A kormány szerint ilyen a kereshető adatbázis: 2258 oldalas PDF-fájlban a képviselők vagyonnyilatkozatai

„A digitalizáció vívmányait alapul véve”, kereshető módon is hozzáférhetővé teszik a vagyonnyilatkozatokat, ígérte Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára 2023 márciusában, amikor az Országgyűlés az Európai Bizottsággal való egyezkedés során benyújtott törvényjavaslatot tárgyalta.

A jogállamisági eljárás és a helyreállítási terv keretében a kormány vállalta, hogy kereshető adatbázisban teszi közzé az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatait. Első hallásra meglepően jó reformnak tűnt, hiszen korábban csak a kézzel kitöltött, beszkennelt, és sokszor teljesen olvashatatlan vagyonnyilatkozatok voltak elérhetők. Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek jó pár éve követelik, hogy a 21. században ideje lenne elektronikusan kitöltött és elektronikusan olvasható, kereshető, összehasonlítható vagyonnyilatkozati rendszert bevezetni.

Frissítés 03.10-én: Cikkünk korábbi verziójában tévesen írtuk, hogy elfogadták a törvényjavaslatot. A zárószavazás előtt pár nappal teljesen átírták reformcsomagot, és kikerült a vagyonnyilatozati rendszer átalakítása. A kormány ígérete azonban a mai napig szerepel a vállalások között.

A képviselők vagyonnyilatkozatait mindenesetre elkezdték digitalizálni, és közzétették a parlament honlapján a dokumentumot. Nem is akárhogyan! A kereshető adatbázisból az lett, hogy egy 2177 oldalas PDF-fájlban ömlesztve olvashatók a digitalizált vagyonnyilatkozatok. Keresni csak a Ctrl+f kombinációval lehet, és az adatokat semmilyen módon nem lehet rendezni, szűrni vagy összehasonlítani.

„Összehasonlíthatóság korábbi vagyonnyilatkozatokkal? Mezőkre szűrés? Azt sajnos nem lehet” – írta két éve a K-Monitor. Külön vicces a biztonsági disclaimer, hogy a dokumentum nem ábécésorrendben tartalmazza a nyilatkozatokat, hanem egyfajta „belső parlamenti logika” szerint. „Tény, hogy a digitális kitöltésnek köszönhetően ez apró előrelépés a korábbi macskakaparásos vagyonnyilatkozatokhoz képest, de igen messze áll attól, amit adatbázisnak nevezhetünk” – jegyezte meg a korrupcióellenes civil szervezet.

Évek óta megvan a lehetőségük a képviselőknek, hogy elektronikusan töltsék ki a nyilatkozatukat, de ezzel eddig csak nagyon kevesen éltek. A gyakorlatban valahogy így néz ki a vagyonnyilatkozatok digitalizációja:

1. A képviselő kitölti kézzel, és beviszi (vagy inkább a munkatársával beküldi) a dokumentumot a parlament mentelmi bizottságának titkárságára.
2. Egy hivatali dolgozó beszkenneli mind a 198 képviselő vagyonnyilatkozatát, amit február 1-jén 0:00-kor feltöltenek a parlament honlapjára.
3. Valaki pár nappal később egyesével digitalizálja a 198 képviselő vagyonnyilatkozatát, beszerkeszti egy sajátos sorrend alapján PDF-fájlba, és megosztják a parlament honlapján.

Az elmúlt két évben rengeteget fejlődött a technológia, berobbant például a mesterséges intelligencia. Mindennek nyoma sincs a magyar országgyűlésben. Idén februárban is pont ugyanúgy tették közzé a vagyonnyilatkozatokat: egy 2258 oldalas PDF-fájlban lehet keresgélni.

A vagyonnyilatkozatokból megtudhattuk, hogy Orbán Viktornak 5,73 millió forintos megtakarítása van a feleségével közös bankszámláján, míg Rogán Antal havi 38 millió forintot kapott a találmányáért tavaly. Kiderült az is, hogy Gulyás Gergely megházasodott, Kubatov Gábor elvált, Varga Mihály pedig vett egy sötétpej lovat.

A fő probléma a magyar vagyonnyilatkozati rendszerrel továbbra is az, hogy a képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy 1,5 milliárd forintos állami támogatást a vagyonnyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános.