Az állami férőhelyek elosztásával terelik a hallgatókat a kormánynak kedves képzések felé

• Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint idén jelentősen csökkentik az államilag finanszírozott férőhelyeket a felsőoktatásban. Főleg az ELTE bukik sokat, miközben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem több mint 260 pluszhelyet kapott.
• A kormány ugyanakkor azt állítja: nem lesz csökkenés, csak közelebb igazították az egyetemi és a munkaerőpiaci igényekhez a számokat. Végleges számokat a felvételi pontok kihirdetése után látunk majd, mert az egyetemek nem mindig tudják feltölteni a kapacitásokat.
• Az állami helyek átcsoportosításával jelentősen átalakítják, hogy milyen képzéseket finanszíroz az állam. Elsősorban a bölcsészettudományi, társadalomtudományi, a gazdaságtudományi és a jogi képzésektől vettek el férőhelyeket, cserébe többen tanulhatnak majd ingyen informatikán és tanárképzésen.
• Polónyi István oktatáskutató átláthatatlannak nevezte, hogy mi alapján osztják újra az egyetemek között az állami férőhelyeket. Sok múlhat a lobbizáson.
• Horn Dániel kutató, a Corvinus docense szerint a mostani férőhelycsökkenés tovább növelheti a felsőoktatásban tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségeket. Egyébként is probléma, hogy az állam nem a nagyobb társadalmi haszonnal járó képzéseket támogatja.

Nagy port kavart az Akadémiai Dolgozók Fórumának összesítése, ami szerint több egyetemen csökkentették az államilag finanszírozott férőhelyek számát 2025-re. Ennek az ország legnépszerűbb egyeteme, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnagyobb vesztese, mert tavalyhoz képest 19 százalékkal (!) kevesebb állami helyet kap idén, de a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) is 14 százalékkal, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 10 százalékkal csökkent az állami ösztöndíjas helyek száma, amelyeken tehát a hallgatónak nem kell fizetnie a tanulmányokért.

De hogy ez mit jelent pontos számokban:

• Az ELTE 2024-ben még 10 820 állami helyet kapott, idén csak 8758-at.
• A BGE-nek 4892 tandíjmentes helye volt tavaly, idén már csak 4202 lesz.
• A Károlinak 2850 állami helye volt, idén 2552 lesz.

Eközben az erős kormányzati hátszéllel bíró Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 10 százalékkal több állami hellyel számolhatnak idén.

A hallgatók jelentős része érthető okokból azokat az egyetemeket és szakokat veszi célba, ahol van esélye tandíj nélkül tanulni. A dolog tétje tehát most az, hogy ahol csökkennek ezek az állami keretszámok, oda várhatóan kevesebben jelentkeznek majd, és a hallgatók oda áramlanak át, ahol nagyobb esélyük van állami képzésre.

Máshol is volt férőhelycsökkenés, csak nem olyan mértékű, mint a Károlin, az ELTE-n és a BGE-n. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (-6 százalék), a Budapesti Műszaki Egyetemen (-7 százalék), a Debreceni Egyetemen (-9 százalék), a Pécsi Tudományegyetemen (-9 százalék) és a Szegedi Tudományegyetemen (-8 százalék) is csökkent az állami helyek száma. Ahogy a felsorolásból látszik, a férőhelycsökkenés a modellváltó egyetemeket is ugyanúgy érinti.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen viszont a tavalyi 2475 helyett idén már 2740 állami hely lesz, ami 10 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A Semmelweis Egyetemen is több állami hely lesz, mert 2800-ról 2876-ra nőtt az állami helyek száma (+3 százalék).

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma átgondolatlannak és szakmaiatlannak nevezte az intézkedést. Szerintük az állami férőhelyek számának csökkentésével sok fiatal fog kiszorulni a felsőoktatásból, egyetemi képzések szűnhetnek meg és oktatókat küldhetnek el. „A 2025 őszén kezdődő tanévtől még inkább elsorvasztják a már most is küszködő felsőoktatási intézményeket. (…) A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is” – írták.

Azért is tartják felháborítónak a döntést, mert a tervezett férőhelycsökkenés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb, miközben

Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az egész Európai Unióban.

Hasonló félelmeket fogalmazott meg Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének tagja, aki az ELTE helyzetéről szóló cikkünkben azt mondta: két év alatt 30 százalékkal csökkentették ott az államilag finanszírozott helyek számát. „Ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor lesz egy állami egyetem állami hely nélkül” – mondta az ország egyik legjelentősebb egyeteméről.

Az igazi probléma persze az, hogy már a felvételi rendszer is a jobb családi háttérrel rendelkező hallgatóknak kedvez. A legjobb budapesti egyetemek állami férőhelyeire eddig is a legjobban teljesítő felvételizők jutottak be, és ezen az aránytalanságon a most látott férőhelycsökkentés sem segít majd. Arra viszont jó lehet az állami ösztöndíjas férőhelyek újraosztása, hogy a kormány által preferált képzések és egyetemek felé terelje a felvételizőket.

Egy kis faluból származó tehetséges fiatalnak mindegy, hogy az ELTE vagy az NKE képzésére jár

Érdemes azt is megnézni, hogyan oszlanak el az egyes szakok között az állami férőhelyek, mert abból lehet következtetni arra, mi lehetett a kormány célja a férőhelyek meghatározásával. Bizonyos képzésekre ugyanis pont hogy több állami ösztöndíjas hallgatót tudnak majd felvenni az előző évhez képest az egyetemek, miközben amúgy összességében kevesebb állami helyük lesz.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az egyetemeknél meghatározott kapacitás nem azt jelenti, hogy az egyetemek majd ennyi állami ösztöndíjas hallgatót vesznek fel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyáltalán nem biztos, hogy az egyetemek fel tudják tölteni az állami helyeket. Emiatt akkor sem lesz feltétlenül kevesebb állami ösztöndíjas hallgatójuk, ha egyébként idén kevesebb férőhelyet kaptak.

Polónyi István oktatáskutató a Budapesti Műszaki Egyetemet említette példaként, ami tavaly 4917 állami férőhelyet kapott, idén viszont csak 4562-öt. Ez viszont még így is több, mint amennyit tavaly fel tudtak tölteni, mivel akkor csak 4291 állami ösztöndíjas hallgatót vettek fel. Polónyi István szerint az általa megnézett 32 hazai felsőoktatási intézmény közül 6-8 intézmény kapott kevesebb állami helyet annál, mint amennyit tavaly fel tudott tölteni. Ezek közül is az ELTE, a BGE és a Károli esetében látványos igazán a változás. Végleges számokat majd a felvételi pontszámok kihirdetése után fogunk látni.

A szakokat nézve az látszik, hogy a bölcsészettudományi, társadalomtudományi, a gazdaságtudományi és a jogi képzésektől vették el a legtöbb állami férőhelyet. Jól járt viszont az informatika és a pedagógusképzés,

mert ezekre idén több állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel idén az egyetemek.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészképzésén 3021-ről 2489-re csökkent az államilag finanszírozott helyek száma. A gazdasági szakoknál 2283 helyett már csak 1100 állami hely lesz, míg a társadalomtudományi képzéseknél 1005 helyett 660. A jogi karon 2024-ben még 203 állami ösztöndíjas hallgatót vehettek fel, idén már csak 91-et. Több állami helyet kapott viszont az informatikai képzés és a pedagógusképzés: informatikán 876-ról 902-re nőtt az állami helyek száma, míg a pedagógusképzésen a tavalyi 2060-hoz képest idén 2122 állami hely lesz.

A Pécsi Tudományegyetemen tavaly még 801 állami hely volt a gazdaságtudományi képzéseken, idén már csak 202 lesz. A bölcsészettudományoknál tavaly 592 államit hirdettek meg, idén 533-at. Közben az orvos- és egészségtudományi képzésen 1502-ről 1547-re nőtt az állami helyek száma, az informatikán 247-ről 254-re, a pedagógusképzésen pedig 1679-ről 1729-re.

A Budapesti Gazdasági Egyetemen 3902-ről 3181-re csökkent az államilag finanszírozott helyek száma a gazdaságtudományi szakokon. Ezzel szemben a társadalomtudományi szakok 28 plusz állami férőhelyet kaptak a tavalyi 85-höz képest, az informatikai képzésen 650-ről 670-re nőtt az állami férőhelyek száma.

A Szegedi Tudományegyetemen is elsősorban a gazdaságtudományi és a jogi képzés kapacitásait nyirbálták meg: előbbinél a tavalyi 596-ról 219-re, utóbbinál 243-ról 114-re csökkentették az állami ösztöndíjas férőhelyeket. Valamivel kevesebb állami helyet kapott itt is a bölcsészképzés, 687 helyett 618-at. Több helyet kapott viszont az informatika, a pedagógusképzés, az orvos- és egészségtudomány, az agrár- és a természettudomány. A Szegedi Tudományegyetem azért is érdekes, mert a férőhelycsökkentésre reagálva már bejelentették, hogy alapítványi ösztöndíjat adnak azoknak a hallgatóknak, akik lemaradnak az állami férőhelyekről.

A Miskolci Egyetemen 2024-ben 4439 állami helyet hirdettek meg, most 4328-at. A gazdaságtudományi képzéstől elvettek 132 helyet, így idén 200 állami ösztöndíjast vehetnek fel ide. A jogi képzésen 60-nal kevesebb állami hely lesz, összesen 198. A pedagógusképzésen viszont 1378-ról 1419-re nőtt az állami helyek száma.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyből 200 állami helyet kapott a szeptemberben induló tanárképzéséhez. Az államtudományi képzésre is több embert vehetnek fel állami ösztöndíjjal, 2045 helyett 2106 hallgatót. A gazdaságtudományi képzésen viszont náluk is kevesebb állami hely lesz, 50 helyett csak 13.

Polónyi István szerint az állami férőhelyek elosztásában is a 2017-ben jóváhagyott Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű kormányzati stratégia köszön vissza, ami az úgynevezett MTMI-képzéseket (matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai), illetve a pedagógia képzést erőlteti. Hogy ez mennyire jó irány, az kétséges, de az biztos, hogy most azok az egyetemek jártak jól, ahol eddig kevesebb MTMI-képzés volt, mert plusz állami helyeket kaptak, mondta az oktatáskutató.

Horn Dániel, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) tudományos főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy fogalmazott, hogy „nem világvége” a mostani férőhelycsökkenés, mert 2012-ben ennél durvábban vágták vissza az állami helyeket, de az is igaz, hogy az elmúlt évek gyakorlatához képest kiugró mértékű ez a változás. Szerinte nem feltétlenül arról van szó, hogy a kormány így akar spórolni a felsőoktatáson. Arra viszont alkalmas lehet az állami férőhelyek elosztásának átvariálása, hogy a kormány által preferált felsőoktatási intézmények és szakok felé terelje a jelentkezőket. Horn Dániel elképzelhetőnek tartja, hogy aki egyébként nem jutna be az ELTE államilag támogatott pedagógusképzésére, az most majd az NKE hasonló képzésére fog jelentkezni ahelyett, hogy az ELTE fizetős képzését választaná.

„Egy kis faluból származó tehetséges fiatalnak mindegy, hogy az ELTE vagy az NKE képzésére jár, ez csak a budapesti elitet érdekli. Neki fontosabb, hogy Budapestre került.”

Márpedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképzése olyan feltételeket kínál a hallgatóknak és az oktatóknak, amivel nemcsak az egyre nehezebb helyzetben lévő ELTE, de még az modellváltó egyetemek sem feltétlenül tudnak versenyezni. Az NKE tanárképzésén tanuló hallgatók magasabb ösztöndíjban részesülnek, ráadásul végzéskor egyből két diplomát kapnak kézhez: például bölcsészdiplomát is a pedagógusi diploma mellé. Emellett az egyetem ingyen biztosít kollégiumi férőhelyeket, az oktatókat pedig két-háromszoros fizetésekkel csábítják.

A tervek szerint első körben magyar-, történelem-, angol- és némettanárképzéseket indítanak az NKE-n, de utána tanítókat, földrajztanárokat és integrált természettudományos tanárokat is képeznének. Értelemszerűen még jobb helyzetbe kerül azzal az NKE, hogy más egyetemekhez képest jóval több állami férőhelyet kínálhat a felvételizőknek.

Nem azt nézik, hogy mi a jó társadalomnak

Horn Dániel szerint nem is az a legnagyobb probléma, hogy egy-egy egyetem több vagy kevesebb állami helyet kap valamelyik évben. Ha az egész felsőoktatásban kevesebb állami férőhely lesz, az tovább növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket, miközben nemzetközi összehasonlításban Magyarországon eleve nagyon kevés elsődiplomás van, de így még kevesebb lesz belőlük. Ezért sem lenne indokolt az állami férőhelyek csökkentése, mondta Horn Dániel. De szerinte nem is itt kezdődik a probléma.

A felvételi rendszer is úgy van kitalálva, hogy tovább növelje az amúgy is meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket, mert a felvételin kizárólag a megszerzett pontokat veszik alapul, mondta Horn Dániel. Igaz ugyan, hogy rászorultsági alapon is lehet pluszpontokat szerezni, de még így is sokkal többet számít, hogy a jelentkezők honnan, milyen családból jönnek, milyen oktatást kaptak, van-e nyelvvizsgájuk, vagy tudtak-e tanulmányi versenyekre járni.

Emiatt az oktatási rendszeren belül már eleve a jobb családi és anyagi háttérrel rendelkező, legjobban teljesítő diákok jutnak be az államilag finanszírozott férőhelyekre, és nem azok, akikre a felsőoktatás a legnagyobb hatással tudna lenni. Ezen az aránytalanságon biztosan nem fog segíteni az, ahogyan most átvariálták az állami helyek elosztását. Horn szerint ezért lenne jobb megoldás, ha az egyetemre való bekerülés után dőlne el, ki fizet a képzésért, és ki kap állami ösztöndíjat, és nem két eltérő ponthatár lenne.

Polónyi István is úgy látja, hogy a legjobb budapesti egyetemeken eddig is jórészt az elit jutott be az állami helyekre. A kevésbé jó családi háttérrel rendelkező hallgatók nem a mostani férőhelycsökkenés miatt szorulhatnak ki ezekről az egyetemekről, de a kormány lépése tovább erősítheti ezt a kedvezőtlen tendenciát. Annak viszont lehetnek pozitívumai, hogy a kisebb vidéki egyetemek valamivel több állami helyet kapnak idén, mert javulhatnak a nehezebb körülmények közül jövő fiatalok továbbtanulási esélyei, és pluszbevételhez jutnak az intézmények.

Horn Dániel szerint azt is érdemes lenne átgondolni az állami férőhelyek kiosztásánál, hogy a képzéseknek mekkora az egyéni és a társadalmi hozamuk. Az üzleti képzéseknek nagyobb az egyéni hozamuk, hiszen olyan piacképes tudást adnak a hallgatóknak, aminek köszönhetően az egyetem elvégzése után jól fizető pozíciókban tudnak elhelyezkedni. Ezzel szemben, mondjuk, a szociális munka képzésnek nagyobb a társadalmi hozama, viszont egy szociális munkás sosem fog sokat keresni, magyarázta Horn Dániel.

A szakértő azon az állásponton van, hogy

a nagyobb társadalmi hozammal bíró szakoknak kéne relatíve több állami férőhelyet adni, hiszen egy informatikus jó eséllyel ki tudná fizetni a képzési költségeket a későbbi fizetéséből.

Ez egy szociális munkásra már nem feltétlenül igaz. „Azt kéne figyelembe venni az állami helyek szétosztásánál, hogy mi a jó társadalomnak, de ezt eddig sosem vették figyelembe.” Most sem így történt, hiszen több egyetemen is nőtt az állami férőhelyek száma az informatikai képzésen.

Az is egy érdekes kérdés, hogy anyagilag hogyan érinti az egyetemeket a kevesebb állami férőhely. Polónyi István szerint nem feltétlenül vágná földhöz őket, hogy idén kevesebb állami ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel, mert egy ideje teljesítményalapon finanszírozzák őket, aminek csak egyik eleme a hallgatói létszám. Másrészt ha kevesebb állami helyük lesz az egyetemeknek, akkor több önköltséges, azaz fizetős hallgatót tudnak felvenni, amiből bevételük lesz, magyarázta az oktatáskutató. Szerinte az ELTE nem fog érdemben hallgatókat veszíteni az állami férőhelyek visszavágása miatt, mert aki oda akar járni, az ki fogja fizetni a tandíjat is, és ugyanez igaz a BGE-re is.

Horn Dániel valamivel szkeptikusabb ezzel kapcsolatban. Szerinte egy „látható összeg” lesz, amivel az ELTE kevesebb állami normatívát kap majd a kevesebb állami férőhely miatt, amit nem biztos, hogy pótol majd a több fizetős diák. Úgy gondolja, hogy a kieső 2000 állami ösztöndíjas hallgató helyére nem fognak tudni felvenni ugyanennyi fizetőst. Legfeljebb azokon a legnépszerűbb szakokon tudja ezt elképzelni, mint a nemzetközi tanulmányok vagy az ELTE gazdálkodástudományi képzései, ahol minden évben túljelentkezés van. A BGE-n sem lesz abból probléma, hogy 14 százalékkal kevesebb állami helyük lesz idén, mert több, gyorsan hasznosítható, praktikus tudást adó képzésük van, amiért sokan hajlandók fizetni is. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy

az állami helyek lecsökkentése miatt megszűnhetnek az eddig 20-25 fővel még elinduló kisebb szakok,

ami egybecseng az Akadémiai Dolgozók Fórumának félelmeivel.

Megkérdeztük az ELTE-től, hogy szerintük milyen következményei lehetnek az állami férőhelyek csökkentésének. Azt válaszolták, hogy erre még nem tudnak pontos választ adni, mert még nem tudják, ténylegesen hány államilag finanszírozott hallgatót vehetnek fel.

A kormány szerint nem lesz kevesebb állami hely, de igazából nem tudják még

A kormány szerint szó sincs arról, hogy idén kevesebb állami hely lesz a felsőoktatásban, sőt. Az InfoRádiónak Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a kormány éppen növelni akarja az államilag támogatott helyek számát, a most látott számok pedig csak tervek. „A korábbi 75 ezer helyett idén 87 ezer a tervezett államilag finanszírozott egyetemi, főiskolai férőhely” – mondta. Az ELTE esetében látott jelentős férőhelycsökkenésről pedig azt mondta, hogy az állami helyek „nem csökkennek, ezek még csak tervek. Közelebb igazítottuk az egyetemi igényekhez a számokat.”

De olyat is mondott az államtitkár, hogy a kapacitásokat az elmúlt évek trendjei alapján és a munkaerőpiaci igények szerint alakítják ki, ezért most még „nem lehet megmondani”, hogy lesz-e csökkenés. Az állami férőhelyek számát később fogják véglegesíteni az egyetemekkel közösen, amikor már látják a jelentkezők eredményeit.

„Megnyugtatok mindenkit, hogy nem lesz változás, nem lesz csökkenés a korábbi évekhez képest”

– jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára.

A Magyar Nemzet is a kormány segítségére sietett, hogy cáfolja az „álhírekkel riogató baloldali sajtót”, de a „Beszédes számok: sorra jelentik be az egyetemek az államilag támogatott férőhelyek növelését” című cikkükben is azt adták meg a legtöbb egyetemnél, hogy tavaly hány állami ösztöndíjas hallgatót vettek fel, és idén mennyi állami helyet kaptak. A Széchenyi István Egyetem például azzal büszkélkedik, hogy idén 4780 főre nőtt az államilag támogatott kapacitás, a minisztérium „szinte minden képzési területen növekvő számban határozta meg az állami ösztöndíjas férőhelyek tervezett létszámát”, miközben a Felvi.hu adata szerint 2024-ben 5409 állami helyük volt, idén viszont 4780 lesz.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint ferdített az államtitkár, amikor arról beszélt, hogy a kormány növelni akarja az állami férőhelyeket, mert a 2024-ben állami finanszírozású képzésre felvettek számát hasonlította össze a 2025-ben meghirdetett állami férőhelyek számával, és a kettő között jelentős eltérés van.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma kigyűjtötte, hogy tavaly 95 846 állami finanszírozású férőhelyet hirdettek meg, míg idén 87 174-et, ami azt jelenti, hogy 9 százalékkal, 8672-vel csökkentek az állami helyek az előző évhez képest. Az államtitkár által emlegetett 75 ezres szám onnan jöhet, hogy 2024 őszén 79 285 hallgató kezdte meg tanulmányait állami finanszírozásban, ebből is látszik, hogy nem tudják teljesen feltölteni az állami helyeket az egyetemek. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az történt tavaly, hogy sok fiatalt, a felvettek 25 százalékát önköltséges képzésekre tereltek át a ponthatárok meghatározásával.

A kormány nem először vágna az állami férőhelyeken a felsőoktatásban. Polónyi István oktatáskutató azt mondta: 2010 környékén 70-72 ezer körül mozgott az állami helyek száma, majd a Széll Kálmán Terv nyomán 2013-ra ez a szám 60 ezer alá csökkent. 2022-ben megint növelték az állami helyek számát, ami addig 58-65 ezer között mozgott. Ezzel párhuzamosan általánossá vált, hogy a kormány közvetlenül, kormányrendeletekben határozza meg, melyik egyetem hány állami helyet kaphat, valamint azt is, hogy milyen szakokat indíthat. Ezt politikai célokra is használták, mert így szüntették meg például az államilag finanszírozott gender szakot.

2023-ban liberalizálták a felvételi rendszert a tanulmányi eredményeken túl adható pontok intézményi hatáskörbe adásával és a központilag meghatározott minimumponthatárok eltörlésével. Ennek azért van jelentősége, mert addig a központi vonalhúzás alapján dőlt el, hogy a felvett hallgatók közül hányan kaptak állami helyet az egyetemeken. Az új rendszerben az állam tulajdonképpen egyedül határozza meg, hogy hány állami férőhely jut az intézményeknek. Ezért mondja az Akadémiai Dolgozók Fóruma is, hogy „a meghirdetett állami finanszírozású képzési keret pusztán fikció: valójában a minisztérium és az Oktatási Hivatal dönti el a ponthatárok megállapításának napján, hogy feltölti-e ezt a keretet egy-egy szakon, vagy éppen nem.” Az pedig teljesen átláthatatlan, hogy mi alapján osztják szét az állami helyeket az egyetemek között, valószínűleg az egyetemek lobbiereje is sokat nyom a latban, mondta Polónyi István. Ennek tudja be, hogy például az agrárképzés több állami férőhelyet kapott 2024-hez képest, miközben túlképzés van ezen a területen.

Megpróbáltuk megtudni a felsőoktatásért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, hogy milyen szempontok alapján döntöttek az állami helyek elosztásáról, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak kérdéseinkre. Az ELTE-től sem kaptunk érdemi választ erre, a BGE pedig csupán annyit közölt, hogy nem akarnak nyilatkozni a témában.