetéssel érintett iskolához kimentek rendőrök. A további teendőkről ilyenkor már a hatóság tájékoztatásának megfelelően dönthet a megbízott vezető. A csütörtöki bombariadók alatt az igazgatók például arra is felhatalmazást kaptak a tankerülettől, hogy rendeljenek el tanítási szünetet. Rétvári Bence államtitkár arról beszélt, hogy hiába tűnnek alaptalannak a fenyegetések, azokat komolyan vették, minden iskolát átvizsgálnak. A rendőrök szerinte ki vannak képezve bombafenyegetés felmérésére, és amennyiben szükség van rá, akkor ők szólnak a bombaszakértőknek. Csütörtökről megjelentek olyan képek is, amikor bombakereső kutyákkal vizsgálnak át egy iskolaépületet.

Látva az iskoláknak küldött fenyegető leveleket, sok szülő és diák is megrémülhetett. Beszámolók szerint a gyerekek, akik haza tudtak telefonálni szüleiknek, azért megkérdezték, hogy ez akkor most mi, mennyire kell komolyan venni. Itt rögtön felmerül az a kérdés is, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben vajon mennyiben segíti a gyors kommunikációt, hogy szeptember óta a mobilt reggel elveszik a diákoktól.

Néhol a pedagógusok kiosztották a készülékeket, de sokaknak az iskolában maradt a telefonja az átvizsgálás idejére. Sok szülő munka közben, a hírekből tudta meg, hogy bombariadók vannak az iskolákban. Ezután aztán nem mindenki tudta elérni a gyerekét, hogy meggyőződjön róla, biztonságban van-e.

A fent már idézett szülő például azt írta: őket 12-13 óra között kezdték el értesíteni az iskolából. Egy másik hozzánk érkezett levél szerint a szülő csak egy konkrétum nélküli emailt kapott a riasztásról. „Egy email jött az osztályfőnöktől, hogy vészhelyzet van, vigyük haza a gyerekeket. Ennyi. Azt sem tudtam, mi történt. A postafiókomat nem nézem munkaidőben, most pont ránéztem, szerencsére épp időben – mert egy órára dolgozom a sulitól. Az ismerős szülőket felhívtam, örültek neki, mert nem látták az emailt.”. A szülő szerint egy sms sokkal figyelemfelkeltőbb lenne ilyen helyzetekben.

Vége van, Kicsi!

„Gyermekem sírva fogadott, félt, hogy felrobban az iskola” – írta a Telexnek az egyik szülő csütörtökön. Egy országos bombariadó, ami több száz iskolát érint nagy eséllyel ambivalens érzéseket fog kelteni a gyerekekben is: egyszerre jár örömmel, hogy elmarad a matekdoga, de megjelenhet a szorongás is mellette, hiszen mégiscsak fenyegetést kapott az iskolájuk, hogy valaki(k) fel fogják azt robbantani. Ez egy gyerek számára ijesztő és szorongáskeltő is lehet – írta gyerekpszichológus a bombariadó lelki hatásairól. Persze egy ilyen helyzet egyénenként máshogy hat emberekre. A TikTokon olyan videók is megjelentek, amint az iskolából viccelődve vonulnak ki a diákok.

Sokan tényleg nem vették olyan komolyan a történteket. Ennek látványos nyoma is keletkezett az interneten: a csütörtöki, ingyenes generátoron létrehozott fenyegető emailt küldő címre ugyanis többen válaszoltak is, és az üzenetek nyilvánosan elérhetővé váltak. A Hvg.hu írta meg ez alapján, hogy jókedvű diákok arra panaszkodtak, hogy az ő iskolájukat miért nem fenyegette meg az illető, más az időzítést is kifogásolta, mondván, náluk pénteken van matek- és töritémazáró. Volt, aki visszaszólt, és fenyegetőzve írt, egyesek veréssel, csúnya szavakkal tarkított üzenetekben küldték el melegebb éghajlatra a fenyegetőzőt. Mások egész egyszerűen klasszikust idéztek és annyit írtak: „Vége van, Kicsi!”

Előfordult, hogy tényleg volt bomba

A csütörtökinél kisebb riasztások viszonylag általánosak, csak az elmúlt egy évre visszanézve sok olyan hírt találni, hogy bombafenyegetés miatt kellett kiüríteni épületeket. Nemrég két székesfehérvári üzletközpontot kellett kiüríteni, de más plázákat és bevásárlóközpontokat is rendszeresen megfenyegetnek. Nyugat-európai országokban is előfordul, hogy pályaudvarokat vagy népszerű turisztikai látványosságokat bénítanak meg így hosszú órákra. Bár ezek a fenyegetések Magyarországon is rendszeresek, hasonló, egyszerre több száz intézményét érintő fenyegetés az utóbbi időben nem volt az országban.

A 2000-es évek elején a mostaninál is általánosabbak voltak a bombariadók. Eleinte otthonról telefonáltak be az emberek, amit gyorsan felváltott a telefonfülke, mert a telefont viszonylag könnyen lenyomozta a rendőrség. Sok volt a bombariadó az iskolákban, a közlekedési csomópontok és a bíróságokon is. Előfordultak olyan esetek is, hogy diákok úgy akartak megzavarni egy fontosabb vizsgát vagy akár az érettségit, hogy valahonnan bombafenyegetést küldtek az iskolának. Sebestyén Balázs is bevallotta: az ő „fenyegetése” miatt egyszer kiürítették iskoláját. A mobiltelefonok és az internet elterjedésével az ilyen fenyegetés küldése kifejezetten könnyűvé vált, elég egy sms vagy egy telefonhívás, hogy egy egész épületet kiürítsenek, ugyanis a veszélyt minden esetben komolyan veszik.

Az pedig kifejezetten ritka, hogy a bombafenyegetés után a kivonuló hatóságok találnak is bombát vagy robbanóanyagot. Ritkán, de akadtak persze kivételek: 1999-ben egy férfi telefonon értesített két Metro áruházat, hogy azokban nagy erejű pokolgépet rejtett el. A rendőrök mindkét helyen találtak időzítővel ellátott robbanószerkezetet, de ezek ereje nem volt sokkal nagyobb egy petárdáénál.

Hasonló, kisebb esetek többször is előfordultak, de valódi, robbantással végződő esetekről általánosságban nem értesül előre se az érintett, se a rendőrség. Nem volt előzetes fenyegetés például 2016-ban sem, mikor a Teréz körúton két rendőrt is súlyosan megsebesített egy robbantó.

A bombával való fenyegetés azért sem éri meg, mert a törvény szigorúan bünteti azokat, akik ezzel szórakoznak.

Orbán Viktor: Az állam a helyén van

Gulyás Gergely miniszter csütörtökön elmondta, hogy az iskolákat ért fenyegetés miatt a rendőrség egyelőre büntetőeljárás keretében, közveszéllyel fenyegetés büntette miatt nyomoz. Ez már önmagában is érhet börtönbüntetést. A csütörtöki fenyegetéseknél minősített esetről van szó, a köznyugalmat súlyosan zavarta meg és többrendbeli az elkövetés, ami tovább súlyosbítja a büntetési tételt.

A rendőrség pénteken be is jelentette, hogy már terrorcselekménnyel fenyegetés bűntette miatt nyomoznak, aminek a büntetési tétele 3-5 év is lehet. A magyar nyomozóhatóságok és szolgálatok Gulyás szerint képesek arra, hogy külföldi szerverek mögé bújt elkövetőt is beazonosítsanak.

A bombával fenyegetőzőket a rendőrségnek több esetben is sikerült már azonosítania az utóbbi években. Idén már elfogtak egy zuglói férfit, aki 2024. december 20-án telefonált be a rendőrségre azzal, hogy egy szórakozóhelyen bomba fog robbanni – veszélyes tárgyat egyébként itt sem találtak. Tavaly előtt egy 15 éves fiatalt azonosítottak, aki egy hónap alatt többször is bombarobbantással fenyegette meg Zalaegerszeg intézményeit. Nem éri meg részegen fenyegetőzni sem: egy férfi ittas állapotban azt állította, hogy a Pénzügyminisztériumban rejtett el több bombát is. Még aznap elkapták, és gyorsított eljárásban egy év – végrehajtásban két évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték

Bárki és bármi is áll a csütörtöki, országos bombafenyegetés hátterében, a történtek része lesz majd a következő hetek politikai napirendjének is. A kormány és a hatóságok vélhetően mindent megtesznek majd, hogy felderítsék, ki áll a fenyegetések mögött. Orbán Viktor pénteken már arról beszélt, hogy az „állam a helyén van”, biztosítani tudják a gyerekek biztonságát. Aztán elég gyorsan migránsozással kötötte össze a helyzetet, ugyanis szerinte az egész fenyegetést el lehetne intézni egy „vállrándítással”, de Nyugat-Európában terrorcselekmények vannak, ezért nem tesznek így. Hozzátette: „Legfontosabb, hogy migránsokat nem szabad beengedni.”