A Kádár-rendszer gyakorlatát idézné, ha a kormány megpróbálná kiutasítani a neki nem tetsző civileket és újságírókat
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely bedobott egy lehetséges irányt, hogyan képzelheti el Orbán Viktor a külföldi támogatásból részesülő civil szervezetek és újságok kitiltását. Hogy erre készülnek, azt a kormánypárti Magyar Nemzet „értesüléseiből” tudjuk: a lap szerint a kétnapos kihelyezett frakcióülésen arról beszélt a miniszterelnök, hogy ki kell tiltani Magyarországról azokat, akik az USAID-en keresztül támogatást kaptak az Egyesült Államoktól.
Elsőre abszurdnak és jogilag kivitelezhetetlennek hangzik Orbán Viktor ötlete, már ha komolyan vesszük, hogy tényleg erre készül a kormány, és nem csak blöffölnek a hangzatos fenyegetéssel.
Amikor a belengetett kitiltásról kérdezték Gulyást a kormányinfón, azt mondta, hogy a Magyar Nemzet által megszellőztetett a formában nincs valóságalapja a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek és újságok kitiltásának, mert nem lehet magyar állampolgárokat kitiltani, hiszen akkor hontalanná válnának. Ugyanakkor Gulyás azt is hozzátette, hogy készül erről a tervezet, és többes állampolgároknál akár a tiltás is előfordulhat. „Attól, hogy valaki külföldi pénzt fogadott el, természetesen nem lehet kitiltani Magyarországról, hogy ő csak magyar állampolgár, akkor egyébként sem lehet senkit, úgyhogy ennek ebben a formában nincs valóságalapja. A frakció készít egy törvényjavaslatot, ez többes állampolgárokra már hivatkozhat, de ez a frakciónál van, és majd néhány héten belül a nyilvánosság megismerheti” – mondta a miniszter.
Gulyás szavaiból arra következtethetünk, hogy a kormány azokat a személyeket akarná eltávolítani az országból, akik külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezeteknél vagy sajtótermékeknél dolgoznak, és a magyar mellett van másik – egy vagy akár több – állampolgárságuk is. Megkérdeztük a Magyar Helsinki Bizottságot, hogyan lenne ez lehetséges jogilag. A válasz röviden úgy hangzik, hogy:
ezt nem lehet jogszerűen megcsinálni.
Győző Gábor, a jogvédő civil szervezet jogásza szerint nehéz megalapozott véleményt formálni egy olyan koncepcióról, amiről semmiféle konkrétumot nem lehet tudni.
A bővebb válasz alapján több jogi akadálya is van annak, hogy a kormány csak úgy kitiltson magyar és külföldi állampolgársággal is rendelkező személyeket. Az állampolgárságot az Alaptörvény is védi, tiltja például a jogszerűen szerzett állampolgárságtól való megfosztást is, mondta Győző. Az alkotmányban rögzített védelmének alapvető része, hogy az adott személy bármikor visszatérhet Magyarországra és feltétel nélkül az országban tartózkodhat, illetve kiutasítani sem lehet innen. Az állampolgársági törvény pedig azt írja elő, hogy a különböző jogcímeken szerzett – például születés, és honosítás – állampolgárságok között nem lehet különbséget tenni.
Olyan jogi rendelkezés sincs, amely alapján különbséget lehetne tenni a csak magyar állampolgársággal rendelkezők vagy a kettős (többes) állampolgárok magyar állampolgársága között.
„Jogi szempontból mindegyik állampolgárság ugyanolyan értékű és ugyanúgy védett.”
De akkor milyen jogi megoldásban gondolkodhat a kormány? Győző Gábor szerint felmerülhet az állampolgárságtól való megfosztás, ami a Kádár-rendszerben gyakori eljárás volt a disszidensekkel szemben. „Ebből is látszik, hogy ez csak a történelem egyik legsötétebb korszakában volt »érvényes« jogi eszköz, és a rendszerváltáskor ezt rögtön reparálták is. Akit így fosztottak meg az állampolgárságától, egy szimpla nyilatkozattal visszaszerezhette” – mondta. Az állampolgárságtól való megfosztást egyébként is tiltja az Alaptörvény és az európai állampolgársági egyezmény is, aminek Magyarország is részese.
Az állampolgárság visszavonására akkor van lehetőség, ha az adott személy jogszabálysértően járt el a megszerzéskor vagy megtévesztette a hatóságokat, azaz csalással szerezte az állampolgárságot, de ehhez is egyedi, bíróság előtt megtámadható döntésre van szükség.
Az állampolgárságról le is lehet mondani, ennek viszont az a feltétele annak igazolása, hogy a leendő volt magyar állampolgár meg fogja szerezni egy másik állam állampolgárságát. Tipikusan ez történik, amikor valaki olyan állam állampolgárává szeretne válni, amely nem ismeri el a kettős állampolgárság jogintézményét, ilyen például Hollandia.
Még egy lehetséges jogi megoldás jöhet szóba, az viszont felérne egy politikai öngyilkossággal: a kettős állampolgárság megszüntetése. Ez esetben minden kettős állampolgárt nyilatkoztatni kéne, hogy melyik állampolgárságát szeretné megtartani, ráadásul aki a magyar állampolgárságot választaná, azt megint csak nem lehetne kiutasítani, mondta a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
Tipikusan közbiztonsági, közegészségügyi vagy nemzetbiztonsági veszély esetén szoktak embereket kiutasítani Magyarországról. Tegyük fel, hogy a kormány valamilyen formában nemzetbiztonsági veszélynek minősíti az ellenségként kezelt civil szervezeteket és újságírókat. Még akkor sem lehetne őket kiutasítani az országból, hiszen akinek van magyar állampolgársága is, azt nem lehet kiutasítani, mert ebből a szempontból a magyar állampolgársága lesz a mérvadó, amit figyelembe kell venni, magyarázta Győző Gábor.
A NER tizenöt éves fennállása alatt a Fidesz időről-időre hadjáratot hirdetett a civil szféra és a független sajtó ellen. Elég csak a 2017-es civiltörvényre, a Stop Soros törvénycsomagra vagy az újságírók munkájának szisztematikus ellehetetlenítésére gondolni. A tavaly februárban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatalnak is egyetlen célja van, mégpedig a kritikus civil szervezetek és a sajtó lejáratása.
Függetlenül attól, hogy nem lehetne jogszerűen kitiltani Magyarországról a kormánynak nem tetsző civileket és újságírókat, az Orbán által belengetett kitiltás szintlépést jelent ebben a harcban. Önmagában már azzal is megbélyegzik őket, hogy a kormányzati kommunikációban egyáltalán felmerül a Magyarországról való kitiltásuk lehetősége. Szimbolikus, hogy a Fidesz akár a Kádár-rendszer gyakorlatától sem riadna vissza, csakhogy keresztbe tegyen az ellenségként kezelt szervezeteknek.
