Meglepődtek a frissen védelem alá vont nagykőrösi erdei tánchelyiség szemlézői: az épület szőrén-szálán eltűnt

Nagyot néztek a Pest Vármegyei Kormányhivatal örökségvédelmi osztályának szakemberei, amikor február 28-án megjelentek a frissen műemléki védelem alá helyezett nagykőrösi Erdei mulató pavilon, azaz ahogy a helyiek hívták, az Aréna helyszíni szemrevételezésére.

Az 1899-ben épített, díszes ácsolatú, zsindelyes fedelű erdei tánchelyiség ugyanis az utolsó szálkáig eltűnt.

Hát ez meg hogy lehet? – tehették fel a kérdést, amire az önkormányzatnál gyorsan meg is kapták a választ: az épületet tavaly decemberben testületi döntés alapján lebontották.

Hogy nem akármilyen helyről és épületről van szó, az a helytörténeti kiadványokból derül ki. Először is a helyszín, az ötszáz éves Pál fájáról elnevezett Pálfája-erdő Európa legnagyobb pusztai tölgyese, legalábbis az egykori homokpusztai tölgyeseknek eléggé leromlott, de mégis csodálható, szép maradéka. A pusztai tölgyesek napjainkra nemcsak a legritkább, de a legveszélyeztetettebb erdőtípusok közé tartoznak, írta egy korábbi számában a Turista Magazin.

A város tulajdonában álló parkerdőben már az 1800-as években rendszeresen tartottak majálist, és sötétedésig tartott a táncmulatság, írja közösségi oldalán Suba Lajos nyugdíjas helyi iskolaigazgató, aki a nagykőrösi levéltár segítségével kutatta az Aréna történetét. Mivel többször előfordult, hogy a májusi eső elverte a táncot, Sánta Béla főgimnáziumi tanár, városi képviselő 1895-ben beadványt nyújtott be a városi tanácsnak: „Tisztelettel indítványozom, hogy a tavaszi mulatságoknak oly kedves és üde helyén a községi Pálfája erdőben a lehető legkevesebb költséggel állandó födött, de oldalain szabad tánczhelyet készíttessünk.” Az épületet végül 1899-ben építette fel ifj. Szabó János ácsmester 2649 forintért, június 4-én pedig a városi dolgozók meg is tartották benne az első nyári mulatságot.

A faépület az ezredforduló környékére megrogyott, majd balesetveszélyesnek nyilvánították, és lezárták. A helyiek hosszú ideig reménykedtek benne, hogy helyrehozza az önkormányzat, de erre nem került sor. Végül a frissen megválasztott nagykőrösi képviselő-testület egyik első döntése alapján 2024 decemberében lebontották az erdei mulatót.

Az elfogadott előterjesztés szerint az épület szerkezetét megvizsgálták, a szakértői vélemények alapján a felújítás, azaz a kellő teherbírás és állékonyság helyreállítása, a meglevő szerkezet állagmegóvása jelentős ráfordítást igényelne, bár azt nem teszik hozzá, hogy mekkorát. Azt is leszögezik, hogy az épület balesetveszélyes. A novemberi határozati javaslatban az is olvasható, hogy az erdei mulató (ekkor még) nem áll védettség alatt, azaz lebontható. Decemberben le is bontották.

Az üggyel kapcsolatban számos kérdés felmerül, ezért megkerestük az örökségvédelemért felelős Építési és Közlekedési Minisztériumot. A tárca kezdte meg – a kulturális örökségért felelős miniszter döntése alapján – az erdei mulató műemlékké nyilvánításának előkészítését 2025. január 30-án, több mint egy hónappal a bontás után. Azt szerettük volna megtudni, ki kezdeményezte a műemlékké nyilvánítást; miért indult el ilyen lassan az eljárás; hogyhogy nem tudott arról a minisztérium, hogy az épületet közben lebontották; és lesz-e valamilyen következménye annak, ha kiderül, hogy az épületet nem lett volna szabad lebontani.

Szintén írtunk a Pest Vármegyei Kormányhivatalnak, amely február 3-án a minisztériumi döntés alapján az erdei mulatót ideiglenes (két évig tartó, de meghosszabbítható) műemléki védelem alá helyezte. Tőlük is megkérdeztük, hogy tudtak-e a bontásról, tájékozódnak-e a bontási döntés hátteréről és lesz-e valamilyen következménye a bontásnak.

Érdeklődésünkre nem kaptunk választ egyelőre sem a minisztériumtól, sem a kormányhivataltól.

Körtvélyesi Attilát, Nagykőrös fideszes polgármesterét is megkerestük azzal, hogy készült-e a bontást megelőzően átfogó elemzés a lehetséges hasznosítási módokról; volt-e becslés arra, hogy a felújítás mennyibe kerülne. Helyi képviselői felszólalás szerint a parlamenthez már benyújtottak egy 500 millió forintos támogatási igényt az épület felújítására, így megkérdeztük azt is, miért nem várták meg a választ; miért nem várták meg, amíg a frissen megalakult önkormányzat szakbizottságai megtárgyalják a megmentés és hasznosítás lehetőségeit; volt-e konzultáció a lakossággal a döntésről; és végül: nem gondolja-e elhamarkodott lépésnek az Aréna lebontását? Választ egyelőre innen sem kaptunk.

Az erdei mulató bontásával kapcsolatban egy helyi képviselő, Török György adatigénylést küldött az önkormányzat vezetésének az Átlátszó Kimittud-platform felületén. Ebben a többi között kikérte az önkormányzattól az épület bontásával, valamint a pala és a faanyag elszállításával, megsemmisítésével kapcsolatos összes iratot, beleértve a szakértői véleményt, engedélyeket és a számlákat. Az önkormányzat válaszában elküldte a bontásról szóló határozatot, de egyéb tekintetben az adatszolgáltatást megtagadta.