A Kúria elnöke szerint Rákosit és Kádárt idézi, hogy Magyar Péter leváltaná a bírósági vezetést
A Kúria elnöke, Varga Zs. András sajnálatosnak és aggasztónak tartja a Kúria elnöke, hogy a bírók és bíróságok a politikai érdeklődés homlokterébe kerültek. Ez Varga friss, az MTI-hez eljuttatott közleményéből derült ki, melyben az elnök egyebek mellett azt is kifogásolta, hogy március 15-én olyan politikai ígéret is elhangzott – vélhetően Magyar Pétertől –, amely nemcsak kétségbe vonta az igazságszolgáltatás függetlenségét, hanem az igazságszolgáltatás legitim vezetői elleni fellépést jelentett be, ami szerinte már közvetlen fenyegetés.
Varga, aki korábban is többször felszólalt a bírók elleni, a kinevezésük törvényességét, függetlenségét vagy pártatlanságát megkérdőjelező támadások miatt, hétfőn azt írta, a bíróságok és a bírók nem véletlenül kerültek a politikai érdeklődés homlokterébe. Szerinte óvatlanság és a közéleti viszonyok hosszabb ideje tartó félreértése vagy figyelmen kívül hagyása áll a háttérben. De mik is ezek a támadások, amelyek Varga szerint veszélyeztetik a bírókat és a bíróságokat?
A Kúria elnöke szerint az egyik ilyen a közelmúltban a Magyar Bírói Egyesület az igazságszolgáltatás függetlenségéért tartott demonstrációja volt, ahol politikai jellegű, „a bírókat az alaptörvénnyel és a jogszabályokkal való szembeszegülésre biztató” felszólalások is elhangzottak, de ettől sem a szervezők, sem a támogatók nem határolódtak el. Ennél is durvább volt ugyanakkor szerinte az, hogy „március 15-én olyan politikai ígéret is elhangzott, amely túl azon, hogy kétségbe vonta az igazságszolgáltatás függetlenségét,
az igazságszolgáltatás legitim vezetői elleni fellépést jelentett be. Ez pedig nem általános politikai kijelentés, hanem közvetlen fenyegetés”.
Varga nem nevezte meg, hogy konkrétan kinek a felszólalására gondol, de a kontextus alapján alighanem Magyar Péterrel lehet problémája, aki a nemzeti ünnepen is elkezdte sorolni a Tisza Párt programpontjait, köztük azzal, hogy visszaállítanák az igazságszolgáltatás függetlenségét, és új bírósági, rendőrségi és ügyészségi vezetést neveznének ki. Varga szerint a magyar történelemben korábban ilyesmi a Bach-korszakban, esetleg Rákosi Mátyás vagy Kádár János alatt történt, ezért szerinte meglepő, hogy ez ellen sem a Magyar Bírói Egyesület, sem az Országos Bírói Tanács nem tiltakozik.
Varga ez utóbbival alighanem arra utalt, hogy hétfőn a Magyar Bírói Egyesület után az Országos Bírói Tanács is visszautasította Orbán poloskázását. A tanács közleménye azért volt kiemelten fontos, mert épp az OBT fogadta el november 20-án az Igazságügyi Minisztérium (IM) nagy ellenkezést kiváltó javaslatát, ami több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére. A megállapodás ellen több ezer bíró és igazságügyi dolgozó tiltakozott, mert szerintük az OBT áruba bocsátotta az igazságszolgáltatás függetlenségét és becsületét, mert nem lett volna szabad a tervezett reformok elfogadásához kötni a béremelést.
Vargát egyébként 2020-ban úgy választotta meg az Országgyűlés kétharmados többséggel a Kúria elnökének, hogy előtte az Országos Bírói Tanács 13:1 arányban elutasította a jelölését. Ezt meg is tehették, hiszen az OBT-nek valójában véleményezési joga van, az elnök megválasztásában nem vesz részt. Az OBT-nek akkor az volt a fő problémája Vargával, hogy nem rendelkezik bíróként tárgyalótermi tapasztalattal, emellett pedig a pártatlanság látszata is sérült a kinevezésével, hiszen két korábbi jogszabály-módosítás nélkül eleve nem is lehetett volna jelölni erre a tisztségre.
