Panelprogramot indítana a főváros, és bérbe adnák a kelenföldi kollégiumot is
Felélesztenék a panelprogramot, emellett pedig új lakhatási programmal próbálnák hasznosítani a fővárosi telkeket, épületeket, aminek a kelenföldi kollégium lesz a pilot-programja – ezekről beszélt Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója szerdai sajtóbeszélgetésén. Kiderült az is, hogy felszámolják a főváros marketingcégét, megszűnik a Budapest Brand.
Kiss Ambrus szerint megvizsgálták, mit lehet kezdeni a főváros tulajdonában lévő telkekkel, épületekkel, hogyan lehetne itt lakhatást biztosítani a budapestieknek. 286 fővárosi tulajdonú felépítményt néztek meg, ezek közül ötöt kiválasztottak arra, hogy különböző pilot-programok keretében lakhatási projekteket valósítsanak meg.
Az egyik kiválasztott épület a korábban eladásra kínált Rimaszombati úti, azaz kelenföldi kollégium épülete. Itt azt a modellt próbálnák ki, amikor a telekért, illetve az épületért tartós bérletet kérnek egy befektetőtől. Először meghirdetik a területet, kikötik, hogy lakhatási funkciót kell kialakítani az épületben, és 15 százalékban maximalizálják a kereskedelmi célú használatot. Az ár fix, arra pedig licitálni lehetne, hogy hány tartós bérleti lakást alakítanak ki az épületben. A főváros a minimum számot 150-ben határozza meg.
A tartós bérlet azt jelenti, hogy a fővárosnak tíz éven át lehetősége lesz ezeket a lakásokat bérelni, a piacinál alacsonyabb áron. A lakásokat a Fővárosi Lakásügynökségen keresztül adnák a fővárosi közszolgáltatásban dolgozóknak. Ezt próbának, pilot-programnak szánják, hogy kipróbálhassák, hogyan reagál a piac erre a konstrukcióra. A másik négy kiválasztott telekről egyelőre nem döntenek. Kiss Ambrus elmondta, az is céljuk, hogy a rákosrendezői beruházásra úgy tudjanak ráfordulni, hogy addigra többféle finanszírozási modellt is kipróbáltak.
Beszállna a főváros a panelek felújításába
A főigazgató egy másik lakhatással kapcsolatos előterjesztésről is beszámolt: Budapest szeretné feléleszteni a 2010-ben leállt panelprogramot. Kiss arról beszélt, hogy a fővárosban 200 ezer panel van, de ezeknek csak a negyede van felújítva. Bár ekkora lakásállományt a Fővárosi Önkormányzat nem tud felújítani, most mégis elindítanak egy programot.
„Megmutatjuk, hogy igenis van a létjogosultsága panelfelújításnak, és reménykedünk, hogy a kormány is rájön arra, hogy az EU-s forrásokat erre hatékonyan fel tudja használni” – mondta Kiss. Ha a közgyűlés jóváhagyja, akkor kiírnak egy pályázatot, ahova olyan társasházak jelentkezhetnek, amelyek legalább 10 lakással rendelkeznek, 1946 és 1990 között panel technológiával épültek, és a lakások legalább 70 százaléka magántulajdonban van.
Az első körös pályázatban a megvalósíthatósági tanulmányra adnak vissza nem térítendő támogatást, majd ezekkel lehet pályázni a felújításra is, azaz az épületenergetikai felújításra és akadálymentesítésre. Ezt a pályázatot azokban a kerületekben írják ki, ahol a kerületi önkormányzat pénzzel is hozzájárul a projekthez. A ház felújításánál a költségekből
- 15 százalék vissza nem térítendő támogatást adna a Fővárosi Önkormányzat,
- 15 százalék vissza nem térítendő támogatást biztosítana a kerület,
- 60 százalék banki hitel lenne,
- 10 százalék pedig önerő (illetve akár 70 százalékos is a hitel).
2026-tól összesen 2,5-2,5 milliárd forintot fordítana erre a főváros és a kerületek. Banki hitellel összesen körülbelül 14 milliárd forint állhatna rendelkezésre. Amennyiben a fővárosi önkormányzat elfogadja a javaslatot, júniusban megjelenhet a pályázat, amire őszig lehetne jelentkezni. Kiss Ambrus úgy becsülte, hogy egy panelfelújítás költsége 300 és 500 millió forint között lehet, de sok múlik azon, hogy milyen házról van szó.
Felszámolják a Budapest Brandet
Az áprilisi közgyűlésre a főváros marketingcégéről, a Budapest Brandről is benyújtanak egy előterjesztést. Kiss Ambrus erről elmondta, hogy a Budapest Branddel kapcsolatos közgyűlési viták egyik következménye, hogy a cég de facto megsemmisült. A cégvezető, Faix Csaba felmondott, majd a cég munkatársainak egy részét is elküldték.
„Ezt a helyzetet kell kezelnünk, ezért a Budapest Brand feladatainak szétosztása után kezdeményezzük a cég felszámolását”
– mondta a főigazgató. A cég közfeladatait a főváros többi cége között osztják szét. A Budapest Card értékesítése a BKK-hoz kerül, a turistatáblákat a Budapest Közút kezeli, a turisztikai kerekasztalt pedig a hivatal működteti majd el a jövőben. „A Budapest Brand cég megszűnik” – fogalmazott Kiss Ambrus.
A Budapest Brand vezetője, Faix Csaba januárban jelentette be, hogy távozik a cégtől. A Fővárosi Közgyűlés egy korábbi döntésével 475 millió forintot vont el a főváros turisztikai, kulturális és városmarketing-feladatait ellátó cégétől. Faix ekkor azt írta, hogy „a csapatunk több mint 30 tagjától kell megválnunk csoportos létszámleépítéssel, miután Vitézy Dávid kezdeményezésére a Fővárosi Közgyűlés többsége minden támogatást megvont Budapest turisztikai, kulturális és városmarketing feladatait ellátó cégétől”.
Vitézy Dávid kommentben reagált Faix posztjára. Azt írta, hogy „Budapest az elmúlt években többet költött már erre, mint az utak vagy a villamospályák felújítására összesen. Belátható, hogy ez tarthatatlan volt így.” Vitézy szerint a Budapest Brand által „végzett turisztikai brandépítő munka bevételei ágazatilag sem a fővárosban csapódnak le, az idegenforgalmi adó a kerületekhez megy, míg a további turisztikai bevételek az államhoz”. Arról is írt, hogy a főváros csak akkor tudja finanszírozni Budapest turisztikai brandépítését, ha a kötelező feladatairól csoportosít át erre forrásokat, viszont erre nincs pénze Karácsony Gergely eredeti költségvetési javaslata szerint sem.
