Németh Szilárd hiába elégedetlenkedett, a csepeli droglabor ügyében most sem döntöttek letartóztatásról
Az üggyel másodfokon foglalkozó Fővárosi Törvényszék is úgy döntött, hogy nem kell letartóztatni a „csepeli droglabor” két gyanúsítottját, ők szabadlábon védekezhetnek. A döntés jogerős. Az ügynek azért van jelentősége, mert korábban Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke kritizálta a bíróságot, hogy ilyen döntést hozott. Németh szerint „éppen itt az ideje, hogy olyan törvény szülessen, hogy drogügyekben ne lehessen mérlegelési joga a bírónak.” A Fővárosi Törvényszék azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyanúsításhoz objektív tények kellenek, annak alapja nem lehet szubjektív vélekedés.
A bíróság keddi közleménye szerint a másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék is helybenhagyta a nyomozási bíró április 4-én meghozott végzését, amelyben elutasította két gyanúsított letartóztatását a csepeli droglabor ügyében. A kábítószerek elleni kormányzati háború jegyében április elején a rendőrség razziát tartott egy cég laborjában a Csepel Művek területén. A rendőrök itt majdnem 100 kilogramm kristályos anyagot foglaltak le, aminek a piaci értéke 500 millió forint, valamint 7,5 tonna olyan anyagot, amelyből nagyon könnyen állítható elő kábítószer. Lefoglaltak ezen kívül 5,5 millió forint készpénzt, 60 ezer eurót és 30 millió forint értékű kötvényt, valamint olyan feljegyzéseket, amik alapján kábítószert lehetett előállítani. Három férfit különböző kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak meg, majd indítványozták a letartóztatásukat is.
Két férfival szemben üzletszerűen elkövetett kábítószer készítésének elősegítése miatt indult nyomozás. Az első fokon intézkedő Budai Központi Kerületi Bíróság április 4-én elutasította azt az ügyész indítványt, ami a letartóztatásukról szólt. A bíróság a döntését akkor azzal indokolta, hogy a két gyanúsított esetében a velük közölt gyanúsítás még említés szintjén sem tartalmazott olyan tényeket, amelyek azt támasztották volna alá, hogy „a terheltek szándéka és célja a náluk tárolt vegyianyagokból kábítószernek minősülő anyag előállítása lett volna.” A nyomozási bíró döntésével szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, mert álláspontjuk szerint a két férfival szemben közölt gyanúsítás a törvényi tényállás valamennyi elemét tartalmazta.
A Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa az ügyészség fellebbezését nem találta alaposnak, olvasható a bíróság közleményében. Megállapították, hogy az elsőfokú bíróság helyesen döntött akkor, amikor a letartóztatásra irányuló indítványt mindkét gyanúsított esetében elutasította, ezért a nyomozási bíró végzését helybenhagyta.
A Fővárosi Törvényszék közleményében hangsúlyozza: a gyanúsításkor úgy kell közölni a cselekmény történeti tényállásának lényegét, hogy annak alapján a bűncselekmény törvényi tényállásának egyes elemei megállapíthatóak legyenek. Az alapos gyanút objektív tényeknek kell alátámasztania, azaz annak a valóság tényein kell alapulnia, nem lehet szubjektív vélekedés vagy puszta feltételezésekből történő további következtetés.
A gyanúsításban leírt történeti tényállás azonban nem felel meg a jogszabályoknak, mert nem tartalmazza sem a gyanúsításban felhívott, sem pedig az ügyészség által a fellebbezésben hivatkozott más, egészséget veszélyeztető bűncselekmény valamennyi törvényi tényállási elemét. „A megalapozott gyanú nem parttalan fogalom és nem bármely bűncselekmény gyanúját jelenti, a felmutatott bizonyítékoknak konkrét bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját kell alátámasztaniuk!” – írják.
