„Ha ellenzed a nácik dicsőítését, ha nem akarsz az utcán masírozó náci keretlegényeket látni, akkor gyere és tüntess az újjáéledő fasizmus ellen!
Semmi esélyt a fasizmusnak!”
– ezekkel a mondatokkal hirdetett tüntetést szombat délután háromra az Antifasiszta összefogás a Széll Kálmán térre. Bár a Facebook-eseményben eredetileg nem írták, a tüntetők a Vár felé vették az irányt, ahonnan fél ötkor megindulnak a Kitörés Emléktúra túrázói. A rendőrök hétfőn sajtótájékoztatón jelentették be, hogy drónokkal, kutyákkal és kamerákkal készülnek a megmozdulásokra.
Komoly rendőri készültség mellett kezdődött el délután háromkor az antifasiszta tüntetés a Széll Kálmán téren. A Telex helyszíni tudósítója szerint nem volt sok tüntető, a tér negyedét se foglalták el. Ugyanakkor két-három tüntetőre jutott egy rendőr. A rendfenntartók arra is megkérték az embereket, hogy vegyék le a maszkokat, mert nem lehet ilyeneket viselni a tüntetésen.
Az a lobogókból is látszik, hogy magyarok és külföldiek is vannak az antifasiszta tüntetők között, bár utóbbiakból talán kevesebben jöttek el idén, mint 2024-ben.
Az antifasiszta megmozduláson az első felszólaló a második világháborúról, a Horthy-rendszer felelősségéről beszélt.
„Úgy tűnik, 80 év alatt mindent sikerült elfelejteni”
– mondta, majd emlékeztetett arról, hogy a holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Arról beszélt, hogy pont a második világháború népirtásai miatt is elfogadhatatlan, hogy évente ünneplik a kitörés napját szélsőjobboldali csoportok. A parlamenti frakcióval is rendelkező Mi Hazánkot pedig egy aggasztóan erősödő befolyású neonáci pártként írta le. „Nem hagyjuk, hogy tovább dicsőítsék a fasisztákat, éljen az antifasizmus” – zárta beszédét az antifás tüntető.
A tüntetők azóta elhagyták a Széll Kálmán teret, és az Ostrom utcán vonultak a Vár irányába, miközben külföldi antifasiszta rigmusokat kiabáltak, ritmusra doboltak és tapsoltak. Az Ostrom utca és a Várfok utca kereszteződésénél még több rendőr várta a tüntetőket. Több utcát is lezártak a hatóságok a Várnegyedben, hogy az antifasiszták és a Kitörés Emléktúrára érkezők ne találkozzanak. Ugyanazon az útvonalon mennek egyelőre a tüntetők, mint tavaly, a Bécsi kapu térnél kis időre megállt a vonulás.
„Free Maja!”, azaz „Engedjék szabadon Maját” – üvöltötték a tüntetők a Várnegyedhez érve. Arra a Maja T.-re utalhattak, aki ellen a 2023-as kitörés napi utcai támadások miatt indult bírósági eljárás, és aki 2024 júniusa óta van előzetes letartóztatásban Magyarországon. A német legfelsőbb bíróság döntése szerint azonban jogellenesen adták ki Maja T.-t Magyarországnak.
A tüntetők ezután megálltak a Hess András téren, ahol a rendőrök visszafordították őket a Széna tér felé. Négy után nem sokkal megindultak az antifasiszta tüntetők a Táncsics Mihály utcán a Széna tér felé. A Bécsi kapu téren is felszólalt egy antifás tüntető, aki azt mondta, minden erőforrással ki kell állni a jelenleg is magyar börtönben ülő Maja T. mellett, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a 2023-as antifasiszta támadásokban. „Szabadítsák ki az összes antifát!” – zárta a beszédét a demonstráló.
Az antifás tüntetők fél ötkor visszaértek a Széna térre, és azóta már elérték a Széll Kálmán tér Vérmező út felőli oldalát. „Hazafele túrázz, tetves náci!” – skandálták itt a magyar tüntetők. Bár hivatalosan nem jelentették be a szervezők, úgy tűnik, hogy véget ért az antifasiszta rendezvény. Elkezdett oszladozni a tömeg, többen megindultak a metró felé.
Közben legalább ezer ember várakozott a budai Vár sarkánál délután négy előtt, készülve a maximum 60 kilométeres Kitörés Emléktúrára. A meghirdetett starthelyet, a Kapisztrán teret a rendőrség teljesen lezárta, ezért gyűltek össze az emberek a Tóth Árpád sétány végén, a várfal tetején. Háromnegyed részben túrázók, egynegyed részben hagyományőrzőnek öltözött emberek alkotják a tömeget. Fegyelmezett sorban áll mindenki, mivel teljesítménytúráról van szó, szabályos indítás van az időméréshez.
A Telex helyszíni tudósítója beszélt egy eltökélt ötfős társasággal, ők azt mondták, a 60 kilométer és a nagy szintkülönbség sem rémíti meg őket, végigcsinálják a fő távot. A rendőri készültségből az látszik, hogy rendőrautók és kisbuszok állnak a Vár alatti utcákban, elfoglalva minden szabad parkolóhelyet.
Vannak katonai egyenruhás emberek a helyszínen, világháborús német szimbólumokat is látni. Bár tiltott önkényuralmi jelképet ekkor még nem észleltünk, maximum vaskereszteket és gót betűs írásokat, később náci övcsatot és SS-parolit is láttunk a tömegben. Sokan futni kezdtek, ebből látszik, hogy többen sporteseményként tekintenek a Kitörés Emléktúrára.
A menet a Lovas út, Körmöci utca lépcsője, Logodi utca nyomvonalon haladt. A Logodi út már nincs lezárva a forgalom elől. Egy túrázó csoport egyik tagja azt mondta, így, hogy cikcakkban mennek le a Várból, autentikus a kitörés túra. „Még hitelesebb lenne, ha lőnének is” – tette hozzá. A Széll Kálmán teret elkerülték a túrázók, a Krisztina körúton vonultak a Szilágyi Erzsébet fasor felé. Többen az úttesten sétáltak, a kitörés túra élbolya a Városmajorba ért. Itt a legtöbb katonai ruhába öltözött túrázó megállt az első világháborús vadászzászlóalj-emlékműnél, a szobornál gyertyák is égtek.
A rendezvény eredete, hogy 1945. február 11-én próbáltak kitörni a német és magyar csapatok a budapesti Várból, a Vörös Hadsereg ostromgyűrűjéből. Az akció brutális volt, kevesebb mint öt nap alatt több tízezer katona halt meg, a szovjet vonalakon csak pár százan tudtak átjutni. A kitörés megítélése nyolcvan év után sem egységes. Az elmúlt években több alkalommal is összetűzések, verekedések voltak a második világháború végén lejátszódott eseményeket különbözőképpen értelmező, azokra máshogyan emlékező csoportok között. Hasonló események várhatóak, mint 2024-ben, amikor egyébként békés körülmények között, komolyabb fennforgás nélkül tartottak teljesítménytúrát, antifasiszta tüntetést és titkos, neonáci metálkoncerteket.
