Ha loptak volna, talán megússzák egy ejnyebejnyével, de kordont döngettek, ezért ügyészi felfüggesztést kaptak

Miután a barátait az előző héten könnygázzal oszlatták a rendőrök a Karmelitánál a diáktüntetéseken, 2023 májusában egy budapesti diák úgy döntött, ő is csatlakozik tüntető társaihoz. A Pesten indult tüntetés ismét a várban végződött, ahol kicsit döngették a Karmelitánál felhúzott kordont, de hamar haza is mentek. Hónapokig semmi se történt, mígnem augusztusban érkezett a rendőrségi idézés, amiről eleinte azt se tudták, hogy miért kaphatta.

Mint kiderült, rongálással és garázdasággal is vádolták a kiskorút, akit felvételekről azonosítottak. Bő másfél évig tartó huzavona kezdődött gyámügyi látogatásokkal, tárgyalásokkal, pártfogói felügyelettel, és a végén az ítélettel. A tüntető diák egy év feltételes ügyészi felfüggesztést kapott, és továbbra is pártfogói felügyelet alatt kell álljon.

„Úgy kezdődött, hogy augusztus 1-jén érkezett egy idézés a semmiből a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozó főosztályának rablási osztályáról. Az idézés bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy részére érkezett, aki ugye a fiam volt” – mesélte az érintett diák édesanyja, aki azért szólalt meg név nélkül, mert nem szeretné ha a következő időszakban a fiára nagyobb figyelem irányulna.

Két évvel ezelőtt, május 3-án az oktatás helyzete, illetve a státusztörvény miatt tüntettek a diákok Budapesten. A megmozdulás hivatalos vége után először a Clark Ádám térre, majd a budai Várba mentek, ahol a Karmelitánál a rohamrendőrök megállították őket. A tüntetők ekkor megpróbálták a közeli építési terület ideiglenes kordonját szétszedni, illetve rázták azt. A rendőrség jelezte, hogy kényszerítő eszközt alkalmaz, végül dulakodás alakult ki, majd könnygázt is bevetettek. A NER egyik legerőszakosabb délutánjáról akkor videóban is beszámoltunk:

Hasonló események zajlottak le egy héttel korábban is, szintén a Karmelita előtt. A rendőrök ekkor is könnygázt alkalmaztak. A TASZ szerint az intézkedés indokolatlan volt, a rendőrök szerint viszont csak az agresszív tüntetőket fújták le. A május 3-i események után a rendőrség annyit közölt, hogy jog- és szakszerű volt a kényszerítőeszköz használata.

Hónapokkal később, augusztusban aztán sorozatban kezdte el meghallgatni a Karmelitánál tüntető diákokat a rendőrség. Az ekkor meghallgatottak között voltak olyanok, akiket már májusban előállítottak, például maszkviselés vagy hivatalos személy elleni erőszak miatt, de olyanok is, akikhez videók elemzése alapján jutottak el. Így járt a Telexnek megszólaló édesanya fia is.

„Megkaptuk ezt az idézést – köztük én is, mert ugye kiskorú volt a fiam – és ott álltunk tanácstalanul. Mi egy rendezett család vagyunk, bizalmi légkör van közöttünk, nagyon megütött minket, hogy mi a csuda lehet ez.” Az első reakciója az volt, hogy megkérdezte a fiát, szerinte miért kaphatták az idézést. „Neki fogalma se volt, ezért elkezdtem nyomozni, próbáltam felhívni a rendőröket, de közölték, hogy nem adhatnak tájékoztatást, hogy milyen ügyben lesz beidézve a fiam” – mesélte.

„Ezek után nem volt se éjjelünk, se nappalunk.” Két hétig, azaz a kihallgatás időpontjáig teljes volt a bizonytalanság. Az anyuka egy ismerőse arra tippelt, hogy valaki valamiért feljelentette a fiát a baráti köréből. „Azt tanácsolták, hogy nézzünk körül, milyen barátai vannak.” A gyerekének az egészben az volt a legnyomasztóbb, hogy két hétig nem tudta, mi rosszat tett. „Felkelt és mondta, hogy »mama nekem nincsen olyan barátom, aki bármi rosszba bele akarna rántani!«.”

Pár nap múlva a fiú egyik barátja is kapott hasonló idézést a rendőröktől, innentől együtt találgatták, hogy mit csinálhattak. Végül teljesen véletlenül, egy Instagram-posztban jött velük szembe, hogy elkezdték beidézni azokat a fiatalokat, akik a tüntetésen részt vettek és felmentek a Karmelitához is. „Ez eddig eszünkbe se jutott. De akkor megnyugodtunk, mert tudtuk: azonkívül, hogy döngette a kordont, nem csinált semmit.” A másik érintett fiatal se csinált többet, csak ott volt a május 3-i tüntetésen a Karmelitánál. A két srác egy rövid ideig együtt rázta a kordont. „Arról fogalmuk se volt, hogy a tüntetésnek ez a része már nem volt bejelentve, csak mentek ők is a tömeggel” – emlékszik vissza az édesanya.

Felidézte, hogy gyereke az előző heti – szintén a Karmelitánál végződő tüntetésen – még kint se volt. Elmondása szerint fiának politikailag elképzelése se volt arról, hogy mi történik, de mivel az aktívabb barátai az előző héten tiltakoztak és könnygázt is kaptak, a következő alkalomra már ő is velük akart menni.

„Az első körben olyan dolgok történtek, amire ő is ugrott, abban a lelkiállapotban ment ki a második tüntetésre, hogy ő is kiáll a tanáraiért, és kiáll azokért a barátaiért, akiket előző körben lefújtak és megrángattak a rendőrök”

– mondta az anyja. A tüntetés megint a Karmelitánál ért véget, így sodródott oda a fia is a barátaival, ahol aztán döngették az építkezés miatt ott felhúzott kordont, aminek a felső része elvált, de nem borult fel. „Ekkor viszont hátraléptek és odébb is jöttek. Összetalálkoztak egy tanárukkal is, aki leüvöltötte a fejüket, hogy azonnal menjenek haza és haza is mentek” – mesélte. A pedagógus később elmondta, hogy ilyen agressziót életében nem élt át és rettenetesen félt és féltette a gyerekeket.

Hazafele az egyik diákot a rendőrök igazoltatták, őt meg is fenyegették, hogy nem fog tudni továbbtanulni. Azt, hogy pontosan mi történt azért tudják ilyen részletesen, mert később a rendőrök szembesítették őket azokkal a felvételekkel, amelyek alapján azonosították a fiút. „A nyomozati anyagban szerepel a felvétel és látszik, hogy semmit nem csinált azon túl, hogy hozzáért a kordonhoz, ami picit elvált a másiktól.”

A tüntetés lezajlott, mindenki hazament, és már rég elfeledkeztek a történtekről, mikor augusztusban megérkezett az idézés a rendőrségtől. Az csak az első meghallgatáson derült ki, hogy ezt valóban a tüntetés miatt kapták. A rendőrségen megtörtént a rabosítás, fiáról képeket készítettek, ujjlenyomatot vettek tőle és nyilvántartásba vették. „A kihallgatáson volt egy kirendelt ügyvéd, aki mondta, hogy nem kell mondania semmit, de a fiam mondta, azt a semmit, amit csinált, azt szívesen elmondja.” Végül gyerekével közölték a tényállást: rongálással és garázdasággal vádolták meg. Az ügy egyik érdekessége, hogy rongálás miatt a feljelentést az a cég tette meg, akiké a kordon. A rendőrségen végül panasszal éltek a gyanúsítás ellen, így ügyészségi szakaszba került az ügy.

Az édesanya ezután megkereste a TASZ-t, akik több, hasonló helyzetbe került családnak is segítettek. A rendőrségi feljelentéssel együtt járt az is, hogy az érintett gyerekeket a szociális szféra különböző szintjei kezdték el ellenőrizni:

a fiúnak pártfogói felügyelőhöz kellett mennie, kijött a gyámhivatal, környezettanulmányt csináltak és az iskola véleményét is kikérték.

Összesen három szerv vizsgálta, hogy milyen helyzetben van a jó családi körülményekből érkező fiú. „Akik kijöttek ellenőrizni nagyjából elnézést kértek. Mondták, hogy annyi más dolguk lenne, ami fontosabb ennél, de ki kell jönniük” – mondta az anyuka. A szociális szféra különböző szintjei végül egy tárgyaláson összeültek és egyhangúlag megállapították: nincs szükség semmilyen védelemre, minden vizsgált szinten rendben találták a fiú környezetét.

Ezek után következett egy hosszabb, eseménytelen időszak, majd néhány hete megkapták az idézést az ügyészségi végzésre. „Az egésznek az lett a vége, hogy egy év feltételes ügyészi felfüggesztés kapott, emellé pedig egy éven keresztül három hetente pártfogói felügyelőhöz kell járnia” – mondta az édesanya fia ellen hozott ítéletéről. A pártfogói felügyelőre annak ellenére is szükség van, hogy korábban már megállapították, minden rendben a családnál. „Egy év hosszú idő, ráadásul egy kamaszról beszélünk” – tette hozzá a szülő.

A terheltek száma 25-30 körül mozog – mondta Dr. Mándrik Gábor ügyvéd, aki kollégáival együtt a TASZ megbízásából járt el ezekben az ügyekben. Többségük ellen a május 3-ai kordonbontásra hivatkozva csoportosan elkövetett garázdaság és rongálás miatt indult eljárás. Ezeket az ügyeket szórta ki most az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztésekkel. Azok ellen, akik tárgyakat például üres palackot dobáltak a rendőrök felé, hivatalos személy elleni erőszak miatt továbbra is folyamatban van egy teljesen különválasztott büntetőeljárás.

A feltételes ügyészi felfüggesztés egyébként a nyomozást irányító ügyészség döntése. „Ilyenkor azt mondják, hogy oké, szerintem ez a bűncselekmény megtörtént, de én most nem emelek vádat, hanem próbaidőre – jelen esetben egy évre – feltételesen felfüggesztem, és amennyiben a terhelt betartja az előírt magatartási szabályokat, jelen esetben egy évig jár a pártfogó felügyelőhöz és ezalatt nem gyanúsítják meg más bűncselekménnyel, akkor ez az eljárás megszűnik” – mondta az ügyvéd. Ebben az esetben nem keletkezik priusz sem, hanem lezárják az ügyet.

A rendőrségi idézésig az ügyvéd szerint azért telhetett el három hónap, mert a felvételek kiértékelése időt vesz igénybe. Ilyenkor az ott kamerázó rendőrök felvételei mellett a kihelyezett kamerák felvételeit is be kellett szerezniük, majd ezeket egy arcképfelismerő programon lefuttatják, hogy azonosítsák a gyanúsítottakat.

A fiatalkorúaknál a feltételes ügyészi felfüggesztés a büntetőeljárási törvény szerint is javasolt intézkedés, hogyha a terheltnek a további magatartásától az várható, hogy nem követ el bűncselekményt, véleményezte az ügyészség döntését Mándrik. Az viszont nem tipikus, hogy hasonló csoportos garázdaságnál így zárják le az ügyet, „általánosságban vádemelésig viszik az ügyet”, mondta. Benyomása szerint több terhelt azért fogadta el az ügyészi felfüggesztést, mert már így is két éve tart az eljárásuk, vádemelés esetén ez jóval tovább is húzódhatna.

„Azt hitték megfélemlíthetőek vagyunk, de nem”

Nehéz megemésztenie, mondta az érintett édesanya, hogy fiának már kamaszként kell szembesülnie kell azzal, hogy a jog az nem egyenlő az igazsággal. „Az igazságérzetét nagyon megtépázták ezeknek a gyerekeknek, akik azt gondolták, hogy kimennek és egy jó ügy mellett kiállnak. Ők úgy nevelkedtek, hogy kiállunk az igazunkért és azokért, akiket bántanak.” Szintén nehéz, hogy szülőként azt gondolta, ő nem megfélemlíthető. „Befogtam a számat, és most is azt érzem, hogy a következő egy évben jó lenne eltűnni és láthatatlanná válni, mert nem akarok a gyerekemre semmilyen plusz figyelmet irányítani” – mondta.

Az édesanya nemrég megkérdezte a fiát, hogy az egész történetből mi lett neki a legfontosabb tanulság. „Azt mondta: lehet azt hitték, hogy megfélemlíthetőek vagyunk, de nem” – kapta a választ gyerekétől. Az édesanya szerint az egész eljárással nem azt érték el, hogy megijedtek a fiatalok, hanem épphogy feltüzelte őket az igazságtalanság.

„Anyaként én féltem őt, de azt semmiképpen nem akarom, hogy ő is féljen. Azt a morált, amit kapott gyerekkorától, én nem akarom felülírni!”

– mondta.

A megpróbáltatások összekovácsolták a hasonló helyzetbe került szülőket, a nekünk nyilatkozó édesanya is rendszeresen összejárt többekkel. Ebben a baráti körben hallotta a történetet, mely szerint az egyik beidézett fiatal megkérdezte az ügyészt, milyen esetben kaphatott volna enyhébb büntetést. „Erre az volt a válasz, hogy ha például 30 ezer forint mértékig elloptak volna valamit, mert akkor csak egy ejnye-bejnye jár.” A kordondöngetők, már akikről tud, mind felfüggesztettet kaptak.

A Telexnek nyilatkozó anya elgondolkodott a fiával a fellebbezésen, de mivel valójában kevés az esély rá, hogy az ügyészi végzés és a bírósági ítélet között különbség lesz, inkább nem húzzák tovább az ügyet. „Azt éreztem, hogy minél előbb lépjünk ki ebből az egészből. Teljen el ez az egy év és legyen az egésznek vége” – mondta.

„Drágám, a kölykök már megint beszóltak a Fidesznek” – korábban ebben a videónkban arról beszélgettünk szülőkkel, hogyan hat a családjukra, hogy a kamasz gyerekük aktívan foglalkozik a közélettel.