Benyújtotta a Fidesz az Alaptörvény módosítását a parlamentnek – jelentette be a frakció kedden késő este a Facebook-oldalán.
Az Országgyűlés honlapjára felkerült Alaptörvény-módosításban a Fidesz frakciója saját megfogalmazása szerint „a teremtés sorrendjével egyezően” férfiként vagy nőként határozza meg az embereket, mondván, a születési nem biológiai adottság, az államnak pedig feladata a születési nem megváltoztatásának lehetőséget sugalló törekvések megakadályozása. Az Alaptörvény szövegébe ebből annyi kerül be, hogy „az ember férfi vagy nő”, közvetlenül az apa férfi, anya nő mondat elé:
„Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az ember férfi vagy nő. Az apa férfi, az anya nő.”
A frakció indoklása szerint erre azért van szükség, mert „a nyugati világ egyre erőteljesebben támadja a korábban magától értetődő normákat, különösen a család intézményét és a nemzeti identitást. A módosítás ezekre a kihívásokra reagál.”
Alkotmányos alapjoggá tennék a készpénzes fizetés lehetőségét, a gyermekek „megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való joga” pedig javaslatuk alapján az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőzne. Mint korábban írtunk róla, ez teremthet alapot a Pride betiltására. Az Alaptörvényben mondanák ki, hogy „Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos”.
A Fidesz-frakció Facebook-oldalán azt írják, felfüggeszthetővé teszik a magyar állampolgárságát annak a többes állampolgárnak, aki Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent. Akinek felfüggesztik az állampolgárságát, az kiutasítható Magyarország területéről. Az alaptörvénybe ezért beleírnák, hogy a kettős állampolgárok magyar állampolgársága „határozott időre felfüggeszthető legyen”:
„Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető. Tilos a csoportos felfüggesztés.”
Szerepel a javaslatban az is, hogy az ügyészek hetvenéves korukig szolgálhassanak. Az indoklás szerint a bírói és ügyészi pálya egymástól elválaszthatatlan, és egyenlő módon járul hozzá a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működéséhez. Az igazságszolgáltatás stabilitása megköveteli, hogy a tapasztalt, nagy gyakorlattal rendelkező bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonyát hasonló elvek mentén szabályozzák.
Az Alaptörvény most tartalmazza, hogy a veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki, és a kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. Ezek a passzusok a javaslat alapján kikerülnének a szövegből.
A Fidesz frakciója változtatna az Alaptörvényben a különleges jogrend szabályain. Kimondanák, hogy veszélyhelyzet esetén a parlament kétharmados többségével lehetne határozott időre felfüggeszteni egyes törvények alkalmazását, és lehetne eltérni ezek rendelkezéseitől.
Az új szöveg ez lenne:
„(1) A Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel sarkalatos törvényben meghatározottak szerinti rendkívüli intézkedéseket hozhat, valamint
a) hadiállapotban és szükségállapotban az Országgyűlés külön felhatalmazása nélkül, b) veszélyhelyzetben az Országgyűlés – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határozott időre megadott – felhatalmazásával egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet.„
Egy másik vonatkozó törvényjavaslatban szereplő indoklás szerint ”az Alaptörvény tizenötödik módosítása szűkítette a Kormány rendeletalkotási hatáskörét a veszélyhelyzet idejére nézve. A Kormány kizárólag az Országgyűlés által, meghatározott időre adott felhatalmazás szerint alkothat törvénytől eltérő vagy törvény alkalmazását felfüggesztő rendeletet.”