Márki-Zay megnyitná a vitát elődje, a fideszes Rapcsák András szobrának eltávolításáról

„Egy demokratikus közösségben a szobor kérdését az emberek döntik el, és nem Lázár János” – mondta Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a Szegedernek. A városvezető az egyik év végi élőjében vetette fel, hogy a helyiekre bízná, eltávolítsák-e a vásárhelyi Kossuth térről Rapcsák Andrásnak, a város volt fideszes polgármesterének a szobrát, amit 2008-ban a Lázár János vezette önkormányzat emeltetett. A Rapcsákról elnevezett utcát is átnevezhetik.

A polgármester másodjára hozta elő a szoborral és az utcával kapcsolatos közösségi döntés gondolatát. Az emlékmű ügyét, amit Rapcsák halála után hat évvel az akkori polgármester, Lázár János, Kövér László és Semjén Zsolt avatott fel, Márki-Zay már 2020 augusztusában is felvetette, szintén egy élő videóban. Akkor is arra hivatkozott, hogy rengeteg értetlenkedő megjegyzést kap az alkotással és az utcával kapcsolatban, de további lépéseket akkor nem tett.

Ahogy öt éve, Márki-Zay első körben most is népszavazással szerette volna eldönteni a szobor sorsát. A helyi kormánypárti lap, a Promenad24 hergeléssel és megosztással vádolta, amiért a kérdést újra előhozta, a vásárhelyi Fidesz pedig közleményt adott ki, miszerint a polgármester „a múltat akarja végképp eltörölni”. A népszavazásról aztán az idei költségvetés elfogadásakor letett a közgyűlés. Rájöttek, hogy az azzal járó, közel tízmilliós költség túl nagy. Úgy döntöttek, keresnek egy olcsóbb lehetőséget. „A közvélemény-kutatást és a véleménynyilvánító online szavazást egyaránt lehetségesnek tartotta a többségi frakció” – mondta Márki-Zay, aki szerint a kérdés mindenképpen napirenden marad, az idei év egyik meghatározó témája lesz.

„Úgy is mondhatnám, Rapcsák András-emlékévet tervezünk, amikor megszólalhatnak a történészek is annak a korszaknak a számos botrányos kérdésével, feltárt visszaélésével, de eredményeivel kapcsolatban is.”

Rapcsák András 1990-től 2002-ben bekövetkezett haláláig volt Hódmezővásárhely polgármestere. Tizenkét évnyi munkájához köthető egyebek között a város úthálózatának felújítása, a csatornahálózat fejlesztése és a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása is több iskola rekonstrukciója mellett. Lázár János közlekedési miniszter akkoriban a polgármester személyi titkáraként, illetve politikai tanácsadójaként tevékenykedett, Rapcsák halála után pedig tíz évig vezette is a várost.

Márki-Zay az elődje körüli számos korrupciós botrányban látja a szobor okozta konfliktus gyökerét: Rapcsák András ellen 1999-ben fegyelmi vizsgálatot indítottak, a képviselő-testület korrupciós ügyekkel vádolta. A bűnlajstrom tartalmazott kisebb visszaéléseket, például, hogy közpénzből finanszírozta a születésnapi ünnepségét és fia útlevélkérelmét, valamint eltitkolta a testület elől a város egymilliárdos tartalékát.

„Nyilvánvalóan nagyon sok mindent tett ezért a közösségért Rapcsák András. Azt gondolom, hogy sokkal inkább viselte szívén Hódmezővásárhely fejlődését, mint Lázár János. Ugyan rengeteg korrupciós botránya volt, de közel sem akkorák, mint Lázár Jánosnak” – véli Márki-Zay, aki szerint „ilyen szempontból a kettőjük összehasonlításából biztosan Rapcsák kerül ki győztesen, de azért ennek az erkölcsiségnek soha nem szabadott volna szobrot állítani”.

A városvezető szerint ugyanakkor egy adott korszak közszereplőit nem biztos, hogy az utókor erkölcsi mércéje szerint kell megítélni. „A szobordöntögetési lázban élő nyugati közvéleménnyel ellentétben szerintem az akkori korban elfogadott irányelvek szerint kell megítélni valakinek a működését. Tehát egy rabszolgákat tartó George Washington tiszteletét én nem csorbítanám azért, mert neki voltak rabszolgái, hogyha közben jogosan tisztelték nagyon sok mindenért” – mondta.

Rapcsák András lánya, Rapcsák Katalin a megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagált ugyan, de az egyik közösségi felületen korábban megosztotta véleményét a szobor eltávolításáról.

„Aki ismerte, tudja, hogy alakja ma is sugározza egyéniségét, a mindig tettre kész embert, aki a városáért élt-halt”

– írta, és hozzátette, hogy „számunkra rendíthetetlen támasz volt, a családunk összetartó ereje. Mi eltemettük, és elgyászoltuk, és most arra kényszerülünk, hogy újra éljük a veszteséget?”

Szél István, a Fidesz–KDNP hódmezővásárhelyi önkormányzati képviselője is a közösségimédia-oldalán reflektált a hírre. „Nincsenek fejlesztések. Nincsenek beruházások. És mindezekre tervek sincsenek. Tényleg Rapcsák András szobra Hódmezővásárhely legégetőbb problémája?” – tette fel a kérdést.

Nem mindenkit foglalkoztat ennyire a szobor. „Hallottam, hogy most szó van arról, hogy mi legyen a Rapcsák-szoborral. Én megszoktam, hogy ott áll, jó állapotban is van, de igazából nem érdekel különösebben” – mondta a Szegedernek egy helybéli, Tünde, akinek a véleményét többen is osztották a városban. Viszont az utcákat járva olyan emberrel is találkoztunk, aki személyes emlékekkel is kötődik a volt polgármesterhez.

„Engem az, hogy mi lesz a szoborral, nem érdekel, az csupán politika. Viszont Rapcsák Andrásnak sokat köszönhettem. Külföldi ösztöndíjjal volt lehetőségem Angliában tanulni egészségügyi területen, és amikor hazaértem, az volt az első, hogy Rapcsák beszélni akart velem. Megkérdezte, mik a terveim, hogyan hasznosítanám a kint tanultakat. Nem sokkal később ápolási igazgatóként dolgozhattam azon, hogy a város egészségügyét és a szociális ellátórendszert fejlesszük – mesélte Juhász Ibolya pár lépésnyire a szobortól. Szerinte nem emlékművet kellett volna állítani a férfinak, hanem méltó módon megemlékezni róla, mondjuk, írni a munkásságáról. – Egyik vezető sem feddhetetlen, ez emberi dolog. A korrupciós botrányainak fele igaz, fele nem, de ha valaki csinált jó dolgokat is, akkor szerintem azokra kellene emlékezni – mondta.

Egyenes, sokszor szigorú volt, és hamar átlátott az emberen. De bárki bemehetett hozzá, nem zárkózott el a kisembertől sem. Az utódja ezt sajnos pocsékul kezelte, ott az számított, hogy mennyi pénzed van”

– célzott Lázár Jánosra.

A kérdésre, hogy eltávolítás esetén mi lesz a szobor sorsa, még nincs egyértelmű válasz. Ahogy arra sincs, hogy mire neveznék át a Dr. Rapcsák András utat. „Az utca átnevezéséről konkrét javaslatokat hozzám még nem fogalmaztak meg. A szobrot az ország akkoriban egyik leghíresebb szobrásza készítette, és bár az ízlések, erkölcsök eltérőek lehetnek, műalkotásként értékes lehet – mondta Márki-Zay Varga Imre szobrászművész márványból faragott alkotásáról.

Mi azt gondoljuk, hogy például a Rapcsák András polgármesteri működésének helyszínt adó városházának az udvara is lehetőség, de vannak, akik lakóhelyének utcáját javasolták – osztott meg egy ötletet a mű elhelyezésére, de felmerült már egy szoborpark létrehozásának gondolata is. – Leninnek a szobra is megvan, egy Tanácsköztársaság-szobor is megvan. Most is nyilvánosan szerepel annak az ismeretlen szovjet katonának a szobra, ami annak idején a Hősök terét díszítette. Tehát én azt gondolom, hogy egy szoborparkban is elhelyezhető ez a műalkotás.”

A polgármester szerint mindenképp foglalkozni kell azzal, hogy az emberek egy része szeretne a főtéren egy Rapcsák-szobrot, egy része eredetileg nem szeretett volna, de mára megszokta, egy harmadik része meg soha nem akarta, és most sem akarja. Úgy látja, a nyilvános párbeszédre kellene koncentrálni, hogy érthetővé váljon, mi történt Rapcsák András idején. „Soha nem látott békétlenség és botrányok voltak, megosztott volt a város, indulatokkal, dühökkel teli. Ugyanakkor sok szép fejlődés is történt. Mondhatnám, hogy az elmúlt 35 év leglátványosabb fejlődése az kétségkívül az ő időszakához köthető.” Így hát a város lakóinak adná a döntés jogát.

A szoborral és az utcanévvel kapcsolatban Lázár Jánost és a hódmezővásárhelyi Fideszt is kerestük, de ők cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.