Berobbant a budai Margit-negyed a Dugattyússal, a lakók egy része bulinegyedesedéstől tart

„Nehéz és boldog pillanat volt a nyitás: a zsúfoltság minket is meglepett, lehet, hogy stresszt okozott a környéknek”

– mondta Rimóczi Imre építész, a Dugattyús egyik alapítója a Margit körúti hely márciusi nyitása után. A péntek és szombat este felkapott szórakozóhelyként működő kulturális központ lett az újraéledő II. kerületi Margit-negyed vezérhajója. Rimóczi szerint ugyan az első roham után már lanyhul az érdeklődés, de helyszíni tapasztalataink szerint a Dugattyús hétvégenként fullon van.

Aki egy hétvégi estén erre jár, nem ismer rá a környékre: a régebben üres, összegraffitizett, betört kirakatú üzlethelyiségek többsége megtelt, az egymás után sorakozó kocsmákból, kávézókból kicsorduló vendégtömeg az utcán dohányzik, beszélget, kortyolgatja italát. „Az biztos, hogy ha az ember elindul a Margit körúton, mindenki talál magának megfelelő helyet, szinte egy új bulinegyed alakult itt ki. És itt még hajnalokig nyitva lehet mindenki, nincs este 11-es vagy hamarabbi zárás. Csak a turisták ne találják meg!” – áll a vendéglátóhelyek területén igen tájékozott Mutass egy kocsmát Facebook-csoport lelkes bejegyzésében.

A kerület defibrillációs kísérlete tehát sikerült, a Margit-negyed idén tavasszal berobbant. Csakhogy a hirtelen jött nagy életnek nem mindenki örül. Egy lakossági fórumon a napokban elszabadultak az indulatok. A következő hely kiadását már több lakó is szeretné megakadályozni, nehogy tényleg bulinegyeddé váljon a környék. A kerületben ellenzékben levő Fidesz élére állt az elégedetlenkedőknek. Megkerestük a képviselőcsoport egyik képviselőjét, aki a szóban forgó fórumon is részt vett, hogy fejtse ki, miként látja a helyzetet.

Bíró Zsolt válasz helyett a témában megjelent Facebook-posztját ajánlotta figyelmünkbe. Eszerint a Margit körút leginkább érintett szakaszán (a Rómer Flóris utcától a Török utca torkolatáig) mintegy 200 méteres szakaszon 9-10 vendéglátóhely van, ezek erős többségében mérnek szeszes italt. Ez az a része a negyednek, ahol szerinte már megindult a bulinegyedesedés folyamata.

Bíró szerint ez a folyamat azért is veszélyes, mert az azonos funkciójú helyek vonzani tudják a hasonló funkciót, és ha ez így marad, az semmiképpen sem szolgálja az itt lakók érdekeit. Igazán veszélyes akkor lesz ez a folyamat, ha a magántulajdonú üzletek többsége is ilyen irányba indul el, írta.

Rimóczi szerint ugyanakkor „volt egy rádolgozás a hisztériára”, a közösségi médiában összecsúsztak az esti, utcán bulizós képek és a vasárnap délelőtti dugattyúsbeli ruhavásárra várakozó sorok képei. Holott nyilvánvaló, hogy egy ruhavásárt, még ha meglepően nagy érdeklődést vált is ki, nem lehet egy lapon emlegetni az esti bulival. A fórumról, ahol a lakosok a nemtetszésüket fejezték ki, csak annyit mondott, hogy „a leghangosabb tiltakozó átjött sörözni a tiltakozás után” a Dugattyúsba.

Hogy milyen jövő vár a Margit-negyedre, valóban a sokat átkozott erzsébetvárosi bulinegyed sorsára juthat? A hirtelen divatossá váló városrészek átalakulása Nyugaton Olt Gergely városszociológus a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont segédmunkatársa szerint némileg leegyszerűsítve így néz ki: a társasházak aljában lassan megszűnik a kiskereskedelem, a boltok eltűnnek. Az olcsó, üres helyekre beköltözik a kulturális funkció kreatív ötletekkel, ezek helyén kinőnek a menő kocsmák, ami divatossá és keresetté teszi a környéket. A végén megérkeznek az ingatlanosok, lebontják a régi épületeket, és exkluzív társasházak épülnek.

Cuki alternatív hely vagy ipari itató?

Budapesten a VII. kerületben kicsit más irányt vett a folyamat: itt a vendéglátóhelyek turisztifikálódtak, nagyjából tíz év alatt olyan többemeletes, óriás itató-szórakoztató komplexumok alakultak ki, mint az Instant-Fogasház, mondta Olt. A lakók elköltöztek, a lakások többségén Airbnb-lakatok lógnak, ittas külföldiek csoportjai áramlanak az utcákon. A kerület szaladt az események után, megpróbálta szabályozni a nyitvatartást, de érdekes módon ezt is a kisebb, még valami kulturális értéket felmutató helyek szívták meg. A nagyok nagyüzemben működnek, a tömegturizmus maradt, mintha mi se történt volna.

Ez van: ha vérszagot éreznek, a vállalkozók ráugranak a lehetőségre, aztán már csak a kéziféket lehet berántani. A városszociológus szerint nehéz beleírni egy önkormányzati szabályozásba, hogy egy hely cuki alternatív kulthely legyen, ne pedig ipari itatást végző kocsmalánc. A központi szabályozás sem segíti a helyzetet, 2009 óta bármit meg lehet úgy nyitni, hogy csak utólagosan jelentik be a helyhatóságnál. Nincs előzetes egyeztetés a vendéglátóhely jellegéről, méretéről, ez pedig beszűkíti a hivatali mozgásteret.

Olt Gergely ott volt a Dugattyús megnyitóján is. Mint felidézte, másfél órán belül kétszer jött ki a rendőrség. Az emberek megvették a pultnál a piát, aztán kimentek az utcára dohányozni, beszélgetni és meginni az italt. Aztán ez ismétlődött folyamatosan. Érdekes volt szerinte, hogy a megnyitón a budaiak három generációja is ott volt – ez mutatja, mennyire hiányzott egy ilyen pezsgő negyed Buda északi felén.

Olt szerint ha az egyik út végén az erzsébetvárosi bulinegyed a fenyegető rém, a másik lehetséges út végén ott a dél-budai Bartók boulevard vonzó lehetősége. Ott meg tudta oldani az önkormányzat, hogy inkább kulturális-vendéglátó funkciójú helyek pezsdítsék fel az életet, és turisták helyett a helyieké legyen a Bartók Béla út környéke.

A II. kerületi önkormányzat a Margit-negyed programmal beindította a sztorit. Most az önkormányzati tulajdonú helyiségekben cuki projektek futnak, de ha beindul a pezsgés, jön a pénz. A városszociológus szerint eljött a pont, amikor eldőlhet, mi lesz a környékkel. Az önkormányzat nehéz választás előtt áll. Ha nem nyúlnak bele, elvendéglátósodik a negyed, de ha berántják a kéziféket, elmaradhat a klaszterhatás, és visszaállhat a korábbi, döglött állapot.

Mi az a Margit-negyed projekt?

A II. kerület 2021-ben indult revitalizációs programja alapján egy új, kulturális és közösségi városrész épül a Margit körút és környékén. A fókusz a körúti, lepusztult és kihasználatlan önkormányzati helyiségek újbóli bérbeadásán és a közterület zöldítésén, élhetőbbé tételén van. A terv szerint színvonalas kulturális és társadalmi célú tevékenységet, illetve kereskedelmi és szolgáltatói réteget vonzanak be kedvező feltételek felkínálásával. A jelentkezőket, pályázókat egy döntés-előkészítő és tanácsadó testület szűri.

2025. március végére az önkormányzat tájékoztatása szerint 35 helyiséget (összesen 3761 négyzetmétert) adtak így ki. A frekventált, iroda vagy üzlet besorolású ingatlanok közül majdnem mind bérlőre talált, összesen egy üzlet és négy iroda maradt üresen. A negyed területén emellett 65, többségében nagyon rossz állapotú, utcai bejárattal sem minden esetben rendelkező raktárhelyiség vagy műhely maradt még üresen. A bérlők egy tavalyi kimutatás szerint 2024 közepéig 60 millió forintnyi bérleti díjat (és közös költséget) fizettek be, és több százmillió forint értékben végeztek értéknövelő beruházásokat. Csak a Dugattyúsra 150 millió forintot költöttek a bérlő elmondása szerint.

A Margit-negyed projekt nem véletlenül 2021-ben indult. „Az utcafrontok meghaltak a Covid idején”, az ingatlanárak emelkedni kezdtek, látszott, hogy egy ilyen helyzetből először a vendéglátás tud jól kijönni, az egyéb szolgáltatások kevésbé, magyarázta a projekt ötletgazdája és egykori szakmai vezetője, Ongjerth Dániel. A projekt előképe nem a bulinegyed, hanem a Bartók boulevard volt, Ongjerth szerint a vízió itt is egy olyan szolgáltatási mix, ami az élhetőséget segíti, ahol az emberi kapcsolatok megszaporodnak. Egy olyan városrész, ahol nyugodtan végigsétálhat, aki ott lakik, és köszönnek egymásnak az emberek.

Ha megnézzük, a Bartók-negyedről nincsenek külföldieket csábító plakátok, a helyieknek szeretnék megtartani a városrészt. A Margit-negyednél ugyanez a cél, mondta Ongjerth. Mások a léptékek is, mint a VII. kerületben, ahol háromezer fős befogadóképességű mulatóhelyek vannak. A Margit-negyed teljes területén jó, ha kijön az ezerfős befogadóképesség, ebből szerinte következik is, hogy aki nagy veretős helyet, nagy pénzt akar csinálni, most is a VII. kerületbe megy.

A Dugattyús megnyitója mindazonáltal Ongjerth szerint is határpont volt. De a bulinegyed itatókomplexumaival szemben a Dugattyús nem magáningatlan. A helyiséget az önkormányzat adja bérbe feltételekhez kötött és betartatható szerződéssel, képes lehet szabályozni a nyitvatartást. Szerinte az se véletlen, hogy a Margit körútnak ez a pár száz méteres szakasza a legproblémásabb. Itt volt a legtöbb üres helyiség, ide kellettek olyan szereplők, akik gyalogos forgalmat tudnak generálni, és ezért itt látszik legjobban a fejlődés. Mindenesetre az élet elindult, kevésbé van szükség a kocsmákra, látszik is, hogy erősödik a gasztrovonal, inkább már konyhás, bisztrós helyek érkeznek.

Rimóczi Imrének fontos, hogy a Dugattyús elsősorban kreatív kulturális központ, összművészeti tér legyen, művészek és közönségük interaktív találkozási pontja. A nyitvatartási idő nagy részét ennek rendelik alá. Kiállításokat, filmklubot, kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek, van analóg fotólabor, vágóstúdió, hangstúdió is. Viszont a kultúra önfinanszírozásból nem tud megélni, fontos láb a vendéglátás, ami egyben közösségépítő is.

Rimóczi szerint élő a kapcsolat a ház lakóival, akik benne voltak a döntésben is, amikor kiválasztották őket. A Dugattyús egyébként reggel nyolctól van nyitva, lehet reggelizni, ebédelni is, hétköznap éjfélig, hétvégén hajnali kettőig vannak nyitva. A nagyobb tömeg kezelését (290 fő a befogadóképesség) biztonsági őrök oldják meg, a bejárat előtt dohányzókat is próbálják majd kevésbé frekventált helyre terelni, azaz próbálnak együttműködni a tulajdonos önkormányzattal.

A polgármester újabb kocsmák nyitását már nem támogatja

„Az önkormányzat célja egy kulturális városközpont kialakítása, ahol teret adunk kiállításoknak, művészeknek, az »elbulinegyedesedést« mindenképpen meg fogjuk előzni” – válaszolta kérdésünkre Őrsi Gergely II. kerületi polgármester. Arra kérte a Margit-negyed projektben részt vevő döntéshozó testületeket, hogy a továbbiakban ne támogassanak olyan pályázatot, ami alkoholárusításra támaszkodik. Illetve ahol illetékesek, másnak sem adnak ki alkoholárusítási engedélyt.

A polgármester szerint az eddig érkező galériák és közösségi terek működése nagyobbrészt a tervezett mederben zajlik. A közösségi együttélés szabályait a régebb óta itt üzemelő vendéglátókkal és az újonnan beköltözőkkel is be fogják tartatni. Ha pedig valaki nem tartja a pályázatban vállaltakat, akkor felmondják a szerződést, mert az itt élők nyugalma a legfontosabb. A legtöbb panasz amúgy szerinte nem az önkormányzat által kiadott helyiségekkel kapcsolatban érkezett.

Őrsi szerint új fázisába érkezett a Margit-negyed, mostanra már nem az ingatlanok bérbeadása a fókusz, hiszen ez jórészt megtörtént, hanem annak támogatása, elősegítése, hogy ez a városrész kulturális negyeddé, kulturális központtá fejlődhessen. Ennek érdekében és ezt szem előtt tartva igyekeznek programokat szervezni, támogatni és programokhoz kapcsolódni, mondta.

Berg Dániel alpolgármester, a Margit-negyed Döntés-előkészítő és Tanácsadó Testületének elnöke szerint mára kialakult egy szoros, összetartó közösség és közösségtudat a Margit-negyedben. Az itt tevékenykedők általában több szálon kötődnek Budához, itt élnek és dolgoznak, lokálpatriótának vallják magukat, mondta. Az alpolgármester tapasztalatai szerint konstruktív partnerek abban, hogy közösen megóvják a szomszédok nyugalmát, a terület lokális karakterét és önazonosságát, élhetőségét.