Tudósítások képeiről azonosíthatták, közlekedési szabálysértésért bírságolták meg a szegedi tüntetőt

„Megbüntettek 39 ezer forintra, amiért részt vettem a szegedi hídfoglaláson. A büntetés oka: leléptem a járdáról” – kereste meg a Szegedert Kovács Rezsuk Dániel, aki részt vett a Momentum március végi szegedi tüntetése utáni spontán akción. A szegedi Momentum a fővárosihoz hasonlóan a gyülekezési törvény módosítása miatt szervezett demonstrációt március 29-re, a rendezvény végén bejelentették, hogy a tüntetésnek hivatalosan vége, és kérték is, hogy a résztvevők ne foglalják el a Belvárosi hidat.

Ennek ellenére egy kisebb tömeg elindult a híd felé, majd a szegedi hídfőnél sorfalat álltak. Itt néztek szembe a rendőrökkel. Az eseményekkel összefüggésben tizenkét emberrel szemben indult eljárás, ebből hat esetben közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt, olvasónk esetében is. A Szegeder birtokába jutott rendőrségi határozat indoklása a KRESZ-re hivatkozott, ami kimondja, hogy a gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie; valamint tilos híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladnia. Kovácsot figyelmeztették, hogy ha a jövőben hasonló eset történik, szigorúbb elbírálásra számíthat.

Ő mindezt nem tartja jogosnak, mivel szerinte a járdát elállták az egyenruhások. „Sorfalba álltak a rendőrök előttünk. Érezhető volt a feszültség pár percig. De rajtuk is látszódott, hogy be voltak rezelve. Nem volt rajtuk tömegoszlató felszerelés” – idézte fel.

Jogszerű volt az azonosítás?

Az akción a rendőrség kamerázott, azonban olvasónkat elvileg nem ezen felvételek alapján azonosították. A rendőrség által küldött határozatból látszik, hogy erre a kormánypárti SzegedMa hírportálon, valamint a Kontroll nevű YouTube-csatornán megjelent videófelvételeket és fényképeket használták. „Kétséges, hogy a személyazonosítás hogyan történt: a nyilvános felvételek vizsgálata rendben van ugyan, de azok alapján szerintem csak arcfelismerő rendszerrel lehet a képeken szereplőket beazonosítani – hacsak nem jól ismert közszereplőkről van szó” – mondta Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadjogokért (TASZ) munkatársa Kovács Rezsuk Dánielnek.

Az arcfelismerést minden szabálysértés esetén lehetővé tevő, egyébként EU-s jog szempontjából aggályos és a TASZ állásfoglalása szerint is túlzó, problémás törvénymódosítás csak április 15-én lépett hatályba, tehát a márciusi hídfoglalás után még nem használhatták volna. „Ergo lehetséges, hogy egy még nem hatályos törvénymódosítás eszközeivel büntettek előzetesen egy kamu szabálysértésért” – összegezte a helyzetet Kovács.

A rendőrség kérdésünkre azt válaszolta, hogy a hat közlekedési szabálysértőt helyszíni igazoltatással azonosították, egy 1994-es törvénynek megfelelően. A jogszabály szerint a rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, közlekedésrendészeti ellenőrzés során kell megállapítani. A helyzet tisztázása érdekében újra megkerestük a rendőrséget, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járnak el, tehát az arcfelismerő szoftvert az azt engedélyező jogszabály hatályba lépése előtt nem használták. Az olvasónkkal szembeni intézkedésekkel kapcsolatban adatvédelmi okokra hivatkozva többet nem állt módjukban elárulni.

Olvasónk azonban azt mondta, hogy őt nem igazoltatták. Elárulta, hogy pár évvel ezelőtt felvette a rendszerbe őt a rendőrség, de akkor nem indult ellene eljárás, tehát benne van a nyilvántartásban, de nehéz elképzelni, hogy a helyszínre kivonult egyenruhások felismerték, és ezért szándékosan nem igazoltatták – a többiekkel ellentétben. A helyzet tisztázása érdekében újra megkerestük a rendőrséget, amint válaszoltak, frissítjük a cikket.

A rendőrségi határozattal szemben egyébként nem lehet kifogást benyújtani, de 8 napon belül meghallgatást lehet kérni. Olvasónk is élt ezzel a lehetőséggel, amit megnehezített, hogy a rendőrség ügyszámmal ellátott, de iktatószám nélküli határozatot küldött ki, ennek hiányában pedig elvileg nem lehet meghallgatási kérelmet benyújtani. Végül a TASZ segítségével mégis sikerült lebonyolítani a folyamatot, Kovács május 6-ára kapott időpontot.

Nem mindenki tudna kifizetni egy bírságot

A spontán hídfoglalás alkalmával természetesen sokkal többen, akár tízszer annyian is leléphettek a járdáról, mint ahány emberrel szemben eljárás indult ezért. „Valószínűleg azokat azonosították, akik az első sorban álltak. Én azért álltam oda, mert ha balhé lett volna, inkább engem üssenek, mint aki fele- vagy harmadakkora, mint én. Voltak velünk 18–20 éves lányok is. Lehet, hogy volt kiskorú is. Nem ismertem mindenkit, aki ott volt” – mondta Kovács, aki szerint az ismerősei között van olyan, akit rendkívül rosszul érintene anyagilag egy ilyen bírság, „kábé kilakoltatás vagy többhetes éhezés várna rá, ha végül őt is megbüntetik”.

A március végi szegedi tüntetés után nem csak közlekedési szabályok megsértése miatt indultak eljárások. Öt esetben polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, egy esetben gyülekezési joggal visszaélés merült fel.

Halász Noémi szegedi momentumos politikus közösségi oldalán kifejtette, hogy szerinte az egyetlen, a tüntetés hivatalos szakasza során történt szabálysértés a füstgyertyázás volt. „Nem értünk egyet a jelen szabályozás azon részével, ami miatt ez szabálysértésnek minősült. Amikor pirotechnikai eszközt használtunk, mindig a tömegtől megfelelő, biztonságos távolságban tettük, laikus kezében nem volt ilyen eszköz, emellett végig volt kéznél poroltó” – írta. Szerinte minden egyéb szabálysértés a tüntetés lezárása után történt, a Momentumnak azokhoz köze nem volt. De ettől függetlenül felajánlották, hogy jogi segítséget nyújtanak azoknak, akiket szabálysértés miatt keresett a rendőrség.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.