Másodfokon felmentették Győrben Udvaros Dorottyát és a Greenpeace aktivistáit

Felmentette a Győri Törvényszék a Fertő tavi fecskementő akció miatt első fokon megrovásban részesített 12 Greenpeace-aktivistát, köztük Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművészt. A bíróság legjobban summázható érve pofonegyszerű volt:

a megrongált háló értéke még az esetleges helyreállítás költségével együtt is két fecsketojásnak felel meg és mindent mérlegre téve a vádlottakat Jungi Eszter tanácsa nem találta bűnösnek.

Az ítélet még nem jogerős, kivéve arra az operatőrre nézve, akit már első fokon is felmentettek a vád alól, a többieknél megnyílt az út a harmadfok felé.

A Greenpeace természetvédői 2022-ben figyelemfelkeltő és fecskementő akciójuk során egy lebontásra ítélt cölöpházról levágták a madárhálót, hogy az Afrikából hazatérő Fertő tavi fecskék befészkelhessenek és tojást rakhassanak. A házat a beruházó azért hálózta le, mert ha fészket raknak alatta a védett madarak, jó ideig nem bonthatta volna el az épületet.

A vád azt rótta fel, hogy az akcióval összesen 102 800 forint kárt okoztak, ezért a Soproni Járásbíróság 2023 őszén a 12 vádlott közül 11-et – köztük Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművészt – bűnösnek mondta ki és megrovásban részesítette. Az akcióról videófelvételt készítő Greenpeace-szimpatizánst felmentették, de a főügyészség őt is bűnösnek tartotta, esetében most jogerőre emelkedett az ítélet.

Másodfokon még június 26-án folytatódott a büntetőper, és Jungi Eszter tanácsa akkor nem hozott határozatot, mert úgy látta, hogy a tényállás kiegészítésre szorulhat szakértők által megállapított számlaadatok alapján, mert azok ellentmondtak a helyszíni szemle adataival.

Végül megállapíthatták, hogy a leszedett háló a helyreállítási költséggel együtt mintegy 102 ezer forint. Ennek azért is volt jelentősége – derül ki a mai indoklásból –, mert ha az érték nem éri el a bűncselekmény megállapításához szükséges határt, akkor eleve csak szabálysértésnek minősülne az ügy és mára elévül. A bíróság azonban ennél végül magasabb röptű érvek mentén indokolta meg a bűncselekmény hiányát, és nem az összeget kérdőjelezte meg, és nem is azt, hogy az eset megtörtént-e, hanem, hogy veszélyesek voltak-e a társadalomra a Greenpeace-aktivisták. Erre pedig ma a bíróság „nemmel” felelt.

A vád szerint az erőszak nem lehet eszköz

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség fellebbezett az ítélet ellen részben megalapozatlanság miatt, a mellett érvelve, hogy a vádlottak tette – ha csekély mértékben is – de veszélyes volt a társadalomra.

Perbeszédében dr. Szabó Helga ügyész kifejtette: a vádlottak nem is vitatták, hogy a hálót levágták, és tisztában voltak azzal, hogy az más tulajdona. Annak tudatában jártak el, hogy az építtető érvényes engedéllyel rendelkezik. Ezzel tehát a károkozás megtörtént, ők erőszakos magatartást tanúsítottak, a Büntető törvénykönyv pedig – a vád álláspontja szerint – mindennemű motivációtól függetlenül büntetni rendeli a dolog elleni erőszakot, még akkor is, ha az igényt valósnak véli az elkövető. Sem a véleménynyilvánítási jog, sem az egészséges környezethez való jog nem gyakorolható bűncselekmény elkövetésével – szögezte le.

A vádlottak figyelemfelhívó akciójukkal a tiltakozás oltárán feláldozták a törvényes magatartást és jogellenesen jártak el, még akkor is, ha a céljuk nemes volt – hangzott el.

Felszólalt az utolsó szó jogán Rodics Katalin aktivista is. Ha az ő tettüket rongálásnak minősítik – mondta –, akkor minek nevezhető a 10 milliárdos közpénzből végzett természetkárosítás, amit álláspontja szerint a Fertőnél elkövettek. Amint fogalmazott: ők a magyar társadalom lelkiismereteként jártak el.

Az ügyész arról is szólt, hogy a társadalomra veszélyességet kizárhatják bizonyos körülmények, ha a társadalom számára a magatartás hasznos vagy tűrt. És bár valóban e körbe tartoznak az alapjogok – az egészséges környezethez való jog is –, de csak akkor, ha az erőszakos magatartás közvetlen, jogtalan támadást, vagy fenyegető veszélyt hárít el.

A bíróság szerint is több volt az akció haszna

Dr. Lőrik József ügyvéd úgy látja, a vádlottak a fecskéken keresztül szolgálták a közérdeket és érvényesítették többek között a madárvédelmi, az élőhelyvédelmi, a környezeti felelősség irányelvét. Természetesen továbbra sem az az aktivisták dolga – fejtette ki –, hogy megrongálják mások tulajdonát, de ebben az ügyben sokkal több volt a cselekedetük haszna, mint a tulajdonos vagyonában okozott kár.

A bíróság osztotta ezt és kihangsúlyozta, ahhoz, hogy valamit bűncselekménynek minősítsünk, nem elegendő, hogy a tényállás megfeleljen a btk-szerinti törvényszegésnek, ahhoz a tett társadalomra veszélyességét is meg kell állapítani és ebből a szempontból a greenpeace-esek tette különleges és egyedi megítélést igényel. Csak akkor dönthetjük el, hogy valami veszélyes-e a társadalomra, ha az általa előidézett vagy célba vett tárgyat ismerjük, és akkor veszélyes valami, ha a magatartás következtében előálló helyzet a jelenleginél hátrányosabb.

Itt hangzott el az egyszerű, fecsketojásos összehasonlítás, a mérleg egyik serpenyőjében van a tehát a háló értéke. Az összeget a helyreállítási költséggel együtt kell a bíróság szerint állapítani – ez ugyanis végig vitatott pontja volt az eljárásnak, mert maga háló csupán pár ezer forintot ért és a védelem szerint nem számítható fel a helyreállítás ott, ahol a beruházó éppen lebontani készül az épületet. A törvényszék azonban nem így vélte, mert az a tulajdonos szíve-jogának tekintendő, hogy mihez kezd majd a hálóval. Ha betörnek egy ajtót – példázta –, akkor azt a kárt kell megállapítani, amibe egy ugyanolyan ajtó beépítése kerülne. Itt azonban más szempontokat vettek végül figyelembe: mindössze két fecsketojás természetvédelmi értékével ér fel a mintegy 100 ezres kártérték. Egy fecske a szakirodalom szerint 5 tojást rak és évente 2 fészekaljat gondoz. Azaz megmentett fecskénként 10 tojásról beszélünk.

Dr. Jungi Eszter kitért arra, hogy az aktivisták által bemutatott videón is látszik, a fecskék a háló eltávolítása után azonnal visszatértek fészkeikhez. Megjegyezte: nem tárgya az eljárásnak és arról a bíróságnak így nincs is tudomása, hogy vajon mi történt a madarakkal a cölöpház lebontása után.

Utalt ugyanakkor arra, hogy beszerezték két közigazgatási eljárás eredményét, amik ezzel az építkezéssel – bár nem a fecskékkel – voltak összefüggésben és jól mutatják, hogy a kiadott építési engedélyeket a bíróságok és szakhatóságok aggályosnak találták. Ez is tovább árnyalja – mint mondta – azt, hogy az építkezésre irányuló természetvédelmi akció valóban veszélyes volt-e a társadalomra.

Akkor sem leszek csalódott, ha mégis elítélnek

A per tehát 11 vádlott esetében a Győri Ítélőtáblára kerül, ahol jogerős ítélet születhet. Udvaros Dorottya a Telexnek ismét azt mondta, mint amit a mostani döntés előtt: bár nagyon boldog az ítélet miatt, nem lesz csalódott, ha harmadfokon mégis elmarasztalják őket. Hozzátette: a fecsketojásos példa az ő fejében is motoszkált és külön örült, hogy végre egy bíróság erre is kitért. Vajon a többezer fecske eszmei értéke mérhető-e a vád tárgyává tett hálóéhoz? – tette fel a kérdést.

Természetesen nem a legkedvesebb időtöltésük bíróságra járni, de – mint hozzátette – nagyon szívesen beszél arról újra és újra, amiért az aktivistákkal szabadidejüket, energiájukat ellenszolgáltatás nélkül áldozzák fel. „Ezzel minden alkalommal újra felhívhatjuk valami veszélyre embertársaink figyelmét és a lelkem így akkor is nyugodt, ha elítélő döntés születik.”

Korábbi tiltakozások a Fertő miatt

A Fertőért több celeb is kiállt. 2022 januárjában például Pumped Gabo egyetlen táblát maga előtt tartva tiltakozott. Litkay Gergely humorista többször is felszólalt, videójában egy kis groteszkkel is hozzájárult az ügy társadalmi népszerűsítéséhez. Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművész szintén többször nyilatkozott a témában, és jelen volt például a Greenpeace élőláncánál, amivel még 2022-ben tiltakoztak az eredetileg tervezett beruházás ellen.

A Fertő tó magyar oldalára, a Fertő–Hanság Nemzeti Park területére, a Natura 2000 területen tervezett beruházás 60 hektáron, 45 milliárd forint közpénzből valósulna meg. A beruházás kivitelezője Mészáros Lőrinc cége. Többek közt egy 4 csillagos szálloda, fedett sportkomplexum, parkoló, vitorláskikötő, valamint motelek és apartmanházak is épülnének a területen. A tervek ellen ellenzéki politikusok, helyi civilek és zöldszervezetek is tiltakoztak.

A beruházást 2022 nyarán pénzhiány miatt leállították, 2023. június 17-én pedig Lázár János építési és közlekedési miniszter úgy döntött, hogy az eredeti, nagy beruházást egyelőre elhalasztják, helyette megnyitják a kikötőt, a strandot és az ökoparkot.

„B tervként valamikor az eredeti nagy tervet is meg kell valósítanunk, amit most kénytelenek voltunk elhalasztani” – mondta. A miniszter az önkormányzati választás kampányában azt is megígérte a soproniaknak, hogy heteken belül megnyitják a strand egy részét. Ez azóta sem történt meg, a strand 2018 óta le van zárva, a kuriózumnak számító cölöpházakat ledózerolták.

A projektcég megszűnt, amikor Lázár minisztériumához került a beruházás.

Az évek alatt lejárt építési engedély helyett az ÉKM új engedélyt kért és kapott 2023 nyarán – ebben még nagyobb terület beépítésére adtak lehetőséget, mint ami az eredeti tervekben szerepelt. Ez azért volt meglepő, mert Lázár János korábban többször is hangsúlyozta, hogy a leállított beruházás helyett sokkal kisebb léptékű új terveket készítenek. A Greenpeace ezek után bíróságon támadta meg az új engedélyt, a pert 2023 szeptemberében meg is nyerte. A törvényszék a kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte.

Mindezek ellenére a minisztérium közben kiírta az új közbeszerzést a projektre a Fertő tavi öko- és szabadidőpark fejlesztésére vonatkozóan. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal 2023 őszén az eredeti, változatlan tartalmú beruházás terveire adott ki környezetvédelmi engedélyt.

A legutolsó mérföldkő pedig a tegnapi: Lázár János Sopronban húsvétra már kikötőt és parkolót ígért. Mai cikkünkben olvasható, a miniszter szerint talán a radikális zöld szervezetek is megértik, hogy a soproniak szeretnék élvezni a Fertő tavat. Hozzátette, „amit Ausztriában szabad, azt talán szabad Magyarországon is”. Ugyanakkor a kormány Lázár szerint elfogadja a környezetvédők véleményét is.

Lázár János kedden a soproni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy osztrák „megszállási terv” akadályozza a magyar oldal fejlesztéseit a Fertő tónál.