„Nyakon ragadnám a politikusainkat, és behoznám őket, hogy csak egy éjszakára éljék meg ezt” – az egészségügy reformjáért tüntettek orvosok a Kossuth téren

Miután bejelentették, hogy a tüntetés véget ért, a tömeg el is kezdett oszladozni. Rengetegen indultak meg a metró felé, sokan inkább úgy döntöttek, az Alkotmány utca felé hagyják el a Kossuth teret.

Álmos Péter, a MOK elnöke is kiemelte: az egészség nem kiváltság, hanem alapjog. Elveszett a bizalom abban, hogy elérhető lesz a megfelelő ellátás, amikor szükség lesz rá, mondta. Ők maguk is átélik ezt, „a bizonytalanság lett a mi közös valóságunk”.

Az állami egészségügy egészében a színvonal egyértelműen esik, és szolgáltatások egymásra épülő rendszereként már nem éri el az elfogadható szintet. Ennek fő oka, hogy a modern egészségügy egy high-tech ágazattá vált, ahol a dolgozók megfelelő források nélkül nem tudják biztosítani a megfelelő ellátást.

Az elhivatottság fontos, de nem váltja ki a CT- vagy MR-készülékeket, aminek számában messze leszakadtunk Románia és Bulgária mögött is, tette hozzá. A spórolás árát mindannyian megfizetjük, az egészségi mutatók ezt világosan tükrözik.

„Ne engedjük, hogy az állam magára hagyja a lakosságot, kivonuljon az egészségügyből, hogy a jól ismert profitérdek felülírja az emberséget” – mondta. A politika beleavatkozott az egészségügy tisztán szakmai kérdéseibe. A kezelési protokollokat például nem tudja karban tartani, és nem engedi, hogy a szakma gondozza azokat. „Jelképes, hogy egy családbarát országban alapvető mutatók hiányoznak a szülők és gyerekek biztonságos ellátásához” – mondta.

Ennél is súlyosabb, hogy két éve a kormányzat politikai okból magához ragadta az etikai rendszert, és totális amnesztiát hirdetett azoknak az orvosoknak, akik kollégáik szerint alkalmatlanok voltak erre a hivatásra. Ez nem lehet politikai játszmák része, mert ez az önök bőrére megy, mondta.

Az orvos-beteg találkozásokban is megjelentek ezek a problémák. Elnézést kért azoktól, akik rossz szavakat kapnak, mondta az orvos-beteg kommunikáció feszültségére hivatkozva.

Mire van szüksége a magyar egészségügynek? Álmos Péter és a MOK szerint szakmai munkára, ezért összehívja a MOK az egészségügyi kerekasztalt, ahol szakmai szervezetek politikamentesen összehozhatnak egy tervet, amit nem tíz évre titkosítanak, ahol szót kapnak a gyógyítók és a betegek képviselői is. Szükség van pénzre, a kormánynak azonnal forrásokat kell biztosítania az ügyeletekre. Meg kell menteni a háziorvosi rendszert, a szükséges lépés idén egy gyorssegély, majd az, hogy a kormány évente 500 millió forinttal növelje az egészségügyi költségvetést, vele az ellátás színvonalát is. A legfontosabb azonban, hogy az embereknek hinniük kell abban, hogy az egészségük többet érdemel, és számon kell ezt kérniük a döntéshozókon, emelte ki.

Ha azzal találkoznak, hogy valaki az egészségügyről szólva azt mondja: ez politizálás, rögtön tudhatják, hogy ennek az embernek az a célja, hogy ne beszéljen az egészségügy legfontosabb problémáiról, tette hozzá.

„Orvosként tudjuk, hogy a kitartó munka ott is segíthet, ahol kevés a remény” – mondta. „Ha ez a mai nap nem egy gőzkiengedés, hanem a fokozott törődés kezdete lesz, akkor meg fog változni a magyar egészségügy.”

Felszólította a tüntetőket, hogy kérjék számon a döntéshozókat, hogy öregkorunkra és a gyerekeinknek ne kelljen egy alapjogért újra utcára menniük.

Hábetler András orvos, operaénekes azt mondta: azt hitte, kevesebben lesznek a tüntetésen. Felidézte, hogy Budapesten többféle háziorvosi praxisban helyettesít, mert kevés az orvos, és dolgozik egy hajléktalanokat ellátó intézményben is. 20 év után tért vissza orvosnak operaénekes munkájából, pont a Covid-19 alatt.

„A legerősebb motiváló tényező az volt, hogy volt egy veserákom, 2018-ban derült ki. Óriási szerencsém volt, mert a Covid-19 előtt két héttel az ország egyik legjobb vesespecialistája megműtött. És most itt vagyok, ez egy csoda” – mondta. „Bevallottam magamnak, hogy ez nem egyszerű szerencse volt, hanem kapcsolataim voltak. Ennek a kapcsolatrendszernek volt az köszönhető, hogy megműtöttek, és most itt vagyok.” Azt mondta, ha nem lettek volna ilyen kapcsolatai, nem lenne most ott, biztos, hogy sokkal lassabban járta volna be a betegutat, és két héttel később nem műtötték volna meg.

„Nekem a magam apró eszközeivel tennem kell, hogy ne a kapcsolatrendszerein múljon, hogy valaki túlél-e, vagy sem. Ez legyen alanyi jog!” – mondta.

Azt mondta: a rendszer nem a kiszolgáltatottság ellen hat, hanem pont ellenkezőleg. Elfogadhatatlan, hogy aki betegként bekerül az egészségügybe, az emberi méltóságát is el kell, hogy veszítse.

„Nyakon ragadnám a mi magyar politikusainkat, és behoznám őket, hogy csak egy éjszakára éljék meg ezt” – mondta, arra utalva, hogy mi zajlik a kórházakban. „Nem tudom elképzelni, hogy utána lenne más preferenciája a költségvetésnek. Kit érdekel a repülőtér, a stadion? Ha ez már működik, akkor ide nekünk az oroszlánt is” – tette hozzá.

Azt mondta, az orvosoknak adósságuk van a szakdolgozókkal szemben, ezt az adósságot pedig ki kell fizetni. Ezzel arra utalt, hogy a szakdolgozók bére jelenleg nagyon alacsony.

„Magyarország harcban áll. Nem Magyarország, a szabadon választott kormánya” – mondta. Párhuzamot vont azzal, hogy az orvosok is folyamatosan harcolnak a betegségekkel és a halállal. Felszólította a magyar politikusokat, hogy álljanak harcba velük.

Takács Péter a kormány a Facebook-oldalán megjelent videóban azt mondta: „van feladat bőven, tudjuk. De azt is tudjuk, hogy a Magyar Orvosi Kamara vezetése ekkora orvosi béremelés mellett is politikai akciókat szervez, és plakátolgat. Ez pedig csak egyet jelenthet. Mégpedig azt, hogy a Magyar Orvosi Kamara egyszerűen beállt az ellenzéknek kampányolni”.

Hozzátette, hogy amit ő felismert, azt több ezer egészségügyi dolgozó is felismerte, akik nem vesznek részt a tüntetésen, vagy ahogy ő mondta: „politikai színjátékban”. Köszönetet mondott azoknak a dolgozóknak, akik nincsenek a tüntetésen, és „nem hagyják, hogy politikai bábok őket is dróton rángassák”.

Ha egy zárt rendszer rosszul működik, és veszteségeit titkolni akarja minden áron, annak járulékos veszteségei lesznek, az egészségügy esetében a járulékos veszteség mi vagyunk, az áldozatok pedig a gyerekek" – mondta Tapasztó Orsolya mentálhigiénés szakember, kutatófizikus, tartalomgyártó.

Említette, hogy vannak gyerekekkel foglalkozó kórházak, ahol akkora a dolgozók leterheltsége, ahol nincs esély szeretgetésre. “Ezek a csecsemők már nem sírnak” – mondta. A civilek segítenek, de nincs erre lehetőség, mert az a zárt rendszert veszélyeztetné.

A speciális igényű gyerekek is áldozatok, és azok, akik az ország azon területein élnek, ahol nincs megfelelő ellátás. Ma Magyarországon több mint 100 ezer gyereknek nincs háziorvosa, szakellátásról ne is beszéljünk, mondta. Az iskolás gyerekek is áldozatok, akiknek alig van ismerete alapvető biológiai funkciókról, mert ma Magyarországon nem létezik egészségnevelés, egy strukturált rendszer bevezetése erre alapvető kellene, hogy legyen.

“Ma Magyarországon minden negyedik gyerek túlsúlyos” – mondta, felsorolva, hogy serdülőkorban mennyi betegség egyre gyakoribb. Az egészséges étkezés nagyon sokaknak elérhetetlen, mert nagyon sokba kerül. A fogorvosi ellátást is említette, ez sem megfelelő az országban. “Nem a gyerek választja, hogy hova szülessen, viszont a rendszer felelőssége, hogy vigyázzon rájuk” – mondta.

Magyarországon nincs mentálhigiénés stratégia. “Hogy ez a gyerekekkel milyen hatással van, nemrég tapasztaltam a saját bőrömön” – mondta, felidézve, hogy a 9 éves fiát bántalmazás érte az iskolában. A fiatal korosztályban az öngyilkosság a második vezető halálok, a felnőttkori pszichiátriai betegségek 75 százaléka a 25. életév előtt kezdődik, ezeknek nagy részét észre lehetne venni, ha lennének megfelelő szakemberek és ellátás.

“Ez a rendszer sem ránk, sem a gyerekeinkre nem vigyáz” – mondta. “Minden társadalom fejlettségét, közösségi mentalitását, összefogásra való képességét az határozza meg, hogyan bánik az elesettekkel. A társadalom jövőjét pedig az határozza meg, hogyan bánik a gyerekekkel.”

Imre is nemrég végzett az orvosin. Azt mondta, az osztályon ahol jelenleg dolgozik, olyan szakemberhiány van, hogy az orvosoknak kell az asszisztensi/adminisztrációs feladatokat is elvégezniük.

A Covid-19 látható és láthatatlan áldozatára és a gyászoló családokra emlékeznek egy perc néma csenddel a tüntetők.

Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke azt mondta: alapértékünk, az egészség, nincs a megfelelő módon kezelve. Az egészség kérdése más érdekek és szempontok között mindig hátramaradt. Azt mondta: ha bizonyos betegségekben idő előtt halunk meg, az nem azért van, mert az orvosok nem végzik megfelelően a munkájukat, hanem azért, mert kevesen vannak, és nem megfelelő körülmények között dolgoznak.

“Az egészségre fordított kiadás nem luxusköltés, hanem befektetés. Befektetés abba, hogy egészségben neveljük fel gyermekeinket. Befektetés abba, hogy az unoka mellett legyen nagyszülő" – tette hozzá. "Az egészségügy befektetés a jövőbe.

Az egészségügyi dolgozó nemcsak nemzeti erőforrás, de ember is – hívta fel a figyelmet. A szabadságjogaiban korlátozott, túlterhelt, kiégett dolgozó nem tudja ellátni a feladatait megfelelően. Ha bércsökkentéssel, folyamatosan változó munkarenddel fenyegetjük őket, akkor a külföldi munkalehetőség épp a teljesíteni tudó és akaró embereket csábítja el, mondta.

Nincs már a rendszerben felhajtóerő. A még megmaradt dolgozókat megfelelő munkakörülményekkel, a szabadságok kiadásával, az életpályamodell kidolgozásával kell megtartani, mondta. Aki több beteget lát el, az több veszteséget is termel, ezt a kórházakban és a háziorvosoknál is látjuk. A beteg gyógyulni, az egészségügyi dolgozó gyógyítani szeretne, közösek a célok, tette hozzá.

Dávid (28) két éve végzett az orvosin, de nem az állami egészségügyben dolgozik. Egyetemistaként több kórházban is volt az ország különböző pontjain, egy megyeszékhely gasztroenterológia osztályán azt mondták neki, pár éven belül összeomlik az osztály. Sok barátja dolgozik az állami egészségügyben, részben miattuk is jött ki a tüntetésre. „Persze, megemelték az orvosok béreit, de a körülmények nem javultak, ugyanúgy nincs szappan, nincs wc-papír a kórházakban” – mondta.

Vera (26) most hatodéves orvostanhallgató, gyerekorvos akar lenni, de azt mondta, rengeteg a probléma ezen a területen, itt különösen az adminisztrációs terheket emelte ki. Hatalmas problémaként beszélt az orvostanhallgatók mentális egészségéről is.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is ott van a MOK tüntetésén.

Gryllus Dorka színésznő azt mondta: az orvosok ott voltak az életének legfontosabb pillanataiban, ezért neki is ott kell lennie a tüntetésen, hogy megköszönje nekik mindezt.

„Soha nem tudhatjuk, mikor leszünk újra páciensek” – tette hozzá.

Dobrai Sarolta egy írásából olvasott fel egy részletet, aki a János Kórházzal gyerektraumatológiáján szerzett tapasztalatairól írt még 2017-ben. Felidézte, mekkora bizalom kell ahhoz, hogy valaki a saját gyerekét átadja egy ismeretlen orvosnak.

Péter (25) tizenhárom barátjával jött ki a szombati tüntetésre, mindannyian frissen végzett orvostanhallgatók. Elmondta, hogy azért is jött ki, mert nagyon fontosnak tartja, hogy pályakezdő orvosként megfelelő körülmények között dolgozhasson. Barátja, Balázs (27) azt mondta, tagadhatatlan, hogy „van baj az egészségüggyel”. „Nyilván kijövök, ha az orvosi kamara azért szervez tüntetést, mert nem költ eleget az állam az egészségügyre” – mondta.

Szeged belvárosában a Magyar Orvosi Kamara budapesti demonstrációjával egyidőben kezdődött megmozdulás, amit az aHang helyi szervezete, az aPont rendezett. A Facebookon meghirdetett akcióra majdnem 150-en jeleztek érdeklődést, de valószínűleg nem jöttek el ennyien. A szervezők szerint ez nem tüntetés, hanem „közös kiállás egy jobb egészségügyért”.

Van miért felemelnünk a hangunkat, írták a beharangozóban, például a túlterhelt kórházak, az összeomló háziorvosi rendszer, a hosszú várólisták, a több tízezer elkerülhető megbetegedés és haláleset, valamint az orvos- és az ápolóhiány miatt tiltakoznak. A résztvevők a régi szegedi I-es Kórház előtt találkoztak. A szervezők lehetőséget adtak a megjelenteknek „orvosi vények” kiállítására arról, szerintük mire lenne szüksége a magyar egészségügynek, és azt ígérték, a tiltakozók receptjeit összesíteni fogják és megjelentetik a közösségi médiában. A résztvevők például az egyészségügy eszköz- és pénzhinyáról, az orvosok és a betegek kiszolgáltatott helyzetéről állítottak ki recepteket.

A demonstrációt Szeged kétszáz éve épült, de már évtizedek óta üresen álló kórházépületet előtt tartották, a szervezők nem akartak működő egyészségügyi intézmény környékét helyszínként bevonni, válaszolták és a Telex kérdésére.

Sodró Eliza színésznő egy levelet olvasott fel, amiben a levélíró az egészségügyben szerzett negatív tapasztalatairól írt. Felidézte a várók, a vizsgálók helyzetét, és a hosszú várólistákat is.

„Az egészségügy a miénk, mindannyiunké. A szolgáltatás színvonala pedig pont olyan, amilyet mi megkövetelünk és kiharcolunk magunknak. Főleg, hogy már fizettünk érte, és fizetünk érte minden nap” – írta.

Negyed háromra teljesen megtelt a Kossuth tér, kivéve azt a részt, amit a tüntetők elől kordonokkal elzártak. Még a környező utcákban, például az Alkotmány utcában is állnak az emberek, a villamosok a rendezvény elején jártak még, de a BKV dolgozóinak le kellett terelniük a sínekről a tüntetőket. Fél három előtt nem sokkal már olyan sokan voltak a tüntetők, hogy a sárgamellényes rendezők azt mondták, egy ideig nem jár a villamos.

A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Soós Adrianna beszédében azt mondta, hogy a jogszabályok kizárólag az egészségügyben engedik meg, hogy egy munkavállaló heti 72 órát dolgozzon rendszeresen.

A jól képzett munkavállalókat gyakran segédmunkára hívják, vagy naponta vidékről utaztatják a mentősöket a budapesti feladatok ellátására. Bár voltak béremelések, de az egészségügyi dolgozók bére 350 ezer forint körül van csupán, és nem ismert a dolgozók szakmai előrehaladására vonatkozó terv. Az ellátási problémák meghatározó oka az intézmények súlyos pénzhiánya – mondta.

A GDP 4,2 százalékának megfelelő összeget szánnak az egészségügyre költeni 2025-ben is. Azt mondja: az állami ellátást kellene fejleszteni, mert a magánegészségügy kevesek privilégiuma. Egy csípőprotézisre például a magyar nyugdíj egy éves teljes összegét kell elkölteni.

Nem akarjuk, hogy évente egy városnyi embert veszítsünk el, akik menthetőek lennének megfelelő ellátás esetén – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy nem csak több pénz kell, azt jobban is kell elkölteni, az érdekképviseletek véleményét ki kell kérni, és figyelembe kell venni. A szakmában dolgozók megtartásáról, a munkaidő-terhelés csökkentéséről is beszélt, illetve arról, hogy a fiataloknak is vonzóvá kell tenni a szakmát.

Tartsák a munkavállalókat tiszteletben a munkahelyeken – mondta. Hozzátette, hogy eszközöket, új technológiákat is be kell szerezni.

Kérjük a kormányt, tegyen az eddigieknél többet az egészségügyi ellátás javításáért, mert a magyarok egészsége többet érdemel – mondta.

Svéd Tamás, főtitkár kezdi a beszédeket. Azt mondta, hogy az egészség hatalmas érték, ezt igazán csak akkor értjük meg, mikor már nincs, elveszett. Azt mondta, azért gyűltek össze, mert számukra az egészségügy és az egészség alapértékek, a társadalom és a döntéshozók is megfelelően kezeljék ezt, jusson elég pénz és akarat rá a következő években.

Az egészség mindenkié kellene, hogy legyen, össztársadalmi, nemzeti érték, mondta. Megjegyezte, hogy a mai esemény teljesen politikamentes, az egészségügyi reform 15-20 évig is eltart, és szeretnének felülemelkedni az ideológiai küzdelmeken.

Gálvölgyi János levelét olvasta fel a főtitkár. A színész a rendszert kritizálta, de felemlegette, hogy az orvosok és az ápolók kitartóan dolgoztak. A kórházak és a mentőszolgálat állapotát nem tartja megfelelőnek. Azt kívánja, hogy végre olyan ellátást kapjunk a pénzünkért, amit megérdemelnénk, ezért szurkol a Magyar Orvosi kamarának

Délután kettőre, bár nem teljesen telt meg a Kossuth tér, de kifejezetten sok ember gyűlt össze a Parlament előtti téren. Fiatalok, családosok, idősebbek is kijöttek a tüntetésre. A demonstráció kezdete előtt a téren mindenhol a magyar egészségügy problémáiról beszélő embereket lehetett hallani, sokan közülük orvosként beszéltek a tapasztalataikról. Pontban két órakor hangszórón lehetett hallani a Magyar Orvosi Kamara üzenetét arról, hogy más eu-s országokhoz képest milyen kevés pénzt költ az állam az egészségügyre, és ez milyen problémákat okoz ezen a területen.

A szervezők előzetes kérésének egyelőre úgy tűnik, mindenki eleget tett, senki nem hozott pártjelvényeket, pártzászlókat a tüntetésre. Lehet viszont látni magyar és EU-s zászlókat, de például a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének molinóit is.

Magyarország kevesebbet költ az egészségügyre, mint az európai uniós átlag: utóbbi évente 3319 euró, vagyis 1 350 ezer forint, Magyarországon viszont csak 1352 euró, ami 550 ezer forintnak felel meg. Ez a legkevesebb költést jelenti az egészségügyre az Európai Unióban – mondja a Magyar Orvosi Kamara a tüntetés előtti felvezetőjében.

Az egészségügyi dolgozók kevesen vannak, túlhajszoltak, kiégettek, a betegeknek pedig több száz napos várólistákkal is szembesülniük kell. A kórházak felújításra szorulnak és eladósodottak, 2024-ben 200 milliárd forint adósságot halmoztak fel.

A MOK szerint a kormánynak évente a GDP 0,5 százalékával kellene növelnie az egészségügyi ráfordításokat. Azt mondják: ha ez elmarad, hosszú távon egyre nagyobb hátrányba kerülünk az EU többi országával szemben.

Itthon az egészségügyi ellátás 30 százalékát a magyarok a saját zsebükből fizetik. Ennek a MOK szerint az az oka, hogy a magánellátást fizetjük meg, a magánegészségügy bevétele 4 év alatt 40 százalékkal, évi 900 milliárd forintra növekedett. A MOK szerint a magánszolgáltatóknak fontos szerepe van egy modern egészségügyben, de az elsődleges az állami egészségügy, ehhez több pénzre van szükség a mindenkori kormánytól.

Azt is mondták, hogy a magyar háziorvosi rendszer válságba került, két ok miatt. Az egyik az, hogy egyszerűen kevesen vannak, az országban több mint 940 háziorvosi praxis betöltetlen, az átlagéletkor 60 év felett van, az utánpótlás pedig hiányzik. A második ok a finanszírozás és a jogosultságok hiánya, a háziorvosok sok alapbetegséget nem vizsgálhatnak ki, ez rendszerszintű problémákat okoz, a szakellátás túltelítődik.

A gyerekek ellátásával még nagyobb baj van szerintük: minden 20. magyar gyerek nem jut megfelelő ellátáshoz, kevés a szakember, és ha van is, messze rendelnek. A MOK szerint több pénznek kell jutnia az alapellátásra, és a háziorvosoknak több jogosultság kell.

Miért veszítünk el évente annyi magyart, mint Eger lakossága? – tették fel a kérdést. Magyarországon 60 ezren halnak meg évente olyan betegségben, ami kezelhető lenne, ez a szomszédos országok átlagát is meghaladja, és az EU-ét is. Ezen okok egyike az, hogy generációról generációra rossz minta öröklődik az életmódot illetően: egészségtelen táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, kevés mozgás. Másik ok még az egészségügyi rendszerünk alulfinanszírozása, az orvos- és ápolóhiány és rossz szervezés. Az ellátás minősége is rossz, a hátrányos helyzetű településeken kisebb eséllyel jutnak megfelelő ellátáshoz az emberek.

Takács Péter szerint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetése a jelentős béremelés ellenére is politikai akciókat szervez és az ellenzéki kampány mellé állt, írja az MTI. A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára szombaton a Facebook-oldalán azt írta, hogy az orvosok bruttó átlagbére már megközelíti a 2,2 millió forintot.

Takács Péter azt mondta: 2010 óta 2500 milliárd forinttal többet fordítottak az egészségügyre, mint a baloldali kormányok. Az előző évhez képest 2025-ben 467 milliárd forinttal többet tervez egészségügyre fordítani a kormány – tette hozzá.

Azt írta, hogy 2010-ben egy kezdő rezidens alapbére 130 ezer forint volt, ez az összeg jelenleg 690 ezer forint. Ez több mint ötszöröse annak, amit 2010-ben kapott egy rezidens. Az államtitkár szerint egy 20 éve dolgozó orvos alapbére 198 ezer forintról 1,5 millió forintra, több mint a hétszeresére nőtt. Egy 30 éve dolgozó orvos alapbére 234 ezer forintról 1,8 millió forintra, míg egy 41 éve dolgozó orvos alapbére 262 ezer forintról csaknem 2,4 millió forintra, több mint kilencszeresére emelkedett 2010 óta.

Növekedett a szakdolgozók bére is: az ápolók bruttó átlagbérét több mint négyszeresére, 170 ezer forintról 800 ezer forintra emelték 2010 óta.

Takács Péter szerint az anyagi megbecsülésen túl fontos az egészségügyben dolgozók munkakörülményeinek javítása is, ezért folyamatosan fejlesztették a háziorvosi alapellátást, a szakrendelőket, a kórházakat és a mentőket is. Köszönetet mondott minden egészségügyi dolgozónak, aki nem hajlandó részt venni a „színjátékban”, és inkább a hivatást, a gyógyító munkát, a betegeket választja és „nem hagyja, hogy őket is dróton rángassák”.

A magyar orvosok köztestülete, a MOK a demonstrációt megelőzően februárban társadalmi kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet az egészségügy legnagyobb problémáira. Akárcsak a szombati tüntetésről, „A magyarok egészsége többet érdemel” nevű, adatokon alapuló kampányról azt írták, hogy minden politikai párttól és szervezettől független.

A szervezet szerint a magyar állam 2500 milliárd forinttal kevesebb pénzt költ az egészségügyre, mint amennyi az uniós átlag eléréséhez kellene.

„Közös kiállás egy jobb egészségügyért!”

– ezzel a címmel hirdetett tüntetést a Kossuth térre, szombat délután kettőre a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ). A tüntetést meghirdető szervezetek szerint a magyar egészségügynek „átfogó reformra van szüksége, mert emberéletek múlnak rajta”.

Ugyan orvosokat képviselő szervezetek rendezik a tüntetést, azt írták, mindenkit várnak, mert „az egészségügy mindenkit érint”. Szombat reggelig majdnem háromezren jelezték vissza, hogy ott lesznek a szombati eseményen.

A tüntetés Facebook-eseményében a szervezők pontokba szedték, melyik területeken kell változást elérni:

• a kórházak túlterheltsége,
• összeomló háziorvosi rendszer,
• elégtelen finanszírozás, korszerűtlen eszközök,
• folyamatosan növekvő várólisták,
• több tízezer elkerülhető haláleset és megbetegedés,
• orvos- és ápolóhiány.

A szervezők azt írták a demonstráció előtt, hogy a résztvevők „a társadalom és egészségügy különböző szereplőitől” hallgathatnak majd beszédeket és személyes történeteket. Ezek olyan témákat fognak érinteni, mint például, hogy milyen állapotban van a magyarok egészsége, milyen körülmények között kell dolgozniuk az orvosoknak és az ápolóknak.

Szakemberek fognak beszélni arról, mit gondolnak, hogyan lehetne a magyar egészségügy helyzetén javítani. A szervezők külön kiemelték, hogy az esemény „minden magyar ember érdekét szolgálja”, független a pártpolitikától, nem pártpolitikai rendezvény. Ennek megfelelően arra kérték a résztvevőket, tartózkodjanak a politikai megnyilvánulásoktól, mellőzzék a pártpolitikai jelvényeket, szimbólumokat.