Tuzson Bence szerint érthetetlen, hogy az Országos Bírói Tanács kiugrott a kormánnyal kötött megállapodásból

Nincs veszélyben az igazságszolgáltatás függetlensége, a kormány pedig nem a reformokért cserébe emeli a béreket – többek között erről beszélt az Indexnek adott interjújában Tuzson Bence igazságügyi miniszter, utalva a kormány 2024 őszén kötött, nagy felháborodást keltő négyoldalú megállapodásra.

Tuzson szerint a „hatékonyság egyik eleme a béremelés, de nem arról van szó, hogy a reformokért cserébe béremelést kértek volna, ahogy fordítva sem történt ilyen, a kormány sem mondta azt, hogy feltételekkel emelnénk a béreket.”

A miniszter szerint „furcsa és bizonyos értelemben érthetetlen” az országos Bírói Tanács (OBT) magatartása. Tuzson itt arra utal, hogy az OBT, a bírói önigazgatás csúcsszerve január elején döntött arról, hogy érvényteleníti a kormánnyal kötött megállapodást. A miniszter szerint a kormány nem sértette meg az OBT jogait, ha a testület mégis így gondolná, fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ezt azonban eddig nem tették meg, csak utólag nyilatkoztak arról, hogy érvénytelennek tekintik a megállapodást.

„Ez nem egy westernfilm, nem azon az alapon működünk, hogy kinek az érvei ütnek nagyobbat” – mondta a miniszter, hozzátéve, korábban elmondta érveit az OBT-nek. „Megnehezíti az együttműködést, ha egy testület nem gondolja át a döntéseit, vagy a megállapodás után meggondolja magát, ez a komolyságot is veszélyezteti” – mondta Tuzson, hozzátéve, megérti, hogy feszültségek vannak a szervezeten belül, de ezeket a konfliktusokat „házon belül” kell rendezni. Ahogy korábban is kijelentette, a kormány tartja magát a megállapodáshoz, az OBT döntése a béremelést és az uniós forrásokat sem veszélyezteti.

Az Alaptörvény legutóbbi, tizennegyedszeri módosításával kapcsolatban – mely szerint a parlament ezentúl nem az ügyészek közül választja a legfőbb ügyészt – Tuzson tagadta, hogy ezzel Polt Péter utódjának készítenék elő a terepet. Szerinte korábban is volt ilyesmire példa és „nem feltétlenül van értelme egy olyan rendelkezésnek, amely ellentétes a jól működő hagyománnyal.”

Az interjúban még ezekről esik szó:

• Tuzson szerint érdemes megfontolni, hogy Donald Trump mintájára a magyar Alaptörvényben is rögzítsék, az állam két nemet ismer el, nőt és férfit
• A Till Tamás üggyel kapcsolatban azt mondta, véleménye szerint nem évült el a bűncselekmény, de nem nevezné jogalkotói mulasztásnak, hogy felmerült az elévülés, mondván, a jog nem egzakt tudomány és egy jogyszabály nem tudja leírni az összes lehetséges esetet.
• Az online csalóknak Tuzson azt üzeni, el fogják kapni őket. Az előző jogszabálycsomagnak köszönhetően egymilliárd forintot már sikerült visszajuttatni tulajdonosaikhoz, a közeljövőben pedig újabb szabályzásokkal készülnek – többek között szigorítanák a csalásokban résztvevő strómanbankszámlákkal szembeni fellépést és erősítenék a bankszektor és a hatóságok együttműködését.
• „Érdemes elgondolkozni a büntetési tétel szigorításán a megelőzés és a minél szigorúbb büntethetőség érdekében” – mondta az igazságügyi miniszter a januári bombariadó-hullámmal kapcsolatban. Erre szerinte azért van szükség, mert bár korábban is voltak bombariadók, a „január végihez hasonló tömeges méretű fenyegetés Magyarországon még nem valósult meg.”
• A megállapodás tartalmazza a bíróságok digitalizációját is – ezzel lehetővé tennék, hogy ne kelljen feltétlenül részt venni személyesen a bírósági tárgyalásokon, hanem online is be lehessen csatlakozni.