Óbuda tavaly augusztusban őrizetbe vett polgármestere szerint az ügyészség több mint 200 nap után hallgatta meg először

Kiss Lászlót, Óbuda DK-s polgármesterét tavaly augusztus közepén vették őrizetbe hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával. Nemrég a Telex kérdésére az óbudai önkormányzat sajtóosztálya megerősítette, hogy Kiss László a saját kabinetfőnökéhez köthető egyesületnek ajánlotta fel az utazási költségtérítését.

Hogy miért ezt választotta, kérjük, tőle kérdezzék meg – írták. „Mivel dr. Kiss László politikai fogoly, a pártállam pedig a hatalmával visszaélve próbálja ellehetetleníteni a munkáját és tartja már több mint fél éve elzárva, így nem meglepő, ha a polgármester egy olyan óbudai egyesületnek ajánlja fel a költségtérítését, akik ugyanabban hisznek mint ő: a demokráciában, a szabad véleménynyilvánításban, a hatalmi ágak szétválasztásában, a független igazságszolgáltatásban, és ahogy ő is, az egyesület is a III. kerületért dolgozik” – tették hozzá.

Kiss László most a Facebook-oldalán közölte, hogy az ügyészség több mint 200 nap után hallgatta meg először Óbuda polgármesterét, aki visszautasította a vádakat. Meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az eljárás törvényességét kívánja elősegíteni, és öt kérést fogalmazott meg az ügyészség felé. Ezek között szerepelt a Szabó Tímea jogellenes megfigyeléséért felelős személyek megnevezése, az elhallgatott bizonyítékok nyilvánosságra hozatala, eljárás indítása a jobboldali sajtónak kiszivárogtatókkal szemben, a vádalkuk jogellenességének tisztázása, valamint házkutatások lefolytatása Mészáros Lőrinc érdekeltségeinél. Tájékoztatása szerint a meghallgatáson új bizonyítékok nem merültek fel.

Az ügyészség lapunkhoz eljuttatott közleményében kiemeli, hogy a nyomozó főügyészség vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettével, valamint jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűntettével gyanúsítja az óbudai polgármestert.

Hozzáteszik, hogy bár Kiss László az állította a közösségi médiában, hogy „több mint 200 napja lett volna rá az ügyészségnek, csak most hallgatták meg először az ügyében…”, de a közlemény szerint a folyamatban lévő büntetőeljárásban dr. Kiss Lászlót az ügyészség először 2024. augusztus 14-én hallgatta ki gyanúsítottként, aki kihallgatásakor úgy nyilatkozott, hogy nem kíván vallomást tenni.

„A gyanúsított a letartóztatása tárgyában tartandó ülésen 2024. augusztus 16-án a bíróságon sem kívánt vallomást tenni az ügyész jelenlétében. Ezt követően 2025. február 14-én a letartóztatása meghosszabbításakor a nyomozási bíró előtti ülésen szintén úgy nyilatkozott, hogy az ügyészség kérdéseire nem kíván válaszolni. A gyanúsított és védője a médiában korábban is olyan tartalmú kijelentést tett, miszerint dr. Kiss Lászlót nem hallgatták ki a büntetőeljárás során, ezért az ügyészség a gyanúsítottat 2025. március 4-én ismét megkísérelte kihallgatni, hogy biztosítsa a védekezéshez való jogát. A gyanúsított azonban a bűncselekményekkel össze nem függő rövid nyilatkozaton túl, a vallomástételt megtagadta és úgy nyilatkozott, hogy kérdésekre továbbra sem válaszol. Az eljárási szabályok szerint a vallomás megtagadásához a terheltnek joga van, ilyen esetben az ügyészség csak akkor hallgatja ki ismét, ha a gyanúsított jelzi, hogy vallomást kíván tenni, vagy az ügyészség újabb gyanúsítást közöl vele” – olvasható az ügyészségi állásfoglalásban.

„A gyanúsított közösségi médiában tett egyéb állításaival kapcsolatban megjegyzendő, hogy a nyomozás továbbra sem nyilvános része a büntetőeljárásnak. Egyebekben a terhelt véleménynyilvánítási jogát a Központi Nyomozó Főügyészség tiszteletben tartja” – tették hozzá.

Nemcsak Kiss Lászlót tartóztatták le, nem sokkal a júniusi önkormányzati választás után a kerület MSZP-s alpolgármestere, Czeglédy Gergő is börtönbe került. A megalapozott gyanú szerint Kiss a 2019. októberi polgármesterré választása után megállapodott egy ismerősével, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak az önkormányzattól, amiért cserébe neki és további – az önkormányzatnál dolgozó – hivatalos és nem hivatalos személyeknek pénzt kell visszafizetni.

Ehhez az önkormányzat fiktív, túlárazott szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A valóságban a színlelt vállalkozási szerződésekben írt szolgáltatást, termékbeszerzést nem a szerződő cégek, hanem más gazdasági társaságok teljesítették a szerződésben vállalt árnál alacsonyabb összegért.