Puskaporos hangulat a Lőportár utcában: a helyiek zebrát követelnek, mielőtt baj történne

Angyalföld, Lehel utca–Lőportár utca kereszteződés, este hét óra: félhomályban villódzó fények, néhány gyalogos, szinte egybefüggő autófolyam, középen négypercenként elsivító villamos. Harminc körüli nő érkezik az elmúlt években épült lakónegyed felől, körülnéz, kioldalaz a padkáig mintha valami szabálytalan dologra készülne, kivár, aztán hirtelen átszalad a Lehel utca túloldalára. Nem sokkal utána határozott negyvenes férfi indul neki, de egy időre bent ragad a forgalmi sávok közti síneken, szerencsére éppen nem jön villamos. Túloldalon egy bizonytalan nő, láthatóan nem tudja, hogy át merjen-e futni, vagy gyalogoljon el a legközelebbi, 150 méterre fekvő zebráig. Végül a futást választja. Mindennapos kis közjáték a XIII. kerületben.

Olvasónk, Orsolya levele miatt jöttünk el a kereszteződésbe, megnézni, tényleg nagy szükség van-e a zebrára. Ugyanis, mint írta, 2018 óta közel ezer új lakás épült a Lehel utca déli oldalán, de minden ami kell (óvoda, iskola, játszótér, kutyafuttató, csomagautomaták, orvosi rendelő) az út másik oldalán van. Ezért nagyon sokan szaladgálnak át a kétszer két sávos közúton, ami ráadásul egy villamosvágányt fog közre. A helyszínen mi is arra jutunk, valóban elég balesetveszélyes a szituáció. Ezt egyébként elismeri mind a főváros, mind a kerület, mind az ingatlanberuházó, de a megoldás helyett Orsolya szerint hat éve csak egymásra mutogatnak. Közben a lakások, lakók száma folyamatosan nő a környéken.

Mint olvasónk írta, a kerületi önkormányzat úgy kezelte a zebrakérdést, hogy a lakók kérését továbbpasszolta a fővárosnak, mert a Lehel utca oda tartozik. A fővárosi közútkezelő azt válaszolta nekik, hogy az átkelő építését az ingatlanberuházás feltételéül szabták, a beruházó meg azzal árulja a lakásokat, hogy az önkormányzat fogja megcsinálni a zebrát. A lakók hiába próbálkoznak évről évre, a kör mindig így zárul be. Egészen addig, amíg egy súlyos baleset nem történik.

Kerület: Nem a mi dolgunk!

Nekirugaszkodtunk mi is, hátha érdemi válaszokat kapunk. A XIII. kerületi önkormányzat kérdéseinkre így válaszolt: Budapesten a gyalogátkelőhelyek kialakítása a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozik, a Lehel utca tulajdonosa és fenntartója is a Fővárosi Önkormányzat. Hozzátették, hogy érzékelve a gyalogátkelőhely iránti igényt, úgy döntöttek: lépéseket tesznek annak érdekében, hogy segítsék a fővárost a gyalogátkelőhely kialakításában. (Azt nem fejtették ki, hogy mik azok a lépések.)

A Fővárosi Önkormányzat megkeresésünkre készségesen elismerte, hogy a Lehel utca–Lőportár utcai kereszteződés esetében indokolt a jelzőlámpás zebra létesítése, mivel a környéken nagyon sok új lakóingatlan épült, és épül még mindig. A jelzőlámpás irányítást a villamos, a főúti helyszín és a szomszédos, meglévő jelzőlámpák indokolják. Az átkelőhely mielőbbi létesítése miatt a főváros felelős cége, a Budapest Közút a kerületi önkormányzattal is egyeztetéseket folytat. Hogy ez mikorra fejeződik be, és mikor lehet átkelőhely, arra nem tértek ki.

Főváros: Előírtuk a beruházónak – Beruházó: Csak a terveket, azok kész is vannak

A válaszban előjön az is, hogy az átkelőhelyet korábban előírták: „a környéken robbanásszerűen elinduló ingatlanfejlesztések miatt az első házak felépülése után a további beruházások magasépítési engedélyeihez kiadott kezelői hozzájárulásokban a Budapest Közút feltételül szabta a csomópont kialakítását az épületek használatbavételi engedélyéhez”. Az, hogy ezt miért nem tartották be, nem derül ki.

Éppen ezért a Park West nevű lakópark beruházóját, a Living nevű céget is megkerestük, hátha megtudjuk, miért nem tartották be az előírást. A cég válasza szerint a Budapest Közút az épületek építési engedélyében nem írta elő kötelező feltételként a csomópont kialakítását. A használatbavételhez a Living feladata a tervek elkészítése, illetve engedélyeztetése volt, amelyeknek maradéktalanul eleget tett, írták. Állításuk szerint ők a gyalogátkelőhely kivitelezését, illetve a csomópont átépítését közérdekű kötelezettségként pénzbeli hozzájárulással segítik. Hogy mennyivel? Nem derül ki.

Azt viszont még megtudhatjuk, hogy a vállalat minden esetben a jogszabályokat maximálisan betartva, az önkormányzattal kötött településrendezési szerződéseknek megfelelően jár el.

És itt el is érkeztünk a lényeghez, legalábbis Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságának elnöke szerint. A képviselő úgy véli, hogy ha valahol ennyi épület épül, mint a Lőportár utcánál, a gyalogátkelőhely kialakítását elő kellett volna írni a fejlesztőnek.

Vitézy: Problémás a rendszer

Vitézy szerint a településrendezési szerződések mai világa sok szempontból problémás: nem normatív, nem az van, hogy épített négyzetméter és a meglévő infrastruktúra alapján kell hozzájárulni előre, megszabott módon a közcélú fejlesztésekhez, hanem teljesen alkualapú a folyamat. Ez nyilván önmagában is felvethet kérdéseket, például, hogy mindig eleget kér-e az önkormányzat, de Budapesten speciális gond, hogy tipikusan a kerületek kötik ezeket, mondta a képviselő.

Szerinte így a fővárosi infrastruktúra fejlesztése, új megálló építése, nagy fejlesztésnél akár troli vagy villamos hosszabbítása, de akar egy fővárosi kezelésű úton zebra építése hátrébb sorolódik az olyan ügyekhez képest, ahol kerületi fenntartású infrastruktúra fejlesztésére szól a megállapodás. Lázár János az új építészeti törvénnyel változtathatott volna ezen, ehelyett minden rossz gyakorlatot bebetonozott, mondta Vitézy.

Szerinte a főváros évek óta nem költ ilyen, a Lőportár utcaihoz hasonló kisebb zebrák, forgalombiztonsági átalakítások megvalósítására. Azt mondja, hogy mozgalma a fővárosi költségvetés elfogadása fejében elérte, hogy abban 250 millió forintot határoljanak el ilyen intézkedésekre. A források szűkösségére és a feladatlista hosszára tekintettel az az elv, hogy ahol a kerület állja a költség felét, az elsőséget élvez. A főváros most várja a megkeresett kerületek válaszait, ez alapján lesz tavasszal címlista.

Mennyibe kerül ma egy zebra?

Vitézy válasza alapján az tehát némileg világosabb, hogy kerületi részről miért sorolódott hátrébb a Lőportár–Lehel utcai zebra: mert az ottani közterület fővárosi fenntartású. Arra azonban, hogy a főváros miért nem költött a gyalogátkelőhelyre az elmúlt hat évben, nem kaptunk választ. Viszont Orsolyának a Budapest Közút korábban kertelés nélkül megírta: „Társaságunknak pedig ennek a csomópontnak a fejlesztésére jelenleg nincs forrása. Rendelkezésre álló forrásainkat a város egész területén található további feladatok kötik le.”

Azt, hogy mennyibe kerülhet egy ilyen gyalogátkelőhely, senki sem akarta megsaccolni. Ezért a Fővárosi Önkormányzat 2024-es közösségi költségvetésének becsült projektköltségeit kellett megnéznünk, amiből kiderül, hogy egy átlagos zebra felfestése 30 millió forintba kerül, a jelzőlámpás változat pedig 60-80 millióba. A Lehel úti villamos még tovább dobna a költségeken, ezért kijelenthető, hogy a Lőportár–Lehel utcai gyalogosátkelő 100 milliós nagyságrendű tétel lenne.

De mi kerül ezen ennyibe?

Arra, hogy miért ilyen sok, szintén a Budapest Közúttól érkezett a magyarázat. Eszerint egy biztonságos gyalogátkelőhely kijelölése nem csak a fehér csíkok felfestését jelenti. A járdacsatlakozás megfelelő átépítésére vagy a biztonságos átkelést lehetővé tevő, megfelelő közvilágítás kialakítására, ami a hatályos megvilágítási előírások miatt többnyire új oszlopállítást tesz szükségessé, külön beruházási költségkeretre van szükség. Az új gyalogátkelők és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése miatt hatósági eljárást is kell kezdeményezni.

Budapesten akár magánember is létesíthet gyalogátkelőhelyet, ha ezt meg tudja finanszírozni, továbbá birtokában van a szükséges engedélyeknek, hozzájárulásoknak. Ezek közül az egyik a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulás, amelynek kiadása a Fővárosi Önkormányzat, vagyis a nevében eljáró Budapest Közút hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor a kormányhivatal feladata a legfőbb engedély, a helykijelölő határozat kiadása. Ha minden igaz, ezeket az engedélyeket a Living megszerezte, így már csak a forrást kell mellé tenni, és kezdődhetne az építés.