Hamis számlákkal igényelt állami támogatást a csődbe ment kisvárdai csigagyárra, most elítélték

Az elsőrendű vádlottat felmentette, a másodrendűt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság a kisvárdai csigagyárral kapcsolatos csalás miatt – közölte a Zalaegerszegi Törvényszék az MTI-vel. Ezzel együtt 2,6 milliárd forintos vagyonelkobzást is elrendeltek.

A Bourgogne Gastronomie Kft. a 2010-es években alapított csigafeldolgozó üzemet Kisvárdán. A körülbelül 6,3 milliárd forintos beruházást a tervek szerint 26,3 százalékban saját forrásból, 40 százalékban állami támogatásból, 33,7 százalékban pedig hitelből kívánták megvalósítani.

A helyiek által csak csigagyárnak nevezett intézmény 2019-ben indult, de 2020-ban, a koronavírus-járvány idején hirtelen elbocsátotta az összes alkalmazottját. 2020 végén újraindították a céget, ami aztán végleg csődbe ment és felszámolás alá került.

A Bourgogne Gastronomie Kft. 75 százalékos tulajdonosa egy magyar nő volt, 25 százalékos tulajdonosa pedig egy olyan cég, amelyet a nő külföldi állampolgárságú férje vezetett. A bírósági ügyben a nő volt az elsőrendű vádlott, akit felmentettek, a férfi pedig a másodrendű, akit elítéltek.

A csigagyár elindításához szükséges hitel és állami támogatás feltétele ugyanis az volt, hogy a cégnek legyen legalább 1,9 milliárd forint saját forrása. A cégnek nem volt ennyi pénze, de az azt vezető házaspár hamis számlákkal, kölcsönszerződésekkel és körkörös utalásokkal azt a látszatot keltette, mintha rendelkeznének ennyi pénzzel.

A beruházást nem a vállalt feltételeknek megfelelően, például kevesebb foglalkoztatottal, hiányos beszámolóval, illetve tényleges saját erő nélkül, csak banki és állami támogatásból valósították meg. A hiányosságok miatt sem a kölcsönök lehívására és igénybevételére, sem az állami támogatásra nem voltak jogosultak, ezért az illetékes minisztérium felszólította a kft.-t a támogatás és kamatainak visszafizetésére, ami nem történt meg. A vádlottak ezzel közel 2,6 milliárd forint kárt okoztak a központi költségvetésnek.

A Zalaegerszegi Törvényszék az elsőrendű vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette a költségvetési csalás bűntette és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétség vádja alól. Az indokolásban elhangzott: a nő mindvégig következetesen, egybehangzóan nyilatkozott, kiemelte, hogy az üzleti döntések meghozatalára nem volt hatása, a tényleges döntéshozatal a másodrendű vádlott kezében volt, és az ő utasítása szerint cselekedett. Ez a gyakorlat volt érvényben a házaspár másik cége és az újonnan alapított vállalkozás esetében is.

A nő is tisztában volt azzal, hogy a beruházáshoz nem állt rendelkezésre megfelelő önerő, de az ennek biztosítását célzó ügyletekben csak a folyamat elején, illetve a legvégén, aláíróként vett részt, az egyéb ügyleteket bizonyíthatóan nem ismerte, azokat férje intézte. Arról sem volt tudomása, hogy az önerő igazolására szolgáló szerződések és számlák mögött nem voltak valós gazdasági események. A nő azon védekezését, miszerint ő abban a tudatban volt, hogy minden törvényesen zajlik, nem lehetett cáfolni. Az elsőrendű vádlott által elmondottakat a férje és a tanúk vallomásai is teljes mértékben alátámasztották.

A férjét mint közvetett tettest mondta ki bűnösnek a bíróság költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében, ezért őt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ezen felül öt évre eltiltotta gazdálkodó szervezet vezetésétől. A férfi a bíróságon ténybeli beismerő vallomást tett, de a felelősségét vitatta azzal, hogy ő nem titkolta, hogy forráshiánnyal küzd. A helyzet javítása érdekében és a magyar viszonyok ismeretének hiánya miatt pénzügyi tanácsadók útmutatásai szerint eljárva jutott hitelhez, kölcsönhöz, valamint valótlan önerőhöz. A bíróság szerint a férfinak üzleti tapasztalatai alapján tudnia kellett, hogy ez az út nem megfelelő.

Tény, hogy a cég megkapta a banki hitelt és az állami támogatást, létrehozták a gyártóüzemet, megvásárolták a szükséges gépeket, és megindult a foglalkoztatás is. A kft. célja a működés és a termelés volt, az odavezető út viszont büntetőjogi felelősséget von maga után, de ezt csak az ügyben szereplő két vádlott vonatkozásában volt jogosult vizsgálni a bíróság. A bíróság a kft.-vel szemben csaknem 2,6 milliárd forint összegű vagyonelkobzást rendelt el, illetve az állam mint sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azaz a jogszabály szerint a követelést adók módjára kell behajtani. Az elsőrendű vádlott és védője a március 5-én tartott tárgyaláson tudomásul vette az ítéletet, az ügyész, a másodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn. Ennek lejárta után minden fél tudomásul vette a döntést, így az hétfőn jogerőssé vált.