Nemcsak Kitörés Emléktúra, de antifasiszta tüntetés és titkos neonáci rendezvény is lesz szombaton
A második világháború utolsó szakaszában, pár nap híján pont nyolcvan éve, 1945. február 11-én próbáltak kitörni a német és a magyar hadsereg katonái, illetve a nyilaskeresztes csapatok a budai Várból, a Vörös Hadsereg ostromgyűrűjéből. Az akció brutális volt, kevesebb mint öt nap alatt katonák ezrei haltak meg, a szovjet vonalakon csak pár százan tudtak átjutni. A kitörés megítélése nyolcvan év után sem egységes. Az elmúlt években több alkalommal is összetűzések, verekedések voltak a második világháború végén lejátszódott eseményeket különbözőképpen értelmező, azokra máshogyan emlékező csoportok között.
Most is hasonló események várhatóak, mint 2024-ben, amikor egyébként békés körülmények között, komolyabb összetűzés nélkül tartottak rendezvényeket különböző ideológiát képviselő, egymással élesen szemben álló szervezetek. Szombaton délután a Széll Kálmán téren antifasiszta csoportok gyülekeznek, a Várból indul a hagyományos Kitörés Emléktúra, és egy közelebbről meg nem határozott magánterületen neonáci szervezetek is rendezvényre készülnek.
Mivel az elmúlt években több inzultus is volt a február elején demonstráló csoportok között, a rendőrség nagy erőkkel, kutyás járőrökkel, drónokkal, speciális műveleti autókkal készül az eseményekre. Hétfőn erről közös sajtótájékoztatót is tartott Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). „A két évvel ezelőtti antifa támadások után felkészülten készül a magyar rendőrség arra, hogy hasonló ne történjen meg” – mondta Rétvári, aki szerint az antifa egy olyan mozgalom, ami a társadalmi rend lebontására törekszik. A parlamenti államtitkár a Szikra Mozgalmat emelte ki, mint „az antifa ideológia legfőbb hazai propagálóját”, de az antifasiszta tüntetést most pont nem ez a mozgalom fogja szervezni. Rétvári ráadásul arról sem beszélt, hogy az elmúlt években nemcsak antifák, hanem szélsőjobboldaliak is követtek el támadásokat február elején.
Kitörés Emléktúra
Február 8-9. között, idén már tizennyolcadik alkalommal szervezik meg a Kitörés Emléktúrát. Ugyan több, különböző távú túra is lesz, de a legnehezebb, leghosszabb és leghíresebb a Kitörés 60, ami itt nem évfordulót, hanem a csaknem 60 kilométeres távot jelenti. Ez a túra február 8-án, fél ötkor indul a Várból, a Kapisztrán térről, majd másnap délben Szomoron ér véget. A túrát szervező Hazajáró Honismereti és Turista Egylet szerint a
„a Kitörés Emléktúra célja, hogy megemlékezzen azokról a magyar és német katonákról, akik a II. világháborúban két és fél hónapon keresztül hősiesen védték Budapestet és Nyugat-Európát a bolsevik Vörös hadsereggel szemben”.
Azt írják, a túrával a „teljesítményükkel tisztelegnek a hősi halottaknak és azoknak, akik mérhetetlen szenvedések árán, de életben maradtak”. A szervezők idén is hangsúlyozzák, hogy ez egy sportrendezvény, aminek nincs politikai célja. Sokan azonban eleve második világháborús magyar vagy német katonai egyenruhában vesznek részt a túrán, és az ellenőrzőpontokon álló szervezők is így öltöznek. Korábban így előfordult, hogy horogkeresztekkel, vaskeresztekkel, SS-jelvényekkel találkozhattak a túrázók. Az ellenőrzőpontokon állókról a túra szervezői ezt írják: „A különböző korabeli harcoló feleket megjelenítő egyenruhákat bemutató céllal viselik az adott személyek! Az esetlegesen megjelenő tiltott jelképek érdekességként szerepelnek, melyeknek csak ismeretterjesztő szerepe van, politikai célja nincs!”
Történészek szerint az, hogy a kitörésnél „hősies helytállásról” lett volna szó, amelynél Európát próbálták megvédeni a katonák a szovjet veszedelemtől, az esemény félreértésen alapuló, szélsőjobboldali olvasata. Ungváry Krisztián korábban arról írt, hogy a kitörés többtucatnyi résztvevőjével készített már interjút, de „egyikük sem arról áradozott, hogy Európát kívánta volna a budai hegyekben megvédeni”, így „az az emlékezet-kultúra, amely ebből az eseményből hősies mítoszt kreál, valójában azok emlékét is arcul csapja, akikre emlékeztetni kíván”.
A túra szervezője a közmédiának dolgozott, és állami kitüntetést kapott
A Kitörés Túrát a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet szervezi, amit Lezsák Sándor veje, Moys Zoltán vezet. Róla az elmúlt években szélsőjobbos kötődései, cégének közmédiás megbízatásai és egyesületének többmilliós állami támogatásai miatt írt a sajtó. Moys cége, a Dextramedia Kft. 2011-től kezdve dolgozott az MTVA-nak, 2011 és 2021 között összesen 722 millió forintért kaptak megbízásokat.
A cég szélsőjobbos köröknek is dolgozott. A Dextramedia IP-címéről működött a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és Zagyva György Gyula volt jobbikos országgyűlési képviselő honlapja. A Jobbikhoz kötődő N1TV-nek is gyártottak anyagokat, köztük azt az elhíresült összeállítást, amely pozitív hangvételben emlékezett meg Adolf Hitler születésnapjáról.
Moys Zoltán Orbán Viktor egykori kultúrharcosával, az időközben a Mi Hazánkhoz átpártoló Szakács Árpáddal hozta létre a Védett Társadalom Alapítványt, aminek a kommunizmus idején III/I-es tisztként szolgáló, manapság pedig titkosszolgálati szakértőként nyilatkozó Földi László az elnöke. A Magyar Nemzetnek az alapvető értékek megőrzésével és az „abnormalitás elleni küzdelemmel” indokolta, hogy miért volt szükség az alapítványra.
Moys 2024-ben a Mi Hazánk-közeli Magyar Jelennek arról beszélt egy interjúban, hogy nem hisz a demokráciában, nem érzi magáénak „az egész demokráciának nevezett álságos rendszert”. Hazugságnak tartja a demokrácia emberi jogokról, sajtószabadságról és szabad véleménynyilvánításról hirdetett „maszlagjait”, helyette mindent „az időtől és tértől független örök hagyomány, a keresztény látásmód” felől közelít meg. Moys is megszólalt 2023-ban a Russia Today orosz háborús propagandával és álhírekkel megspékelt riportfilmjében, amiben Bencsik András igazi fasisztának nevezte az ukránokat. Moys itt arról beszélt a műsor revizionista eszméket taglaló részében, hogy Kárpátalja „ezer évig Magyarországhoz tartozott” ehhez képest pedig csak száz éve tartozik máshoz a terület.
Filmes munkái és a túrák szervezése mellett Moys 2021-ben kezdett el tanítani az új vezetés alatt működő Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE), ahol a dokumentumfilmes mesterkurzus vezetésével bízták meg. Moys Zoltán nem csupán a közmédiás megbízásai után kapott közpénzt. Egyesülete, a Kitörés Túrákat szervező Hazajáró Honismereti és Turista Egylet 2023-ban 70 milliós turisztikai támogatást kapott a Dobogókőre tervezett bakancsos turistaház felépítésére. Még ugyanabban az évben további 85 milliót kaptak erre a célra, ezúttal a Bethlen Gábor Alapkezelőtől. Eredetileg csak 60 milliót kaptak volna a Miniszterelnökség szakmai felügyelete alatt működő alapkezelőtől, de a háborúra és a szankciókra hivatkozva később még 25 millióval megemelték a támogatást. Amikor a sajtó a támogatásról kérdezte őket, azt közölték: közhasznú egyesületként minden pályázati lehetőséggel igyekeznek élni egy-egy cél megvalósítására, a dobogókői turistaház létrehozásánál is ez történt.
Szélsőjobbos kapcsolatai és a Kitörés Túrát övező viták ellenére a kormány magas rangú állami kitüntetéssel honorálta 2023-ban Moys Zoltán munkásságát. A Hazajáró Egyesület másik vezetőjével, Kenyeres Zoltánnal a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapták meg, a hivatalos indoklás szerint részben természetjárási aktivitásukért. Moys a Magyar Nemzetben megjelent 2021-es publicisztikájában a magyar történelem korábbi, hősként számon tartott alakjaihoz hasonlította a kitörés résztvevőit. A cikkben arról írt, hogy „még mindig a volt kommunista helytartók és szellemi örököseik határozzák meg, hogyan emlékezzünk a világháború eseményeire és harcosaira”. Szerinte a mai napig kötelező háborús bűnösként vagy legfeljebb kegyet gyakorolva áldozatként tekinteni „hőseinkre”, akik „német bajtársaikkal az utolsó töltényig, az utolsó leheletig ellenálltak a hazánkra törő vörös veszedelemnek”.
Antifasiszta demonstráció
Szombat délután három és öt óra között demonstrálnak az antifasiszták is. Az Antifasiszta összefogás a Széll Kálmán térre szervez eseményt. Az esemény leírásából nem derül ki, hogy lesz-e vonulás a Várba, ahogy az 2024-ben volt. Az viszont már egyértelmű, hogy a Kitörés Emléktúra és egy titkosan szerveződő neonáci rendezvénysorozat ellen fognak demonstrálni. A túrán az antifasiszta szervezők szerint több ezer fős nemzetközi társaság, köztük sokan birodalmi egyenruhában „nyíltan éltet náci hősöket”, a másik eseménysorozaton pedig „titkos helyeken tartott nemzetközi náci-rock koncerteken éltetik a Harmadik Birodalmat”.
2023 februárjában külföldi antifasiszták több olyan embert bántalmaztak súlyosan, akiket elsősorban katonainak tűnő ruházatuk miatt szélsőjobboldalinak tartottak. Az ügyben bírósági eljárás is indult a külföldi elkövetők ellen. A támadások egyik fő szervezőjének az ügyészség azt az olasz Ilaria Salist tartja, akit azóta beválasztottak az európai parlamentbe, vagyis mentelmi jogot kapott, emiatt pedig ideiglenesen fel is függesztették ellene az eljárást.
De nem csak antifasiszták követtek el támadásokat, radikális jobboldaliak is, például a Betyársereg, olyanok ellen, akiket antifasisztának tartottak. A kormánypárti megszólalások teljesen máshogyan kezelték a két esetet, az antifák által elkövetett támadásokról felháborodva nyilatkoztak, a szélsőjobboldali támadásokat inkább elhallgatták.
Bujkáló neonácik
Öt éve még felvonulhattak a Városmajorban a szélsőjobboldali, fekete bőrdzsekis, neonáci szimbólumokat használó, részben külföldről (például Németországból) érkező csoportok az általuk csak „becsület napjának” hívott eseményen. Ők ugyanúgy az 1945. február 11-i kitörésre emlékeztek, akik már csak a szimbólumaikkal is erős hangsúlyt helyeztek arra, hogy a Harmadik Birodalom katonáit tartják hősöknek.
Pár éve viszont már nem engedi ezt nekik a rendőrség, ami minden módon igyekszik megakadályozni a hasonló rendezvényeket. 2024-ben titokban szerveztek egy kétnapos, magánterületen tartott, részben külföldi neonáci zenekarok koncertjeiből álló eseményt. Hasonló eset történt tavaly decemberben is, amikor egy budaörsi raktárban szerveztek koncertet, amire lecsapott a rendőrség és a NAV.
Most a Blood and Honour Hungary (azaz Vér és Becsület Magyarország) által szervezett, angolosított nevű Day of Honour (vagyis becsület napja) rendezvénysorozat oldalán azt lehetett olvasni, hogy február 7-én és 8-án is tartanak „megemlékezést és emlékkoncertet” egy magánterületen „valahol Magyarország területén belül”.
A szervezet oldalán péntek estére már meghirdettek egy találkozási pontot Csepelen azzal, hogy ott majd a szervezők adják meg a végleges helyszínt, ami akár nagyobb távolságra is lehet a fővárostól. Az oldalon néhány zenekar nevét is felsorolják, amelyek gyakorlatilag egytől egyig fehér felsőbbrendűséget hirdető nemzetközi metálzenekarok. A szervezők szombatra is terveznek koncertet. Erre utal az a bejegyzés, hogy „a helyszín egyik napon sem lesz nyilvános, mindössze találkozási pontokat tesznek közzé a rendezvények napján 17:00-kor”.
A Telex kérdésére a rendőrség azt válaszolta, hogy Budapest rendőrfőkapitánya február 6-án 0 órától február 12-én 12 óráig fokozott ellenőrzést rendelt el a főváros teljes területére, amelynek célja a jogsértő cselekmények megelőzése, felderítése, megszakítása, valamint a közrend és közbiztonság fenntartása. Mint írták, „a Budapesti Rendőr-főkapitányság a szükséges erőkkel és eszközökkel biztosítja a bejelentett és tudomásul vett gyűléseket, és a rendőrség együttműködik a magyar és a külföldi titkosszolgálatokkal, valamint a társhatóságokkal.”
