Egy év után sem tudjuk, Orbán Viktornak milyen szerepe volt a kegyelmi ügyben

„Államfőként ma utoljára szólok Önökhöz. Lemondok a köztársasági elnöki tisztségről” – egy éve ezen a napon, 2024. február 10-én jelentette be Novák Katalin, hogy a nyolc nappal korábban kirobbant kegyelmi botrány miatt távozik a posztjáról. A 444 írta meg először, hogy a köztársasági elnök 2023 áprilisában, Ferenc pápa budapesti látogatása ürügyén kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének.

K. Endrét azért ítélték el, mert arra próbálta kényszeríteni az otthon egyik lakóját, hogy vonja vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomását, aki 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. K. Endrét jogerősen egy rendbeli bűnsegédként elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntettének kísérlete, és egy rendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűntette miatt ítélték szabadságvesztésre, közügyektől és foglalkozástól eltiltásra.

„Hoztam egy olyan kegyelmi döntést, mely sokakban értetlenséget és békétlenséget váltott ki. Érthető, hogy magyarázatot várnak” – fogalmazott lemondási nyilatkozatában Novák.

Csakhogy a magyarázatot azóta sem adta meg.

Állítása szerint abban a hiszemben adta meg a kegyelmet, hogy K. Endre nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. „Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofiliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen. Márpedig itt nincs, és nem is lehet kétely. Soha nem adnék kegyelmet annak, akiről azt gondolom, hogy fizikailag vagy lelkileg gyermekeket bántalmaz. Így volt ez akkor és így van ez ma is.”

Nyolc nap telt el a 444 első cikkétől a köztársasági elnök lemondásáig. A Sándor-palota február 2-án még azzal védekezett, hogy „Novák Katalin elnöksége alatt pedofiloknak nincs és nem is lesz kegyelem”, és a jogszabályoknak megfelelően nem adhatnak részletes tájékoztatást a döntésről. „Undorodom a pedofíliától, az egyik leggusztustalanabb, legsúlyosabb bűncselekménynek tartom. Az én elnökségem alatt nem volt és nem is lesz kegyelem a pedofiloknak, ez így volt ebben az esetben is” – mondta Novák négy nappal később egy nemzetközi sajtótájékoztatón, de a konkrét ügyről, a pedofil igazgatót segítő K. Endre kegyelméről ekkor sem volt hajlandó részleteket elárulni.

Az első napokban minden bizonnyal még a Karmelitában is arra számítottak, hogy ez a botrány is hamar kifullad, mint korábban több más ügy is. Ráadásul ekkor már évek óta nem volt érdemi politikai kihívója Orbán Viktornak, így nem tűnt úgy, hogy ez bármilyen veszélyt jelentene a kormányra. A kegyelmi ügy aztán pár nap alatt „leszivárgott” a kormánypárti táborba is, hiszen alapjaiban ment szembe a kormány fő narratívájával: azzal, hogy ők megvédik a családokat és gyerekeket. A 444 információi szerint a köztársasági elnök stábja megpróbált magyarázatot adni Orbánnak, de a miniszterelnök ezt nem fogadta el, mondván, a köztársasági elnök a nyilvánosságnak tartozik azzal.

„Ideje rendezni ezt a kérdést!” – Orbán február 8-án már nem várt tovább, a kezébe vette az irányítást, és egy Facebook-videóban bejelentette: olyan alkotmánymódosítást kezdeményez, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson.

Másnap reggel Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már nyilvánosan is arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy muszáj megérteni, mi volt az elnöki kegyelem morális alapja, és miért döntött emellett a köztársasági elnök. Február 10-én reggel Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben üzente meg, hogy Novák Katalin nem hallgathat tovább. „Meg kell szólalnia és el kell mondania, mit miért tett. Meg kell indokolnia döntését, el kell mondania, ki és milyen indokkal kért kegyelmet, s ő milyen megfontolások alapján döntött úgy, ahogy. Ez nem úszható meg, nem spórolható meg – ez morális kötelesség” – írta a Fidesz egyik fő publicistája.

Legkésőbb itt már az egész ország érezhette: elfogyott a levegő Novák körül. A köztársasági elnök megszakította katari diplomáciai útját, és még aznap délután lemondott. Pár perccel később Varga Judit is bejelentette, hogy a politikai felelősséget vállalva visszavonul a közélettől. Valós magyarázatot azonban egyikük sem adott a történtekre.

Miért kapott kegyelmet K. Endre?

Orbán Viktor és a kormányzati kommunikáció gépezet ettől a pillanattól kezdve igyekezett úgy tenni, mintha Novák és Varga lemondásával vége is lenne a történetnek, és nem lenne itt több látnivaló. Az előremenekülés jegyében aktív intézkedéssel, a gyermekvédelmi jogszabályok szigorításával igyekezték elterelni a figyelmet az okokról.

Bayer Zsolt, Kocsis Máté és a magyar választók azonban azóta sem kaptak nyilvános magyarázatot arra, hogy mégis milyen megfontolásból adott kegyelmet a korábbi családügyi miniszter egy gyermekotthon pedofil igazgatóját segítő gyermekvédelmi dolgozónak.

„Az elnök asszonyhoz forduljanak! Nem vagyok följogosítva, hogy az elnök asszony nevében nyilatkozzak” – mondta a Parlament folyosóján két héttel Novák lemondása után Orbán Viktor, amikor a momentumos Bedő Dávid arról kérdezte, miért kapott kegyelmet K. Endre. „Persze, forduljanak az elnök asszonyhoz!” – válaszolta a miniszterelnök a Telex stábjának is Prágában két nappal később, amikor kollégánk arról kérdezte: jogos-e a magyar emberek igénye, hogy megtudják, miért adott kegyelmet Novák Katalin K. Endrének.

Természetesen nagy erőkkel próbáltuk elérni Novák Katalint is az elmúlt egy évben, de teljesen eltűnt a nyilvánosságból. Aztán a júniusi foci-Eb egyik stuttgarti meccse után elkaptuk egy kérdés erejéig. „Szerintem amit erről mondanom kellett, azt elmondtam akkor, amikor lemondtam.” Szeptemberben a 444-nek azt mondta a volt köztársasági elnök, hogy szerinte inkorrekten viselkedett vele a magyar média, és ezért nem szeretne interjút adni. Idén február elején ismét a miniszterelnököt próbáltuk kérdezni erről, amire a kormányfő helyett Orbán Balázs a jól ismert választ küldte a Telexnek: „Azt javaslom, hogy a Novák-ügyben forduljon Novák Katalin volt köztársasági elnök asszonyhoz”.

A Fidesz politikai jövője szempontjából korántsem mindegy, hogy a választóik is lezártnak tekintik-e a kegyelmi ügyet. Elfogadják-e azt a narratívát, hogy csak a köztársasági elnök hibázott, és a lemondásával, valamint a miniszterelnök újabb alkotmány-módosításával megoldódott minden?

Még a kormányon belül is akad, aki választ követel a legfontosabb kérdésre. Lázár János az elmúlt egy évben többször is kifejtette nyilvánosan, hogy szerinte nem szabad a szőnyeg alá söpörni a kegyelmi ügyet, és beszélni kell róla. „Nagyon szeretném azt tudni végre, hogy egy kiskorú gyerek sérelmére elkövetett bűncselekményben hogyan lehet kegyelmet adni Magyarországon. Ezt én fölháborítónak és megbocsáthatatlannak tartom egy politikai közösségen belül, és az ország szempontjából is. Aki egy kiskorú gyerek rovására, sérelmére elkövetett bűncselekményben kegyelmet ad, az nem való fölénk, és nem való közénk sem” – mondta tavasszal a 444-nek.

Állítása szerint sokszor megkérték Novákot, hogy adjon magyarázatot a kegyelmi döntésére, de ők sem kaptak választ.

„Ez olyan helyzet, ami máig nincs jól feldolgozva. Nincs elvarrva a szál, ez becsületbeli ügy, a becsületünkön folt esett. Ez olyan seb, ami gennyed ott az ember lábán, és a lábat egyszer csak le kell vágni véletlenül, mert nem tudják megállítani a seb terjedését, és nem tudják meggyógyítani” – fogalmazott később Lázár a tihanyi Tranzit Fesztiválon is.

Az elmúlt egy évben annyi azért már kiderült, hogy a kegyelmi ügyben fontos szerepet játszott Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház volt vezetője, korábbi miniszter, Orbán Viktor bizalmasa, Novák tanácsadója és régi mentora. A Telex és a Direkt36 írta meg először tavaly februárban, hogy kormányzati források szerint Balog biztatta a köztársasági elnököt arra, hogy K. Endrének kegyelmet adjon.

Balog egy darabig menekült a sajtó elől, de aztán elismerte, hogy valóban ő kért kegyelmet a köztársasági elnöktől. „Azt kértem tőle, hogy szerintem ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni” – mondta a 777-nek adott interjúban Balog, aki nagyon aránytalannak érezte a bíróság jogerős büntetését K. Endre ügyében. Balog Zoltán a zsinati elnöki posztjáról végül lemondott, ám püspök maradt, azaz a mai napig a református egyház egyik kiemelkedően fontos posztját tölti be a dunamelléki egyházkerületben. Az ő szerepe a kegyelmi ügyben komoly károkat okozott az egyháznak, ahol ma is vita folyik arról, elegendő volt-e a részéről ez a felelősségvállalás.

Milyen felelőssége van a kormánynak?

A felelősséget Novák mellett máig egyedül Varga Judit vállalta, aki igazságügyi miniszterként ellenjegyezte 2023-ban a kegyelmi döntést. A jogszabályok alapján az igazságügyi miniszternek minden hozzá érkező kegyelmi kérvényt fel kell terjesztenie a köztársasági elnökhöz, és az elnöki döntés után a kegyelem akkor válik érvényessé, ha a miniszter azt ellenjegyezi. Az ellenjegyzéssel a miniszter átvállalja az elnöktől a kegyelem politikai felelősségét, és gondoskodik arról, hogy a kegyelem ne legyen ellentétes a kormány büntetőpolitikájával.

A rendszerváltás óta egyetlenegyszer történt olyan, hogy az igazságügyi miniszter nem írta alá a köztársasági elnök döntését: Dávid Ibolya elutasítási javaslattal terjesztette fel Göncz Árpádnak Kunos Péter bankvezér kegyelmi kérelmét 1998-ban. Göncz kegyelmet adott az egykori Agrobank vezérének, az MDF-es igazságügyi miniszter azonban nem írta alá a dokumentumot. A Magyar Narancs akkori cikke szerint Dávid Ibolya a döntésről tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki teljes mértékben egyetértett az álláspontjával.

Lemondásakor Varga azt írta, hogy az ellenjegyzéskor folytatta azt a több mint 25 éves gyakorlatot, miszerint az igazságügyi miniszter tudomásul veszi az elnök kegyelmi döntését. Megjelentek ugyanakkor olyan hírek is, hogy Varga eredetileg nem támogatta K. Endre kegyelmét. Miután Novák – valószínűleg Balog lobbizásának hatására – másként döntött, kormányzati források szerint az igazságügyi miniszter úgy érezhette, nem mehet szembe a köztársasági elnöki döntéssel, és valószínűleg azt gondolta, hogy „fölötte eldőlt a kérdés, és csak formális az ő szerepe”.

De vajon mi történt előtte?

A kormány arra sem ad választ egy éve, hogy Varga Judit milyen javaslattal terjesztette fel K. Endre kegyelmi kérvényét, és egyeztetett-e Orbán Viktorral aztán az ellenjegyzés előtt.

„Ha közérdekű adat, akkor javaslom, kérjék ki, ha nem, akkor a lemondások után nem kívánok további információt adni. Talán először fordul elő, hogy valamire tudnék, és nem válaszolok” – válaszolta talányosan a Telexnek Gulyás Gergely a tavaly februári kormányinfón, amikor a felterjesztésről kérdezte kollégánk.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel elismerte: a kormány tagjaként tudja a választ a kérdésre, de nem mondja meg. A közérdekű adatigénylések egy éve nem járnak sikerrel, és valószínűleg nem véletlen a titkolózás.

Az Orbán-kormány működésére egyik válasz sem vetne jó fényt. Ha az igazságügyi miniszter nem javasolta a kegyelmi kérvény támogatását, akkor az ellenjegyzés előtt észre kellett vennie, hogy Novák megváltoztatta a döntést. Ha ez így történt, akkor az eddigi információk szerint nem tett semmit, és gond nélkül aláírta azt az elnöki határozatot, amit korábban gondos kivizsgálás után az igazságügyi minisztérium kegyelmi osztálya elutasításra javasolt. Vajon mennyire életszerű, hogy Varga ezt az ellentmondást senkinek, még Orbán Viktornak sem jelezte a kormányban?

A másik lehetőség pedig az, hogy Varga támogatásra javasolta K. Endre kegyelmi kérvényét.

Ebben az esetben viszont a támogatásra tett javaslat kormányzati intézkedéssé válik, és rögtön előkerül a kormányfő, Orbán Viktor felelőssége.

A kormány az első pillanattól kezdve szeretné elkerülni, hogy a miniszterelnökre égjen az ügy. „A kegyelmi ügyek teljesen le vannak választva a kormányzati munkáról, ez kifejezetten az elnöknek – mint a szó is mutatja – a kegyből fakadó kizárólagos joga” – magyarázta a Kossuth Rádió hallgatóinak Orbán tavaly februárban. A Direkt36 információi szerint Vargának is azért kellett lemondania, mert el akarták kerülni azt a helyzetet, hogy Novák távozása után a volt igazságügyi miniszterre, és rajta keresztül a kormányra irányuljon a figyelem.

Az oknyomozó lapnak a történteket ismerő kormányközeli források egybehangzóan állították, hogy tudomásuk szerint Orbánt és környezetét váratlanul érte az ügy, és Gulyás Gergely is azt mondta az egyik kormányinfón, hogy csak a sajtóból értesültek róla. Elképzelhető-e a NER 14. évében, hogy Orbán és szűkebb környezete egy ilyen fontos kérdésről csak a 444 cikkéből értesült?

De ha valóban így is történt, a miniszterelnöknek máig kimondatlan szerepe és felelőssége volt a kegyelmi ügyben:

az általa vezetett kormány minisztere írta alá a köztársasági elnök döntését, és ő emelte pozícióba Novák Katalint is.

„Nem jó, ha nagyon fiatalon túl nagy felelősséget kap valaki tapasztalat nélkül. Az rosszra vezet. És most, azt hiszem, eléggé megégettük az ujjunkat ebben a kérdésben” – fogalmazta meg kritikáját Lázár János. A Fidesz generációváltása a kegyelmi ügynél megbicsaklott, és azóta sem talál Orbán az utánpótlásból új, tehetséges embereket. Ennek pedig hosszabb távon, a kormánypárt fennmaradása szempontjából is súlyos következményei lehetnek.

Azt Orbán Viktor sem tagadja, hogy a Fidesz fontos, sikeres szereplőket, „politikai világsztárokat” veszített, és a politikai közössége máig érzi ennek hatásait. A miniszterelnök arról beszélt az év végén a közmédiában, hogy különösen szíven üti az embereket, hogy még csak nem is értik, a köztársasági elnök miért követett el egy komoly hibát. Orbán szerint a jobboldal egy hatalmas ütést kapott a szívgödör tájékára tavaly februárban, amit Magyar Péter megjelenése minden bizonnyal csak még tovább mélyített. „Ezek sebek maradnak. Azt hiszem, talán az a jó megfogalmazás, hogy meggyógyultunk, de sebhely marad. Minden egyes seb, amely begyógyul, azért sebhelyként veled marad.”