„Ez egy jó kezdet, hogy a két ország jobban összebarátkozzon” – szabad a határ Románia felé

„Sokaknak előnyt jelent, a szállításban biztosan érezhető lesz a hatása. A kamionokat ugyan még ellenőrzik, de idővel eltűnhetnek a 10 kilométeres kamionsorok Nagylakról, ami hatalmas könnyebbség lesz” – mondta Konya Péter, egy szegedi ingázó a Szegedernek arról, hogy mit gondol a román–magyar határellenőrzés megszűnéséről.

Január 1-jétől már nincs rendszeres határellenőrzés a román–magyar határszakaszon, miután Románia – Bulgáriával együtt – a schengeni térség teljes jogú tagjává vált. Ennek köszönhetően az utazók mostantól szabadon, megállás nélkül mehetnek át egyik országból a másikba, ahogyan az már más schengeni államok között is megszokott. A változás leginkább az ingázók életét könnyíti meg, akiknek eddig naponta kellett számolniuk olykor többórás várakozással is.

Bár az ellenőrzés általánosan megszűnt, bizonyos esetekben továbbra is végezhetnek szúrópróbaszerű igazoltatásokat, például a belépési jogosultságot érintően. A térségben élők és dolgozók számára a határnyitás új lehetőségeket teremthet, hiszen gyorsabbá és kiszámíthatóbbá válik a két ország közötti közlekedés, ami a munkaerőmozgásra és a gazdasági kapcsolatokra is hatással lehet. Az első tapasztalatok szerint az átállás zökkenőmentes volt, de kérdés, hogy hosszabb távon milyen változások lesznek.

Kevesebb a várakozás, de nagyobb változás nincs a határon

Varga-Szabó Anna Sepsiszentgyörgyről származik, így számára az új intézkedés elsősorban az utazási idő lerövidülésében hozhat változást. Korábban egy szegedi kávézóban dolgozott, most pedig egy saját kávézó megnyitását tervezi. Bár ő nem napi ingázó, 2024-ben 14-15 alkalommal járt Erdélyben. Tapasztalatai szerint a várakozás ideje változó volt, az ő leghosszabb várakozása másfél óra volt.

– Ha az ember lefoglalja magát, akkor kibírható. Azt viszont el tudom képzelni, hogy annak, aki munkába igyekszik vagy időpontra kell hogy menjen, azért nehezebb volt – tette hozzá.

Férje, Varga Gáspár, aki egy üvegipari vállalatnál dolgozik kereskedőként, három éve jár át heti rendszerességgel Romániába munkaügyben, így az évek során kiismerte, hol érdemes próbálkozni. „Alapvetően a nagy, forgalmas határátkelők – mondjuk, Nagylak – békeidőben, amikor nincs ünnep vagy ünnepek utáni időszak, viszonylag járhatók voltak. Ilyenkor félórás várakozással át lehetett jutni” – mondta.

Az ünnepek környékén viszont teljesen más a helyzet.

„Amikor közel 4-5 millió román állampolgár hazaindult különböző országokból, az rettenetes volt. Ilyenkor 4-5 órás várakozások is gyakran voltak.”

A férfi hosszú távon pozitív hatásokat vár, szerinte mindenképpen meg fogja könnyíteni az ingázók életét a határnyitás. „Laikusan gondolkozva, ha nem kell fél órát vagy két órát álldogálni a határon, hanem gyakorlatilag pár perc alatt, akár megállás nélkül át lehet jutni, az hatalmas könnyebbség.” Arra számít, hogy a schengeni övezethez való csatlakozás következtében többen kezdenek majd el Romániában vásárolni, mivel az ottani élelmiszer- és benzinárak jelenleg alacsonyabbak.

Kecskeméti Ádám földmérőként dolgozik Szegeden, és 2023 nyarán kezdett el Romániába járni, kezdetben kíváncsiságból, főként a kedvező üzemanyagárak miatt. Később ezt a szokását megtartotta, azóta a havi nagy tankolásokat már romániai benzinkutaknál intézi. „Az ellenőrzés megszűnése nem változtatja meg az életemet, mert eddig sem kellett annyit várakozni, hogy az jobban hátráltasson, mint bármely más teendő” – mondta.

Leggyakrabban a Kiszombor–Csanád határátkelőt használja, az ellenőrzés megszűnését pedig egyértelműen pozitív változásként éli meg. „Hogy nincs határellenőrzés, rövidült a menetidő is, és az Útinformot sem kell már figyelni úgy, mint előtte, hogy éppen mekkora a várakozási idő, és milyen hosszú a kocsisor.”

Egyszerűbben bevihet bárki bármit

A szegedi autószalonban dolgozó Konya Péter havonta egyszer-kétszer látogat haza a szüleihez, akik Erdőgyarakon, a Bihar megyei Nagyszalonta mellett élnek. Ő a pozitív változások mellett a negatívumait is látja az új helyzetnek. „Mínusz egy ellenőrzés, így egyszerűbben bevihet bárki bármit az országba. Nyilván vannak szúrópróbaszerű ellenőrzések, éppen amikor legutóbb mentem haza, egy kis dobozos autót teljesen szétszedtek. Gondolom, azért kiszúrják, ki az, aki simliskedik.”

Konya Péter számára az utazás hosszát illetően változó, hogy mennyit nyer most. „Attól függ, merre megyek. Ha hazafelé tartok, akkor Méhkeréknél szoktam átlépni, ami egy kisebb határ, ott eddig sem volt nagy forgalom, így ez 5-10 percet jelent. De ha Arad felé megyek, vagy átugrunk vásárolni, ott akár fél órákat, órákat is megspórolunk” – mondta. Korábban főként Nagylaknál lépte át a határt, területi képviselőként dolgozott Romániában, így heti három napot töltött ott. „Volt, hogy 6-8 órás vezetés után még egy-másfél órát kellett állni. Nem esett jól. Ez most abszolút segítség a volt kollégáimnak is.”

Úgy látja, hogy a határon korábban jelenlévő árusok és kéregetők is eltűntek. „Most már nem áll meg senki, így nincs kitől kéregetni. Szerintem ez a legnagyobb fejlődés, hogy a nagy határok felszabadultak. Nyilván legyen ellenőrzés, hogy ne lehessen akármit behozni vagy kivinni, de ez egy jó kezdet, hogy a két ország jobban összebarátkozzon.”

Jól járhat a gazdaság is

A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara szerint a határellenőrzés megszűnése hosszú távon kedvezhet a határ menti gazdaságnak. Az egyszerűbb szállítás idő- és költségmegtakarítást jelent a vállalkozásoknak, megkönnyítve az együttműködéseket a termelésben és a logisztikában.

A munkaerő-áramlás várhatóan növekedni fog, Szegeden például több nagyberuházás is zajlik – köztük a BYD és a Rheinmetall üzemek építése –, ami vonzó lehet a román munkavállalók számára. „Ugyanakkor Arad és környéke fejlett iparral rendelkezik, így a magyar munkavállalók is könnyebben találhatnak ott lehetőségeket” – válaszolta lapunknak az iparkamara kommunikációs osztálya.

Magyarországon a turizmus is profitálhat, hiszen olyan célpontok, mint Makó a fürdőjével, könnyebben elérhetővé válnak a román látogatók számára. A nagyobb piacokon a vállalkozások is új lehetőségeket kaphatnak, akár a termelés méretgazdaságosabbá tételével, akár cégfelvásárlások révén, ami tovább erősítheti a gazdasági kapcsolatokat.

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Román Tagozata szerint a határ menti gazdaság élénkítéséhez az új átkelők megnyitása is hozzájárulhat. Korábban 12 átkelő működött a két ország között, mostanra ez a szám 22-re emelkedett. Ezzel az átlagos távolság az átlépési pontok között 32 kilométerről 20-ra csökkent, és a két ország kormányai már előkészítették a további bővítéshez szükséges megállapodásokat, így a jövőben további átkelők is nyílhatnak. Emellett a Magyarcsanádnál található Szent Gellért híd újjáépítésére és a Szeged–Temesvár vasútvonal fejlesztésére is megkötötték a szerződéseket.

Az elemzők szerint Románia évente több mint 2 milliárd eurót veszített azzal, hogy eddig kimaradt a schengeni övezetből. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar–Román Tagozata is abban bízik, hogy a határ menti uniós pályázatok elérhetősége javulni fog.

Közben az átkelők biztonsági helyzete is átalakul. Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szerint a román–magyar határellenőrzés megszűnése után a rendőrségi állomány átszervezése zajlik, de senkit nem bocsátanak el. Bár nincs már rendszeres ellenőrzés, a volt átkelőhelyeknél a járőrök továbbra is ellátják közrendvédelmi és közbiztonsági feladataikat. A belépési jogosultság ellenőrzése nem külön protokoll szerint történik, hanem a rendőri igazoltatások során vizsgálhatják a személyek jogszerű tartózkodását.

„Az államhatár ellenőrzés nélkül gyorsabban átléphető, ezért a jövőben – elsősorban a határ menti térségben élők körében – az élet minden területén számítani lehet a határforgalom élénkülésére” – válaszolta az ORFK a Szegedernek. Azt azonban, hogy ez pontosan milyen mértékű változásokat hoz, több tényező is befolyásolja, köztük például a BYD és a Rheinmetall üzemek építése, amelyek új munkahelyeket teremthetnek, valamint a turizmus várható fellendülése.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.