„Közös kiállás egy jobb egészségügyért!”
– ezzel a címmel hirdetett tüntetést a Kossuth térre, szombat délután kettőre a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ). A tüntetést meghirdető szervezetek szerint a magyar egészségügynek „átfogó reformra van szüksége, mert emberéletek múlnak rajta”. Ugyan orvosokat képviselő szervezetek rendezik a tüntetést, azt írták, mindenkit várnak, mert „az egészségügy mindenkit érint”. Szombat reggelig majdnem háromezren jelezték vissza, hogy ott lesznek a szombati eseményen.
A demonstráció Facebook-eseményében a szervezők pontokba szedték, hogy az egészségügy melyik égető problémáit kéne megoldani:
- a kórházak túlterheltsége,
- összeomló háziorvosi rendszer,
- elégtelen finanszírozás, korszerűtlen eszközök,
- folyamatosan növekvő várólisták,
- több tízezer elkerülhető haláleset és megbetegedés,
- orvos- és ápolóhiány.
Az eseményen a résztvevők „a társadalom és egészségügy különböző szereplőitől” hallgathatnak majd beszédeket és személyes történeteket. Ezek olyan témákat fognak érinteni, mint például hogy milyen állapotban van a magyarok egészsége, milyen körülmények között kell dolgozniuk az orvosoknak és az ápolóknak. Szakemberek fognak beszélni arról, mit gondolnak, hogyan lehetne a magyar egészségügy helyzetén javítani. A szervezők külön kiemelték, hogy az esemény „minden magyar ember érdekét szolgálja”, független a pártpolitikától, nem pártpolitikai rendezvény, ennek megfelelően arra kérték a résztvevőket, tartózkodjanak a politikai megnyilvánulásoktól, mellőzzék a pártpolitikai jelvényeket, szimbólumokat.
Álmos Péter, a MOK elnöke azt mondta, azért szervezik a tüntetést, mert a hazai egészségügyben harminc éve nincs érdemi reform, az állam pedig nem biztosítja megfelelően a forrásokat. A pártpolitikusoknak azt üzente, hogy „inkább maradjanak otthon”.
Srádi Péter, a MOSZ elnöke március 6-án arról beszélt, azért csatlakoztak a MOK demonstrációjához, mert foglalkozni kell az egészségügyi ellátás krízisével, különösen az orvos- és ápolóhiánnyal.
„Egyre kevesebb a háziorvos, az ápolók 60-70 százaléka az egészségügyön kívül helyezkedik el, vagy külföldre megy. Állandó hiánygazdálkodás van, állandó krízismenedzsment. Azonban a krízis jellegzetessége, hogy ideig-óráig működnek a dolgok, azonban kiszámíthatatlanul végződnek”
– mondta a MOSZ elnöke, aki szerint olyan összeomláshoz is vezethetnek az egészségügy problémái, hogy „nem lehet majd tudni, milyen ellátást kap a beteg, ha belép az ellátási rendszerbe”.
A magyar orvosok köztestülete, a MOK a demonstrációt megelőzően februárban társadalmi kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet az egészségügy legnagyobb problémáira. Akárcsak a szombati tüntetésről, „A magyarok egészsége többet érdemel” nevű, adatokon alapuló kampányról azt írták, hogy minden politikai párttól és szervezettől független. A szervezet szerint a magyar állam 2500 milliárd forinttal kevesebb pénzt költ az egészségügyre, mint amennyi az uniós átlag eléréséhez kellene.
A MOK a kampány részeként azt állítja, az egészségügyi költségvetést a GDP fél százalékával meg kell emelni, és változtatni kell azon is, hogy Magyarország listavezető a rákos halálozásokban.
