Új sétálóutcák a belvárosban, fonódó villamos Pesten, nagyokat álmodtak Vitézy bizottságában
A VII. kerület vezetése és több másik bizottsági tag az egyeztetéseket hiányolja az új, belső-erzsébetvárosi sétálóutcákról, azonban a javaslat előterjesztője, Vitézy Dávid szerint a sétálóutcává alakítás már rég téma, és nem tartható, hogy a gyalogosok által uralt szűk utcákban autók járkálnak – erről, a BKV-BKK üzleti tervéről és budai és pesti fonódóvillamos-projektek felgyorsításáról is szó volt a főváros klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságában.
Pesti és budai fonódó villamos. Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közös javaslatában a pesti és budai fonódó villamosok munkáinak felgyorsítását kezdeményezi a kormánynál, ezt a bizottság többsége támogatta. Ezek a fejlesztések uniós (IKOP) forrásokból valósulnának meg. A budai fonódó újabb ütemében a Szent Gellért térről déli irányba, a Műegyetem rakparton végigvezetve elérnék a Kopaszi-gát térségét. Ennek a hosszabbításnak megvannak a tervei és az engedélyei is, a kormánynak csak oda kellene adnia az uniós pénzt és elkezdeni a projektet.
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója ezzel a beruházással kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy ez egy állami projekt, de erről semmit nem hallottak a BKK-nál. Annyit tudnak, hogy ígéret van arra, hogy kiírják a közbeszerzést. Ha a közgyűlés is jóváhagyja, akkor a főváros elkezdi azokat a fejlesztéseket, amelyeket esetleg neki kell megcsinálnia a projekthez.
A pesti fonódó terveit tavaly már bemutatták Karácsony Gergelyék: a Deák teret (47, 49-es villamos) és a Lehet teret (14-es villamos) kötnék össze, így egészen Újpesttől és Káposztásmegyertől a XXII. kerületi Városház térig átszállás nélkül lehetne utazni. Most ennek a tervezéséhez biztosítanák a forrást, így amennyiben egyszer kapnak rá uniós forrást is, akkor azonnal neki tudnának állni a munkának.
Új erzsébetvárosi sétálóutcák. Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) előző héten javaslatot tett a közgyűlésnek a budapesti sétálóutca-hálózat bővítésére Belső-Erzsébetvárosban. A mostani tervek szerint öt utcát alakítanának át „gyalogos prioritásúra”:
- a Kazinczy utcát,
- a Dob utcát,
- a Madách Imre utat,
- az Asbóth utcát
- és a Kis Diófa utcát.
Itt egy féléves tesztidőszak után véglegesítenék a forgalmi rendet. „A szűk utcák alkalmatlanok a gyalogos és autós forgalom párhuzamos kezelésére, ezért mindennapos a káosz” – írta a képviselő. Vitézy elképzelésével a kerület polgármesterének, a DK-s Niedermüller Péternek sincs baja, azonban szerinte a képviselő „a bizottságán keresztül kíván rendeleteket, utasításokat adni kerületeknek”. Hiányolta az egyeztetéseket, és azt kérte Vitézytől, hogy javaslatát vonja vissza, egyeztessenek időpontot, ahol ők is be tudják mutatni a saját terveiket.
Bár Niedermüller indoklására hivatkozva a DK-s Déri Tibor megpróbálta levetetni a bizottsági napirendjéről a kérdést, a többség ezt nem támogatta. Vitézy azt mondta: szerinte mindenkinek egyértelmű, aki arra jár, hogy a forgalmi rend nem igazodik a negyedhez, a rengeteg gyalogos között ott a sok „hiéna taxi és az ilyen-olyan szolgáltatásokat kínáló autók”. Az ülésen kiderült az is, hogy Niedermüller és Vitézy Dávid kedden találkoztak volna, de a polgármester időközben lemondta a találkozót.
Várady Zoltán és Barabás Richárd (Párbeszéd) bizottsági tagok is kifogásolták az egyeztetés hiányát, de a szakmai oldallal egyetértenek. Vitézy szerint ez már egy régóta nyitott téma, így újabb elhúzódó egyeztetést hiba lenne elkezdeni. Déri Tibor szerint a folyamat „nem elegáns”, mert gyakorlatilag hamarabb akarnak dönteni egy olyan dologról, amiről nem is egyeztettek. „Tudja, mi nem elegáns? A félméteres járda a Dob utcában” – reagálta Vitézy, aki szerint az se normális, hogy mindenki veszélyeztetve van, aki lelép a járdáról.
„Tudja, ki hagyja ezt? Az önök DK-s polgármestere, aki öt éve nem csinált semmit. Nézze meg a szomszédos kerületeteket (...), ehhez képest mi történt a VII. kerületben? Egy nagy semmi!”
– mondta. Hozzátette: nem is érti azt, hogy ez a kezdeményezés miért érte váratlanul a kerületet, hiszen régóta szó van róla. A képviselő felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt a Madách tér átalakítását is a főváros kezdeményezte, ma pedig már elképzelhetetlen, hogy ott autók járjanak. Szerinte ha egyszer autómentesítik az utcákat, többé nem lesz kérdés, hogy senki nem akarja majd visszaállítani a korábbi forgalmi rendet. Déri szerint viszont évtizedek óta az a rendszer, hogy mindent leegyeztetnek, de ez most hiányzik.
Fejlesztésre alig jut – a BKK és a BKV 2025-ös üzleti terve. Napirenden volt a BKK és a BKV 2025-ös üzleti terve, aminek része a korábban már belengetett jegyáremelés is, a bérletek árához nem nyúlnának. A terv értelmében
- a vonaljegy: 450 forintról 500 forintra,
- a fedélzeti vonaljegy: 600 forintról 700 forintra,
- a 10-es gyűjtőjegy: 4000 forintról 4500 forintra,
- a 30 perces jegy: 530 forintról 600 forintra,
- a 90 perces jegy: 750 forintról 850 forintra,
- a Budapest 24 órás jegy: 2500 forintról 2750 forintra,
- a Budapest 72 órás jegy: 5500 forintról 5750 forintra emelkedne.
Ettől 880 millió forintos többletet várnak, emellett cél az is, hogy az embereket a kedvezőbb árú bérletvásárlás irányába tereljék.
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a 2025-ös üzleti tervéről azt mondta, hogy fontos, valamilyen stratégia mellett haladjanak. A finanszírozási igények mellett szerint nem lehet elmenni: összesen egy 270 milliárd forintos költségvetésről beszélnek, aminek a jelentős részét a fővárosnak és az ügyfeleknek kell állniuk. Bolla Tibor BKV-vezérigazgató arról beszélt, hogy a legfontosabb szempont a költségeiknél a biztonság, hangsúlyozta, hogy a pénzügyi hiányok ellenére utasbiztonsági kérdés nem merült. Az üzleti tervből kiemelte, hogy az idei nyitó adósságuk 30 milliárd forint volt, ez év végére 45-re emelkedik majd.
Bolla a bizottságban felmerült kérdésekre válaszolva arról beszélt, hogy reálisan 2,8 milliárd forintot tudnak elkölteni idén fejlesztésekre, ennek több mint a fele villamosok korszerűsítésre és a nagykörúti villamospályára javítására megy. A 3-as metró klimatizálásáról azt mondta, hogy bíznak benne, hogy béke lesz az orosz–ukrán háborúban, és felgyorsulhat majd a folyamat, de a klimatizálás az idei évi üzleti tervben nem szerepel.
Kiss Ambrus főigazgató elmondta, hogy miközben a közösségi közlekedés fenntartása megdrágult (2019-ben 18 milliárd forint volt az energiaköltsége, tavaly 30), az állami normatívák nem változtak. Szerinte
minden évben, mikor nem tudják kellően finanszírozni a közösségi közlekedést, akkor közelebb kerülnek ahhoz, hogy olyan állapotba kerüljenek, mint a MÁV.
Az utóbbi években sok beruházást elhalasztottak, a béremelésekre összpontosítottak, hogy legalább humán oldalról teljesen biztosított legyen a fővárosi közlekedés.
A reptéri busz tarifaemelése. Az ülésen szó volt a 100E reptéri busz tarifaemeléséről is: a korábbi módosítási tervek szerint a jegyárat 2500 forintra emelnék, de a DK-s Keszthelyi Dorottya javasolta, hogy ez inkább 3000 ezer forint legyen. Párttársa, Déri Tibor elmondta, hogy csak ez a különbség 400 millió forintot hozna a város kasszájába, amit hálózatfejlesztésre lehetne költeni.
Korábban már támogatta a bizottság, hogy a bérletesek kedvezményt kaphassanak, és két vonaljegy áráért utazhassanak a 100E-n, ami jelen állás szerint 900 forint. Walter Katalin itt időt kért a következmények vizsgálatára, ugyanis nem tartja kizártnak, hogy egy ilyen szintű emeléssel már fordított hatást érnének el, árazásban pedig megközelítenék más külföldi nagyvárosok kötöttpályás szolgáltatásainak árazását.
